Komoly kritériumoknak kell eleget tennie azoknak az intézményeknek, melyek felnőttképzéssel szeretnének foglalkozni. Érdemes tehát tisztában lenniük a 2013-ban született új jogszabályokkal, ahogy a belügyi képzésekkel kacsintgató diákoknak is jó tudni, mi minden tartozik ehhez a területhez. A szabályok útvesztőjében Rácz György tűzoltó ezredes, a BM OKTF Oktatási Igazgatóságának vezetője próbált támpontot nyújtani a Rádió Orienten.

A felnőttképzés egy önálló ága az oktatási struktúrának, fő célja pedig, hogy minél jobb elhelyezkedést biztosítson. Bár vannak kivételek, jellemzően egy iskolarendszeren kívüli formáról van szó, melynek alapjául hallgatói vagy tanulói jogviszony helyett szerződéses forma szolgál, mely kötelezettségekkel jár mindkét fél részéről - magyarázta Rácz György.

A Belügyminisztérium Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóságának munkatára (BM OKTF) felhívta a figyelmet, hogy a felnőttképzésnek négy fő ága van. A szakképzés az országos képzési jegyzékben szereplő szakképesítésre irányul, itt előfordulhat OKJ-s képzés is, mely a köznevelési törvény hatályába tartozik, de többnyire a felnőttképzési törvényhez köthető, iskolarendszeren kívüli képzésekről van szó. Az egyéb szakmai képzések ettől abban különböznek, hogy kifejezetten valamiféle szakmai kompetenciát fejlesztenek. Ilyen például a tűzoltóságnál használatos gépek, berendezések kezelése, melyek jellegzetesen csak az adott területhez köthetőek.

Egyéb képzés alá pont az előbbivel ellenkező, általános kompetenciák fejlesztése tartozik, mint például a kommunikáció. A negyedik forma a hatósági jellegű képzés, mely hamarosan át fog alakulni, és valamely hatóság szabályzása alá kerül majd minden ilyen szak. A korábban OKJ-s, mostanra már megszűnt mélyépítő búvár képzés például ilyen, melyre a vízügyi ágazatnak van továbbra is komoly szüksége.

A belügyi képzések speciális esetnek számítanak. Az 58 ilyen jellegű OKJ-s képzés mellett – melybe katasztrófavédelmi, vagyonőri, büntetés-végrehajtói, és egyéb rendészeti tárgyak tartoznak – olyan civil szakképesítések is vannak, mint a temetkezési, vagy kéményseprői foglalkozások. Ezek számos megkülönböztető jeggyel rendelkeznek, melyeket a törvény általában kivételek formájában jegyez.

Ilyen kivétel például a képzésekre befizetett díjakra garanciaként szolgáló letét, mely alól mentesülnek a belügyi képzések. Az engedélyeztetési eljárás is máshogy zajlik az ilyen esetekben, ugyanis a területek specialitása miatt itt nem az általános, hatósági felügyelet alatt zajló, szakértői bizottság által segített eljárás lép életbe.

Egy 2013 decemberében hozott kormányrendelet írja le pontosan azokat a részletszabályokat, hogy milyen engedélyek birtokában folytathat egy intézmény felnőttképzési tevékenységet. A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatósága (NMH SZFI) internetes platformján kell kezdeményezni az engedélyezési eljárást, a megfelelő dokumentumok kíséretében. Elutasítás esetén lehetőség van a hiánypótlásra, az engedélyt pedig egy határozat formájában nyújtják át, majd pedig a közhiteles – az interneten is megtekinthető – nyilvántartásba bekerül a képzés.

A tűzoltó ezredes közölte, fontos cél, hogy csak komoly szándékkal induljanak ilyen jellegű képzések, így anyagi vonzata is van a dolognak, a letéten kívül. Képzési körönként 103.000 Ft, programonként pedig még plusz 68.000 Ft a benyújtandó díj. A változások bejelentése 5600 Ft-ba kerül esetenként, jogorvoslati eljárás indításáért pedig 33.600 Ft-ot kell befizetni.

A törvény kimondja, hogy a rendelet kiadását követő 2. naptári év utolsó napjáig ellenőrizni kell minden felnőttképzési intézményt. Ezt a munkát a Nemzeti Munkavédelmi Hatóság végzi, kivéve a belügyi képzéseknél, ahol egy arra felhatalmazott szakértői bizottság az eljáró szerv. A szankció lehet bírságolás, ha pedig ezután sem pótolják a feltárt hiányosságokat, illetve egyéb, súlyosabb esetben,vissza is vonhatják az intézmény engedélyét, így érdemes mindenkinek behatóan tanulmányoznia az aktuális jogszabályokat, aki felnőttképzést tervez indítani.