A díj adományozható a kimagasló teljesítményt nyújtó alkotó- és előadóművészeknek, alkotó- és előadó-művészeti közösségeknek, és mindazon személyeknek és közösségeknek, akik, vagy amelyek a város kultúrájáért hazai, illetve nemzetközi elismertségéért maradandót alkottak, illetve tettek.
A díjat egy személy illetve csoport csak egyszer kaphatja meg.
2012 decemberében a Közgyűlés úgy döntött, hogy a 2013-as esztendőben a „Pro Cultura Intercisae” Díjat:
-Nemes Ferenc képzőművésznek,
-Mészáros Melindának, a Sándor Frigyes Zeneiskola tanárának, a harmonika zenekar vezetőjének
-Jakóné Fekete Teréznek, nyugalmazott magyar-történelem szakos tanárnak, Dunaújváros Díszpolgárának
- valamint Nyitrai Mihálynak, népi iparművész – faszobrász és restaurátornak adományozza.

Nemes Ferenc, Dunaújvárosban élő képzőművész.
Édesapja, Nemes Ferenc műbőrasztalos és asztalos volt Dunaföldváron. Fia, apja nyomdokába lépett, amikor 1968-ban faipari technikumot végzett Budapesten. 1968-1973. között állami ösztöndíjasként Leningrádban az Erdészeti Akadémián tanult, diplomázott. Ott ismerkedett meg orosz feleségével, majd családot alapítottak Dunaújvárosban. Ma mindketten nyugdíjasok.
A művész stúdiója, munkahelye, műterme Dunaföldváron van a szülői házban. 1973-tól Dunaújvárosban, a Dunasoron laknak, két gyermeket neveltek fel, akik külföldön élnek.
A művész napi asztalos szakmájából adódóan a rétegművészetnek, „minimal-art”-nak a híve, különleges megoldásokkal. 1968-ban készítette el első interferencia, fénymetszet, plasztikus reliefjeit, geometriai absztrakcióit, konstruktivista grafikáit.
1970-óta szerepel grafikáival, faszobraival, objektjeivel kiállításokon. A mai napig avantgarde művésznek számít. 1980-ban a Heritesz Gábor és Csiky Tibor által alapított Rend-rendszer csoport tagja lett. 1990-ben Dunaújvárosban az Uitz Teremben rendezte meg Nemes Ferenc híres, Avantgarde kiállítását, Birkás István művész kollégájával. 1999-ben a Magyar Szobrász Társaság tagja lett, továbbá tagja a Dunaújvárosi ÚJPART Művészeti Egyesületnek, és rendszeresen szerepel a Dunaújvárosi és Fejér Megyei csoportos tárlatokon.
Dunaújvárosban jelentős, országos hírű művészeti fesztiválok, úgy mint a Virrasztás, vagy a Nemzetközi Kortárs Művészeti Fesztivál, fontos szereplője műveivel. 1993-tól tagja az Országos Instrumentum Művészeti Fesztiválok mozgalmának. A Móder Zenélő Szoborpark Múzeumában, Nemes Ferenc alkotás is látható. Az „E”-Műteremgaléria csoportos kiállításain 13 alkalommal szerepeltek művei. Alkotásai egyediek, értékesek, művészetileg időt állóak.
Életútjában számtalan egyéni kiállítással örvendeztette meg a nagyérdeműt. A teljesség igénye nélkül:
- az Erdészeti Akadémia Kollégiuma (Szovjetunió)
- FMK – Fiatal Művészek Klubja (Bp.)
- Műszaki Egyetem (Budapest)
- Vármúzeum (Dunaföldvár, többször is)
- Munkásművelődési Központ (Paks)
- Uitz Terem (Dunaújváros)
és még sorolhatnám.

Válogatott csoportos kiállításai:
pl. 1971-ben a Tudósok Háza (Leningrád, Szovjetunió)
-1982-től Meditációs kiállítás sorozata
-1997-ben a Magyar Szalon (Műcsarnok, Hősök tere, Budapest)
-1999-től pedig rendszeresen szerepel a Dunaújvárosi és Fejér Megyei Képzőművészek Tárlatain, KMI – Kortárs Művészeti Intézetben, Csók Képtár, Szent István Király Múzeumban

Három alkalommal kapott elismerést a Dunaújvárosi Művészek Kollektív Kiállításain. 1980-tól számtalan művészeti kiadványban, albumban szerepelnek alkotásai, és több művészeti lexikonban is megtalálható munkássága.

Kimagasló szakmai munkájának elismeréseként, Dunaújváros Közgyűlése az ide évben a Pro Cultura Díjat, Nemes Ferenc képzőművésznek adományozza. Felkérem Gombos István, humán ügyekért felelős alpolgármester urat adja át, Nemes Ferencet, hogy vegye át az elismerést.

