Mert egyébként sincsen messze ide Szalkszentmárton, s magára valamit is adó dunaújvárosi jól tudja, hogy a Petőfi Sándor Múzeum megkerülhetetlen, szimbolikus helye a Duna mentének. A frissen kinevezett igazgató mandátuma 2014. január 1. és 2018. december 31. közötti időtartamra szól.

- Tizenhét éve vezette a szalkszentmártoni Petőfi Sándor Emlékmúzeumot. Dunaújvárosi kötődése miatt is pályázott az önállóvá vált Intercisa Múzeum igazgatói állására? Egyáltalán, miért jutott eszébe megpályázni azállást?

- Amikor húsz évvel ezelőtt elkezdtem dolgozni a Dunaújvárosi Városi Tv-nél,megkedveltem ezt a várost a maga szocreál stílusával. Szimpatikusak lettek az itt élő emberek a maguk nyitottságával is. Szerettem Dunaújvárosban dolgozni, mint tévés, majd egészen 2008-ig, mint rádió-szerkesztő. Valaki mondta, de érdekesnek találtam: „Dunaújvárosban nincs tősgyökeres és gyütt-ment, mert ide mindenki valahonnan jött.” Szerintem ezért is egészséges ez a légkör. A másik ok, amiért pályáztam, az elmúlt 4 évben közel 30 millió forint pályázati pénzt pumpáltunk bele a Petőfi Emlékmúzeumba, teljesen felújítva azt. Köszönettel tartozom a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzatnak és elnökének, Bányai Gábornak, aki nélkül ez nem valósulhatott volna meg. S a megújuláskor, 2011-ben elnyertük az Év Múzeuma különdíját. A szakmai elismerés a legnagyobb, hisz a mindenkori kultuszminiszter adományozza, ám a múzeumi szakma ajánlása alapján. Nem szabály, de általában egy múzeum ezt a rangos elismerést csak egyszer kapja meg. Kiskőrös a kivétel, de ott a szabadságharc és Petőfihez kötődő kerek évfordulók kapcsán a Petőfi szülőház és múzeum kétszer is elnyerte ezt az elismerést - megjegyzem mindkétszer jogosan.

- Ha már beteljesedni látta a szalkszentmártoni tevékenységét, úgy érezte cél és kihívás nélkül maradt?

- Nem tudom, hogy milyen érzéssel fogok végleg kilépni a Petőfi múzeum kapuján, hisz nekem ez a szalkszentmártoni intézmény a harmadik gyermekem, lelkemet is beleépítettem. Ezt a munkát csak így lehet csinálni, szívvel–lélekkel, máshogy nem. Ez nem munka, ez hivatás!

- Hogyan kívánja ezt a különleges múlttal rendelkező területet megeleveníteni Intercisában?

- Az én hitvallásom a következő: Az a nemzet, aki nem ismeri, vagy nem akarja megismerni múltját, annak jövője sem lesz! A város római történetét ki lehetne domborítani különböző közönségszervező találkozókkal, ahol a régi római hagyományokat lehetne feleleveníteni, különböző játékokkal, bemutatókkal. Hasonlóan, mint a római parkban már sorra kerülő íjászati rendezvény. Ez közel hozza az adott történelmi kort a mai ember, főleg a gyerekek számára. Mint Bács-kiskun megyei muzeológus, aki komoly alföldi kapcsolatokkal rendelkezik, egy közös Dunaújváros és Alföld közötti rendezvény kialakítását is elképzelhetőnek tartok, hisz az Alföldön sok történelmi hagyományőrző csoport tevékenykedik. A Római Birodalom határvonala, a Limes, pont itt húzódott a Duna vonalában, itt volt a határ, ezt is fel lehetne dolgozni úgy, hogy az látványos és kézzelfogható legyen a mai ember számára. Európában három még jó állapotban lévő római kori aréna van, egyik a horvátországi Pulába. Júliusban ott jártam és beszélgettem az ottani vezetőkkel, akik magyarországi kapcsolatokat keresnek, de a római hagyományok ápolása lenne a közös pont. Mivel anyanyelvi szinten beszélem a szer-horvát nyelvet, így e kapcsolatfelvételben személyesen is részt tudnék venni és egy közös program kialakítását is meg lehetne valósítani, akár egy közös sikeres pályázat által. Továbbá fontos terület a múzeumpedagógia is, hisz fennmaradásunk egyik alapja, hogy értékeinket oda tudjuk vinni a polgárok, a gyermekek elé, mert az „élő érték” a legértékesebb.

- Dunaújváros azonban fiatal város – ha már a történelmi távlatokat nézzük…

- Dunaújváros Magyarország egyik legfiatalabb városa, ennek a városnak szocialista történetének és építésének hiteles feldolgozása és bemutatása is nagyon fontos feladat. Mutassuk be azt a kort úgy, ahogy volt, nem mai szemüveggel nézve, hanem a valós 50-es 60-as 70-es 80-as évek Dunaújvárosát bemutatva. Fontos, hogy a dunaújvárosi ember is legyen büszke elődeire, akik felépítették ezt a várost, legyenek büszkék a múltjukra, történelmükre, mint mondjuk az egriek törökverő őseikre. A harmadik fontos szempont a dunaújvárosi sporttörténelem feldolgozása.

- Valóban véletlen ennek a városnak a létrejötte, avagy hosszabb történelmi folytonosság egyenes következménye?

- Dunaújváros Titónak, a „láncos kutyának” köszönheti születését, ha nincs a jugoszláv marsall, akkor ma Mohácson állna a vasmű. Mint szerkesztő több dunaújvárosi lakossal beszélgettem, akik szerb vagy horvát származásúak, szüleiket, nagyszüleiket, mint megbízhatatlan szlávokat elhozták a déli területekről Sztálin városba, hogy építsék a várost és itt ragadtak, itt alapítottak családot. Én pedig délvidéki származású vagyok, jól beszélem a szerb-horvát nyelvet is. Érdekes egybeesés! Ez is közrejátszott, hogy 20 év kitérő után, ismét Dunaújvárosba jöttem vissza.

- Milyen szerepet szán a város identitásának alakításában?

- Kultúrát, műveltséget, tudást, esztétikai élményt, a nemzeti kulturális örökség tárgyi és szellemi emlékeit közvetíteni a kultúrát kedvelő Dunaújváros polgárainak. Olyan körülményeket szeretnék teremteni, hogy az intézmény alkalmazottjai jól érezzék magukat második otthonukban: érdekes programok, akciók, kiállítások szervezésének támogatása. Kollégáimnak elősegíteni a zavartalan és a kor szellemének megfelelő körülményeket és eszközöket, amelyekkel ezt valóra is válthatják, így lehet a múzeumi munka feladatait Dunaújváros igényeinek, és az adott lehetőségek maximális kihasználásával ellátni. Ezt azért mondom, mert én csapatjátékos vagyok, egymagam, munkatársaim nélkül semmit sem tudok tenni, ezért azt szeretném, ha az Intercisa múzeum meghatározó szerepet kapjon a város kulturális életében.

(pálinkás)