A 2012-ben indult adósságkonszolidációs folyamat első részeként 40-70 százalékban vállalta át a nagyobb települések adósságait a kormány. Dr. Dorkota Lajos, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnöke, korábbi kormánymegbízottként végzett munkájának köszönhetően Dunaújváros adósságának 40 százaléka helyett 65 százalékát vállalta át a kormány. Az erről szóló szerződést idén februárban írta alá dr. Ragó Pál koordinációs és városfejlesztési ügyekért felelős alpolgármester. Ez mintegy 11 milliárd forintot jelentett a városi büdzsében.
Ezen a héten Lázár János miniszterelnökségi államtitkár bejelentette, a kormány a konszolidáció második, egyben záró ütemeként a maradék adósságot is átvállalja az 5 ezernél nagyobb lakosságú településeknél.
Cserna Gábor polgármester sajtótájékoztató keretében elmondta, a város fennmaradt 5,2 milliárd forint adósságát vállalja át a kormány, amely felhalmozási jellegű kiadásokról szól. Az állami költségvetés elfogadása december 16-án várható. Az önkormányzatok ezután kezdhetik a helyi rendeletük megalkotását, a helyi költségvetés elfogadását.
Időközben Szepesi Attila gazdasági ügyekért felelős alpolgármester többhónapos tárgyalásának eredménye, hogy szerdán, a K&H Bank 2 milliárd forint tartozást engedett el a városnak.
Az önkormányzatok további eladósodásának megakadályozása érdekében innentől kezdve, csak kormányzati engedéllyel lehet hitelt felvenni. A kormány részéről elvárás is van a települések felé: február végéig egy gazdasági- fejlesztési tervet kell készíteniük. Olyan tervet, amelyben első számú feladat a kis- és középvállalkozások helyzetbe hozása. Az Európai Unió 2014-2020-as pénzügyi szakaszában, a pályázatok mintegy 60 százaléka a kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgálják majd.
Dr. Galambos Dénes kormánymegbízott elmondta, még, hogy idén szeptember végén nyújtotta be Dunaújváros önkormányzata az úgynevezett ÖNHIKI-pályázatot, amellyel 800 millió forint támogatást nyerhet a város. A kormánymegbízott összegezte, 2013 júniusában az 5 ezernél kisebb lakosú települések adósságállományát 100 százalékban átvállalta a kormány. Ehhez a körhöz került Ercsi és Pusztaszabolcs is, amelyek mentesültek adósságállományuktól. „Mindenképpen megvalósítható fejlesztésekre kell törekedni, Dunaújvárosban már el is indult az integrált településfejlesztési stratégia. A most következő uniós pénzügyi ciklusban több forrás áll majd a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, minden ipari tevékenység számára” – fogalmazott dr. Galambos Dénes, majd hozzátette, meghatározó döntése a kormánynak ez, amely minden bizonnyal pozitív változást eredményez Dunaújvárosban és térségében is.

Az újságírói kérdések egyike arra vonatkozott, hogy a K&H Bank engedménye az állam által átvállalandó maradék adósságot csökkenti-e, vagy többlet engedmény a városi költségvetés számára. Cserna Gábor válasza, hogy a likviditást növelő plusz forrás.
Egy másik kérdés arra irányult, hogy a város számára az adóság átvállalással megnyíló új források lehetővé teszik-e vállalkozásokat segítő infrastruktúra fejlesztéseket, mint például a déli ipari parki terület feltárását egy új, a 6-os főúthoz vezető új út segítségével, illetőleg az Innoparkban egy vállalkozói csarnok felépítését, amelynek egy-egy részét bérelhetnék kezdő vállalkozók, például műhely gyanánt.
Válaszul a polgármester elmondta, hogy a kérdés még korai, hiszen a miniszterelnök úr e hónap 19-én Kaposvárra látogat, ahol Szita Károly polgármester szervezésében legy egy gazdasági konzultáció a kamara, gazdasági szereplők, polgármesterek részvételével a kis és középvállalkozások helyzetbe hozásának lehetőségeiről. Gazdaságfejlesztés lényegi elemeit ez a konzultáció fogja elemezni, összeállítani. Többek között erre is építve kell Dunaújvárosnak is elkészítenie gazdaságélénkítési tervét jövő év február végéig. Véleménye szerint a vállalkozói csarnok beilleszthető lesz ebbe a tervbe, míg a kérdésben szerepelő útépítés valószínűleg nem.
Dr. Galambos Dénes kormánymegbízott kiegészítést tett az infrastruktúra-fejlesztés lehetőségeit tudakoló kérdéshez. Eszerint a 2014 - 2020 közötti uniós tervidőszak idején hazánkat illető uniós források 60% a vállalkozások segítését célozza. E támogatás kétharmadának a gazdaságok lehetnek a kedvezményezettjei, egy kisebb rész szolgálhat területfejlesztési és még kisebb rész közlekedésfejlesztési célokat. Ez nem jelenti azt, hogy nem történik infrastruktúra fejlesztés, de kisebb mértékben, mint korábban. Például most folyik négy Dunaújvároshoz közeli településen a csatornaberuházás második üteme. Jó hír, hogy a Kulcs – Rácalmás - Dunaújváros szennyvízcsatorna projekt kiemelten kezelendő, várhatóan megkapja a támogatást. Azért is fontos ez a projekt mert összefügg a lösz-magaspart stabilizálásával.