Mészáros Melinda
Óbecsén (Jugoszláviában) született, az Újvidéki Művészeti Akadémia szolfézs tanszakán végzett. 1992 óta él Dunaújvárosban. 2001-2004 között elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Intézetének harmonika tanári szakát. 1992 szeptemberétől a Sándor Frigyes Zeneiskola tanára, 1997-től az iskola harmonika zenekarának vezetője.
Harmonika zenekarával 2006-ban a III. Paksi Harmonika Fesztiválon kamarazenei kategóriában első díjat nyert, mely jutalom lemezfelvétel lehetőségét is jelentette. Jó kapcsolatokat ápol dunaújvárosi és környékbeli kórusokkal. Számtalan festő, grafikus és szobrász kiállítás megnyitóján játszott szólóban Dunaújvárosban és a környék településein, de Székesfehérváron is, megyei vonatkozású művészek válogatott munkáiból nyílt tárlat megnyitón.
A Bartók Kamaraszínház és Művészetek Házával 2007 ősz óta tart fenn munkakapcsolatot. Harmonikajátéka élő zenés játékokban elengedhetetlen volt az Edith Piaf életéről szóló előadásban, melyet „Párizs ege alatt” címen játszott a társulat telt házas sikerrel, három évadon keresztül (2007-2010-ig). A közelmúltban sikeresen szerepelt Piaf dalaiból összeállított sanzonestjével is, számos helyszínen. Melinda a harmonika hangjának sokszínűségén keresztül mutatja be a különböző zenei stílusosokat a kortárszenétől a sanzonokon át, a jazz-zenén keresztül a filmzenéig.
Szólóban, kollégákkal vagy növendékeivel jótékonysági hangversenyeken rendszeresen szerepel, valamint szólóban vagy többedmagával a dunaújvárosi és környékbeli idősek otthonában ad jótékony célú hangversenyeket. 1996 óta minden évben részt vesz a Szent Pantaleon Kórház gyermekosztálya számára rendezett jótékonysági koncerteken is.
1992-től részt vesz a helyi és környékbeli nemzetiségek műsorainak szakmai előkészítésében, előadásában. Tevékeny szerepet vállal a Dunaújvárosi Horvátok és Szerbek Egyesületének programjaiban, a délszláv nemzetiségi kultúra ápolásában. Rendszeresen részt vesz a rácalmási szerb nemzetiségi műsorok, az ercsi horvát nemzetiségi műsorok, a mezőfalvi és adonyi német nemzetiségi műsorok hangszerelésében és rendezésében.
Munkájával segíti a Rácalmási Napsugár Asszonykórus, a Nagyvenyimi Női Kar, az Adonyi Gyöngyvirág Női Kar, valamint a Mezőfalvi Női Kar sikeres fellépéseit. Saját hangszerelésének köszönhetően számos népszerű nemzetiségi dal kapott szép új harmonika kíséretet, melyek határainkon túli nemzetiségi fesztiválokon is nagy sikereket arattak.
Példaértékű szakmai munkájának elismeréseként, Dunaújváros Közgyűlése az ide évben a Pro Cultura Díjat, Mészáros Melindának, a Sándor Frigyes Zeneiskola tanárának, a harmonika zenekar vezetőjének adományozza. Felkérem Gombos István, humán ügyekért felelős alpolgármester urat adja át, Mészáros Melindát, hogy vegye át az elismerést.
Jakóné Fekete Teréz
Jakóné Fekete Teréz különleges ember, aki fiatal kora óta, s nyugdíjas éveiben is a kultúra elkötelezett híve. Tartalmas élete során mindent megtett és tesz, hogy az elődök által összegyűjtött tudás megmaradjon és továbbfejlődjön.
Pályaválasztásában iskolai élményei és szülei iránymutatása játszott szerepet. Magyar - történelem szakos tanár lett.
A Szórád Márton Általános Iskolában kezdte pályafutását. Felismerte a tehetséges tanulókat és külön is foglalkozott velük. Tanított a Rosti Pál Gimnázium, Általános és Szakképző Iskolában is. A hajdani dolgozók iskolájában kiállt amellett, hogy Pentele szülöttjének nevét, a fotóművész nagybirtokos Rosti Pálét viselje az intézmény. A névadóval kapcsolatos hagyományok őrzésében jelentős szerepet játszik.
Fontosnak tartotta, hogy Magyarország szép tájaira kirándulást szervezzen klubtársainak. Ezeken a jó hangulatú utakon történelmi és földrajzi ismeretekkel is gazdagította a résztvevők tudását.
Aktív tagja a dunaújvárosi Nemzeti Polgári Körnek. Megfogalmazza azokat a problémákat, amelyeket a kör tagjai felvetnek. Az elmúlt évek során a város ünnepi rendezvényeinek szervezésében, ünnepi műsorainak összeállításában vezető szerepet vállalt.
„Szülők és dédszülők nyugvóhelye” című írásában a Kistemetőért emelt szót. Ezt a temetőt 1967-ben bezáratta az önkormányzat. A mellette lévő bevásárlóközpont építésekor eldózerolták volna, de a penteleiek harcot indítottak őseik nyughelyéért. Valóban, a mai napig áll a sírkert. 2012 tavaszán az ő kezdeményezésére munkások szorgos keze nyomán újra méltó körülmények között állnak a sírok, újra olvashatóak a feliratok.
Küzd azért, hogy a mai fiatalok megismerjék Pentele méltán híres embereit. Fontosnak tartja, hogy utcák nevében is őrizzük meg őket, így is tisztelegve emlékük előtt.
Szakmai munkáját az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntető jelvény, a Földes Ferenc emlékérem és a megyei Gróf Klebelsberg Kunó emlékérem adományozásával, közéleti tevékenységét Dunaújváros Díszpolgára kitüntető címmel és Pro Pentele díjjal ismerték el.
Jakóné Fekete Teréz közéleti ember, elhivatott pedagógus. Dunaújváros helytörténetének, helyi szokásai megőrzésének elkötelezett híve.
Maradandó szakmai munkájának elismeréseként Dunaújváros Közgyűlése az idei évben a Pro Cultura Díjat, Jakóné Fekete Teréz nyugalmazott magyar-történelem szakos tanárnak, Dunaújváros Díszpolgárának adományozza. Felkérem Gombos István, humán ügyekért felelős alpolgármester urat adja át, Jakóné Fekete Terézt, hogy vegye át az elismerést.
Nyitrai Mihály, népi iparművész – faszobrász és restaurátor
1954-ben költöztek a városba szüleivel. 1969-ben ácsként végzett a 26-os Állami Építőipar Vállaltnál. Dunai Vasmű szállítóknál 1983-tól 2000-ig teherautókon sofőr volt. 1980-tól foglalkozik faragással, 1986-89-ig többször szerepelt tárgyaival a Dunai Vasmű amatőr képzőművész kör tagjaként: Gombos, Ihász, Fischer mesterekkel. 1994-től 13 éven át az Intercisa Múzeumban volt műhelye, ez idő alatt sok kis szobrot, tárgyat készített. A múzeum felkérésére segített, és jelentős munkát végzett a kőkori és bronzkori műtárgyak farészének restaurálásban. Később a Móra Ferenc Általános Iskolában volt műhelye és karbantartóként dolgozott. Jelenleg a Kenyérgyári úton lévő műhelyében alkot.
1989-től tagja a Nyíregyházi Népművészeti Egyesületnek, 2008-ban Népi Iparművész címet kapott az országos szakmától, s ugyanettől az évtől kezdve a Székesfehérvári Népművészeti Egyesület tagjaként is tevékenykedik. 1992-ben, a Népművészetért – pályadíjat kapott, Magyar Művelődési Minisztérium elismeréseként.

