Januártól megszűnhet a lakásfenntartási és az adósságcsökkentési támogatás – értesült aVilággazdaság. Az információt megerősíti a 2015-ös költségvetés tervezete, amely e juttatások esetében csak a 2015. január 1-jét megelőzően megállapított támogatásokra tartalmaz fedezetet.

A lakásfenntartási támogatásban 2006-ban még csak 350 ezren, 2012-ben már csaknem félmillióan részesültek a KSH adatai szerint. A kifizetett összeg fejenként alig volt valamivel több mint 44 ezer forint, de az államnak összesen csaknem 22,2 milliárdjába került ez a juttatás.

Az adósságcsökkentési támogatásban részesülők száma szintén emelkedett az elmúlt évek alatt: 2006-ban több mint 8 és fél ezren, 2012-ben 12 és fél ezren igényelték és kapták meg. Az ellátásra 1,4 milliárdot fordított a költségvetés, ez fejenként 105 és fél ezer forint juttatást jelentett.

A szociális segélyezési rendszer átalakításának e két támogatási forma megszüntetése azonban csak az egyik eleme. Eldöntött tény az is, hogy a segélyezés fokozatosan az önkormányzatok feladata lesz, amelyek helyben határozhatják meg a támogatás szempontjait. A törvény csak a minimumszabályokat rögzíti.

A segélyek forrása ily módon csak részben lesz a központi költségvetés, a kormányzati elgondolás szerint egyre inkább helyi adókból kell fedezni a támogatásokat. Ezért is bővül a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere a benyújtott adótörvény-javaslatokban. Az előterjesztés szerint a települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja, ám nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik.

A települési adónál semmilyen maximumot nem határozott meg a kormány, nem definiálták az adó alanyát sem, a lap viszont úgy tudja: a befolyt összeget kizárólag szociálpolitikai célokra fordíthatják majd a települések. (A helyi adók közül a legnagyobb az iparűzési adó, de ide tartozik a kommunális, a telek-, az építmény- és az idegenforgalmi adó is.)

Azokat a településeket, amelyek helyzetüknél fogva nem lesznek képesek érdemi adóbevételt produkálni, információk szerint az állam fogja kisegíteni.

A jövő évi költségvetés tervezetéből is kiolvasható ez: az önkormányzatok szociális feladatainak támogatására, konkrétan a foglalkoztatást helyettesítő támogatás fedezetére összesen 48,6 milliárd forintot szánnak. Ebből azok a települések részesülhetnek majd, amelyeken az egy lakosra jutó „adóerő-képesség” nem éri el a 32 ezer forintot.

A segélyezés és különösen a foglalkoztatást helyettesítő támogatás átalakításával a kormány elsődleges célja hogy minél többen dolgozzanak, ha másként nem, közmunkásként, ahelyett, hogy segélyből élnének. Ez már része annak az elképzelésnek, amit Orbán Viktor úgy fogalmazott meg: „legkésőbb 2018-ra mindenkinek munkát kell adni, hogy senkinek se kelljen jövedelempótló támogatásból élnie”. A kormányfő azt mondta, ma 178 ezer olyan ember van – szemben a 2010-es több mint 500 ezerrel –, aki munka híján jövedelempótló támogatásból él.

A KSH statisztikái szerint azonban ennél jóval többen, összesen több mint 338 és fél ezren kaptak 2012-ben valamelyik jövedelempótló támogatást a jelenleg létező négy közül. Ha miniszterelnök konkrétan a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra gondolt, abban is 236 és fél ezren részesültek 2012-ben. A kormány már a Széll Kálmán-tervben is hitet tett amellett, hogy nem tartható fenn az a rendszer, amely szerint a különböző jogcímeken járó támogatások értéke hasonló nagyságrendet érhet el, mint a munkabér. „Éppen ezért olyan szabályt alkotunk, amely maximálja a segélyek, különböző szociális juttatások összeadott értékét” – áll a dokumentumban.