A vártnál kisebb érdeklődést kiváltó fórumon dr. Mészáros Lajos, a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház főigazgatója, dr. Pók Tibor projektmenedzser, Szendrődi Tibor, a polgármesteri hivatal Városüzemeltetési és Főépítészi Igazgatóságának az igazgatója és Lőrinczi Konrád, a 2. számú választókerület önkormányzati képviselője, akik informálták az érdeklődőket, köztük Czakó Györgyit, a leginkább érintett Korányi Sándor utcai társasház közös képviselőjét.
Bevezetőként dr. Mészáros Lajos vázolta a már épülő új kórházi technológiai tömb jelentőségét, amely hozzáépül a kórházi épületkomplexum északi szárnyához. Az új rész a központi műtőblokkon túl központi sterilizálót, új intenzív osztályt, diagnosztikai egységet és néhány kiszolgáló funkciót tartalmaz. Ez a jórészt uniós forrásból megvalósuló beruházás azért igen jelentős, mert biztosítja a dunaújvárosi kórház jövőjét, amely jelen struktúrájában működhet tovább, nem szűkül le négy-öt szakmás kisvárosi kórházzá. Megőrzi, megmenti ezáltal 110 ezer lakos kórházi ellátását, akiknek nem kell jóval távolabbra utazniuk és megmenti a kórházi munkahelyeket is.
Dr. Pók Tibor kiegészítésként elmondta, hogy egy év múlva betegeket fogadhat a most felépülő tömb. Az építkezés kényelmetlenséggel jár mind a közelben lakók, mind a kórházban dolgozók számára, de törekednek ezek csökkentésére. Arra kérték például a kivitelezőt, hogy reggel 6 óra előtt ne kezdjenek zajjal járó tevékenységet és az éjszakai nyugalmat se zavarják. A kéréseket, javaslatokat igyekeznek figyelembe venni, amennyiben teljesíthetőek és nem ellentétesek a pályázatban foglaltakkal. Elmondta még, hogy létezik egy videó összeállítás, amely látványterv gyanánt szolgál.
Lőrinczi Konrád bevezetőként szólt az IVS (Integrált Városfejlesztési Stratégia) keretében most kezdődő belvárosi rekonstrukcióról (Városháza tér és sétány), amely az egyik, az új kórházi tömb építése pedig a másik nagyberuházás. Mindkettő az ő választókerületét érinti. Azért lobbizik, hogy a lakosságnak jó legyen mindez. Az Október 23. tér környékén sikerült a tervbe illeszteni 50 – 60 új gépkocsi parkolót. A Korányi Sándor utca keleti végénél pedig 20 – 22 parkolót lehet kialakítani, ami segít valamit a kórház körüli parkolási gondokon. Sajnálatos, hogy a mostani belvárosi rekonstrukció alatt megmarad a múzeum melletti garázscsoport, amely a rendezési terv szerint elbontandó és nem a fő tér környékéra való objektum. Azon lesz, hogy parkolókat lehessen majd a garázsok helyén is kialakítani, hiszen mind a közelben lakóknak, mind a kórháznak, mind a hivatalt felkeresőknek az lenne jó.
Nem kérdéssel, hanem kéréssel fordult Czakó Györgyi a fórum szervezőihez. Miután a kérdésekre adott válaszok során elhangzott, hogy a nehéz teherjárművek is használni fogják a Korányi utca keleti felét, a kivitelező állapotfelvételt végeztet az ottani társasházon. Kérte, hadd vehessen részt az állapotfelvételen és kapjon egy példányt a jegyzőkönyvből. Azzal indokolta kérését, hogy az általa kezelt nyolc lépcsőház, de a nyaktagtól keletre eső épületrész is süllyed, aminek vannak látható jelei. Ezért különösen fontos a kiinduló állapot ismerete. Késését továbbítják a kivitelezőnek.
A kérdések egy része, például hogyan helyezkedik el az utca és a mai kórház között az új épülettömb, annak ablakai és a társasház ablakai között hány méter lesz a távolság, miként változik a benapozás, lehetne-e épület alaprajzot megszemlélni, lényegében válasz nélkül maradt. Csak annyi hangzott el, hogy az építési előírások szabályozzák a benapozási és egyéb kérdéseket. Ha ezeknek nem felelt volna meg a terv, akkor nem adták volna ki az építési engedélyt. Arra a kérdésre viszont szakértői választ adott Kocsi András, hogy zavarhatják-e erősáramú kórházi berendezések a közeli lakóházban élők elektronikai eszközeinek működését. Elmondta, hogy hosszú ideje foglalkozik MR és CT készülékek programozásával. Ezeknek a berendezéseknek a telepítésénél az a szabály, hogy a helyiséget ólomfallal kell körülvenni. Kizárt, hogy az ilyen terekből sugárzás kikerüljön.
Az új épülettömb külső megjelenésével kapcsolatos kérdésre a kórház főigazgatója így válaszolt: stílusában illeszkedik a régi sárgacsempés épülethez. Ugyanolyan színű, hasonló stílusú burkolatot kap. Rátekintve az egész épület (a régi és az új) egy tömbnek fog látszani, kivéve a nyolcvanas években emelt déli szárnyat.
A parkolási gondokat feszegető kérdésekre dr. Mészáros Lajos megjegyezte, hogy azért nem kellet az új szárny beruházásával együtt új parkolókat építeni, mert az új épülettel nem valósul meg többletfunkció. Igaz, a távlati terveink között szerepel, hogy a felszabaduló helyekre behozzuk a kulcsi és várpalotai krónikus, rehabilitációs és ápolási ágyainkat. Gazdasági számítások szerint is egyértelmű, hogy a távoli telephelyek közti működés nem gazdaságos. Ha lesz rá mód, e szolgáltatásokat hozzuk a felszabaduló helyekre. Akkor ennyiben lesz majd funkcióbővülés. De e nélkül is indokolt már ma is a parkolóhelyek számának a növelése.
Szendrődi Tibor válaszolt a forgalomszabályozással kapcsolatos kérdésekre. A Korányi Sándor utca egyirányú forgalmát az építkezés érdekében fordították meg úgy, hogy az utca keleti végén megengedett a kétirányú forgalom, megállási tilalom mellett. Az építés helyszínét a teherjárművek a Vasmű út, Kossuth Lajos utca, Panoráma út, Korányi utca útvonalon közelíthetik meg és hagyhatják el. Ez a forgalomszabályozás az építés idejére szól, de az is előnye, hogy oldja a Korányi utca parkolási terhelését. Ám ha jól működik, és ha a lakosság, meg a kórház részéről olyan jelzések jönnek, hogy maradjon ez a forgalomszabályozás, akkor ezt meg fogjuk vizsgálni.
A Kis-Vasmű úti átjáró megnyitásának lehetőségét keresik, mondta a városüzemeltetési igazgató, remélhetően egy hónap kell a megoldáshoz. Ám ha sikerül megnyitni, akkor sem engedik arra a teherforgalmat.
A fórum végén szót kért egy rácalmási építési vállalkozó, aki szívesen részt vállalna a kórházi tömb építési munkáiból és kérdezte, miként tehetné ezt. Dr. Pók Tibor rövidre zárta a kérést, megadta a kivitelező cég elérhetőségét, hogy tárgyaljanak egymással.