Számtalan egyéni kiállításai közül csak néhányat sorolok fel:
úgy mint
-1992-ben a Bartók Művészetek Házában, itt Dunaújvárosban
-2000-ben Iskola Galériák, Nagyvenyimen és Baracson
-szintén 2000-ben kiállított a Dunaújvárosi Főiskola aulájában
-2001-ben az Intercisa Múzeumban, Dunaújvárosban
-2009-ben a Barátság Házában, Székesfehérváron
Továbbá dunaújvárosi általános iskolákban és középiskolákban.

Köztéri alkotásai közül csak néhányat kiragadva:
• például a Jelfák, melyek 120 cm magasak, és Dunaújváros parkjaiban találhatóak,
• vagy például ő alkotta a Tudós bagoly című művet, mely az MMK Gyermek Könyvtáránál látható
• és számos alkotást készített Rácalmás, Székesfehérvár, Erdély, Baracs közterei és lakóközönsége számára.
• Továbbá az ő munkáját dicséri az Evangélikus templom kertjében található Kopjafa, melyet 2011-ben alkotott.
Nyitrai Mihály 1989-től több nyírségi alkotótáborba kapott meghívást nagyszobrok készítésére is. 1994-től évente jelen van nagy országos szakmai kiállításokon a Budai Várban.
Dunaújvárosban és környékén rendszeresen szerepel kulturális fesztiválokon, bemutatókon. Faszobrászatát, faragásokat szinte naponta műveli. A népi jelleget – a népi iparművészetet már rég átlépte, és szobor objekteket, óriási faszobrokat komponál, megmunkálja közterületekre.