Összegezésként Szilvássy István, az MTTSZ elnöke összegezte, hogy az Élhető Duna partok – Dunai Gyöngysor című transznacionális multi-projektet a Nemzetközi Duna Bizottság kezdeményezésére hozták létre tavaly februárban. A nemzetközi projektnek tíz ország a tagja, hazánk a projekt-együttműködés koordinátora. A projekt hazai tevékenységét vázolva Szilvássy István kiemelte, hogy tavaly szeptembertől 15 szimpóziumot és munkaülést szerveztek különböző Duna-menti településeken.

Európa második legnagyobb folyója a Duna, amelynek magyarországi partjainak hossza a szigeteket és a magyarlakta szlovák Duna szakaszt is, mintegy 900 kilométer. A Duna eme parti sávján 136 település van, a part menti 20-30 kilométeres parti sávot tekintve ez 27 ezer km²-re tehető. Egy ekkora terület akár a Balatonéval összevethető figyelmet érdemel, turisztikai, rekreációs lehetőséget kínál. A konferencián elhangzott, hogy a Duna vize ma már csaknem olyan tiszta, mint egykor volt, tisztább a nyugat-európai folyóknál. Kis múlt idézés, hogy évszázada kabinokkal, stéggel ellátott, alul rácsozott úszó strandfürdő volt a Dunán az országház közelében. Egy másik múltból való emlék, amelyről Varga Sándor szólt, hogy hidroplán kikötő is üzemelt hajdan a Dunán Budapest térségében. Az ilyen múltbeli példák is üzenik, sokféleképpen lehetne színesíteni, vonzóbbá, élhetőbbé tenni a dunai folyópartokat, kisebb, nagyobb településeket. Sok múlik természetesen azon is, hogy kap-e és milyen mértékű kormányzati támogatást a tavaly életre hívott nemzetközi projekt hazai része. Ennek érdekében tájékoztató/felkérő levezet intézett Szilvássy István az ország legmagasabb rangú döntéshozóihoz is.