Alsós kisdiákként mindig bementünk oda a tanítás előtt, hogy egy sajtos stanglit majszolhassak a tízórai alatt. Ezek az emlékek is eszembe jutottak, ahogy a kenyérünnep hónapjában Braun Ervint arról faggattam, hogyan találkozott-fonódott össze életében a kenyérkészítés mestersége a lelkészi feladatokkal.
Braun Ervin a lakatosi végzettség megszerzése után sofőrként kezdett el dolgozni. Egy pékségben vállalt szállítói munkát. Egy ottani kollégája tőkéstársnak és sofőrnek hívta egy közös pékség üzemeltetéséhez. Meg is nyitották a Baracson bérelt sütödéjüket, ahol Braun Ervin elsajátította a szakma csínyját-bínyját. Aztán jött az elhatározás, hogy miért ne csinálná meg saját, önálló pékségét. Így nyílt meg az újtelepi pékség 1987-ben. Hagyományos kovászolással, minőségi alapanyagokból készítik a sütőipari termékek széles választékát. Az évek során fogalommá vált a Braun-kenyér. Idővel bővült a pékség profilja, és egy kisbolttá bővítették a Móra Ferenc utcai üzemet, majd további két boltot is nyitott Dunaújvárosban.„

Sajnos, a gazdasági helyzet megbontotta a korábbi vásárlási kultúrát. Ma már nem vonzerő egy kisbolt. Inkább a multik felé fordulnak, mivel ott nyomott áron dolgoznak, olcsóbban kínálják a termékeket. Előfordul olyan eset is, hogy jóval a termelési-előállítási ár alatt adják ott az egyes árukat, a hiányzó árrést pedig ráteszik valamilyen másik termékre”- magyarázza Braun Ervin. Pedig… A kisboltnak megvan a maga varázsa. A legfontosabb, hogy közvetlen kapcsolat van a vevő és az eladó között. Mindig friss az áru, széles a kínálat. A vásárlás egyszerűbb és gyorsabb. Például, csak belépünk a pénztárhoz, ha buszjegyet, újságot, kávét, telefonfeltöltést, fénymásolást szeretnénk, és még bankkártyával is lehet fizetni.
Braun Ervin számára a kenyér nemcsak a vállalkozást, az üzletet jelenti. Ő ugyanis a helyi baptista egyház lelkészi szolgálatait, feladatait is ellátja. Ekkor felállt az asztaltól, és a kocsijához sietett. Egy Bibliával a kezében tért vissza, és magyarázni kezdte a mindenki által jól ismert fogalom jelentését: mindennapi kenyerünk. A kenyér olyan alapvető élelmiszer, táplálék, mint a víz, amely az élet, a lét egyik feltétele. Isten nem nagy dolgokat ígér, hanem a gondviselést: „…kenyerét megkapja, vize el nem fogy”. Aztán átmentünk a néhány utcával arrébb lévő Baptista templomhoz. Büszkén mutatta meg a 2005-ben elkészült imaházat, amely építészetileg és a mondanivalóját tekintve is merőben más a többitől; egy modern közösségi szintér, ahol a vallás a hétköznapiságra, a haladó szellemiségre épül. A hit, a Biblia megtanít arra, hogyan lehet élhetőbben élni, a szeretetre nevel, segít egy emberibb életet megteremteni. Egyszer egy idős lelkipásztor megkérdezte tőle, hogy kidobják-e a felesleges kenyeret. A válasz természetesen az, hogy nem, semmi sem végzi a kukában. Több egyház is tart bizonyos időközönként Úrvacsorát (Jézus az utolsó vacsorán elhangzott tanítása a borról és a kenyérről): a megtört kenyér Krisztus testét szimbolizálja, a bor pedig a kiontott vérét. Ezért is áldjuk és szegjük meg a kenyeret jelképesen a felszeletelés előtt.

Mindennapi kenyerünk ünnepe
„Meg kell becsülni a kenyeret. Amikor sok mindenünk van, nem törődünk egy falat kenyérrel. Nem az a baj, ha megszárad, hanem ha kidobják a kukába. Sokkal emberibb, ha például egy kilincsre akasztják…” Braun Ervin számos közösségi programot, jótékonysági eseményt támogatott már. Például rendszeresen ajánlj fel kenyeret az augusztus 20-i ünnepségre, ami nemcsak az államalapítás, hanem a kenyér ünnepe is.
Az Új kenyér ünnepének születése, története több mint száz évre nyúlik vissza. Egyrészt az Apostolok oszlása néven ismert liturgikus ünnephez, másrészt Darányi Ignác földművelésügyi miniszter 1899-ben meghozott rendeletéhez köthető. Darányi Ignác a XIX. század végi forrongó agrármozgalmak lecsendesítésére, illetve a földesúr és az aratók közötti patriarchális jó viszony helyreállítása érdekében az aratóünnepek felújítását szorgalmazta. (A második világháború után azonban megindult egyfajta harc a politikai pártok között az új kenyér ünnepének eszmei kisajátításáért.)

Az államalapító Szent István ünnepén jelképesen egy nemzeti színű szalaggal kötik át a kenyeret, amelyet a hagyomány szerint, az aratások végén, az új búzából készítenek el. A Kenyér Világnapja október 16-án van a Pékek Világszövetségének jelölése által. Magyarországon 2004 óta tartanak rendezvényeket ezen a napon.

A Pallas nagy lexikona az első önálló vállalkozású, nem fordításon alapuló magyar nagylexikon, amelynek írása 1893-ban kezdődött el. A lexikon szerint a jó házikenyér készítése a következő: „Miután a kenyérsütés előestéjén megszitáltuk a használandó lisztet, ezt teknőbe vagy cseréptálba helyezzük s közepén kezünkkel gödröt csinálva, beleöntjük a langyos vízzel elkevert kovászt, amelyet kevés liszttel lágyan elkeverünk s letakarva a következő reggelig langyos helyen hagyjuk. Másnap 3 órával a sütés előtt egy kevés élesztőt teszünk az este megkészített kovászhoz, sót, köménymagot vagy ánizst, s körülbelül 8 liter (kiló) liszthez 4 liter vizet. Ezen anyagot jó negyedóráig egyenletesen dagasztva, ha búzaliszttel dolgozunk, a tálban kelesztjük lágymeleg helyen 2 és fél-3 óráig, ha rozslisztből készítjük a kenyeret, azonnal kiszakasztjuk, s a meglisztelt kenyérruhát a kosárban elhelyezve, beletesszük s ott megkelni hagyjuk. A jól megkelt kenyér még egyszer oly magas a kelés után, mint előtte, mire kemencében két órai egyenletes hőfoknál kell megsütni.”

Az idei Augusztális programjai a Szalki-szigeten (KATT)