Dunaújváros Megyei Jogú Város polgármestereként kötelességem kiállni az emberek érdekeinek védelmében, és testületünk valamennyi képviselőjének nevében megteszem a szükséges lépéseket. Együttműködünk a települések vezetőivel, közös álláspontot létrehozva megvédjük a lakosság érdekeit, és helyben is döntést kell hoznunk a Dunanett Kft. felelős vezetésének megválasztásában.”
Hogy mennyire komolyan gondolta ezt Cserna Gábor igazolja az, hogy azonnal intézkedett, s két napon belül már a szolgáltató arra kényszerült, hogy visszavonja a jelentősen emelt összegű számlákat.
De miről is van szó itt tulajdonképpen? Mi vezetett oda, hogy ez előfordulhatott, s milyen következményei lehetnek a szemétügynek? Bevallom, nem volt egyszerű kibogozni a történetet. Végezetül Kovács Miklós, a Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Önkormányzati Társulás projekt irodavezetője segített eligazodni a régóta tartó és elég szövevényes történetben.

Társulásba tömörülve

A történet 2007-ben kezdődik. Akkor jött létre az említett társulás, amely most már 168 települést fog össze. Ésszerű és racionális volt a megalakítása. A szemét elhelyezése és feldolgozási kérdés is uniós ügy, tehát ha támogatási pénzt szeretnénk feldolgozóhelyekre, akkor ahhoz társulásokat kell létre hozni (hasonlóan a csatornázáshoz). A társulás pályázott és nyert az EU-tól korábban egy 9 milliárdos összeget, ebből mintegy egymilliárd forint értékben lekultiválták a szeméttelepünket, de újranyitnunk nem volt lehetséges, s most hozzájuthatnak 13 milliárd forinthoz.
A 13 milliárd forint lehívásához 3,8 milliárd forint önrészt kellett biztosítani. Ezt úgy oldotta meg a társulás, hogy meghirdetette a területükön a szemétszállítást koncesszióba 30 év időtartamra. A területileg illetékes szolgáltatók is szövetséget kötöttek és immáron egy közös cégként (konzorcium) pályáztak a szolgáltatásra, s vállalták a 3,8 milliárd koncessziós díj megfizetését.
A társulás úgy egyezett meg a konzorcium több tagjával, hogy az idén még nem kezdeményezik a díjak emelését a koncessziós díj arányának megfelelően, hanem csupán a tavalyi díjak 4,2 százaléka lesz a díjemelés mértéke.

Ha nem fejlesztesz, fizetsz

Míg a fizetnivalók okaira rátérünk, nézzük meg, hogy mit is kell biztosítani a 13 milliárdból a konzorciumnak 2014 végéig. A teljesség igénye nélkül: egy hulladékégetőt, hulladék-feldolgozókat, 21 hulladékudvart, 9 hulladékkezelőt, 301 hulladékszigetet.
Gyakorlatilag itt arról van szó, hogy rettenetesen magas büntető adóval kényszerítteti ki az EU, hogy kezeletlenül ne tegyünk le szemetet. (Ez olyasmi, mint a talajterhelési díj azoknak, akiknek nem kötnek a csatornára.) Azaz, ha nem lépjük meg a fejlesztéseket, akkor ingünket, gatyánkat a szemetünkre fogjuk fizetni, ami azért bármennyire is kellemetlen, de mégis jogos. Lassan ugyanis belefulladunk a mérhetetlen mennyiségű szemétbe, megmérgezzük a földünket és a levegőnket, ha másképp nem megy, legalább a pénztárcánkon keresztül próbálnak rávenni bennünket, hogy unokáinknak is legyen lehetőségük majd ezen a bolygón felnőni.
Ez csak egy kis zárójeles megjegyzés volt, térjünk vissza a társulásra.

A konzorcium tagjai elfogadták, hogy egyelőre csupán csak 4,2 százalékos díjemelést kezdeményeznek, kivéve a dunaújvárosi önkormányzati vagyonkezelő cég által alapított, de nem kizárólagosan önkormányzati tulajdonú Dunanett Kft. A Dunanettet ugyanis „elfelejtették” tájékoztatni a megállapodásról, s informálisan a céget küldték előre, hogy kipróbálják az emelés hatását, s megnézzék a következményét. (!)

Díjemelés engedély nélkül

A társaság – a megegyezést nem tudva - arra hivatkozott, hogy nem jogszerű a bázisár, hiszen tavaly még a konzorcium nem élt, tehát a 4,2 százalékos emelést nem tudják mihez viszonyítani. Erre valamint a konzorciumi szerződésben elfogadott díjakra hivatkozva emelték, összességében több mint 100 százalékkal az áraikat. Ezzel egyrészt a megnövekedett költségeiket, másrészt a koncessziós díjból rájuk eső részleteket hivatottak fedezni. Bármennyire is egyszerű lenne a szolgáltató cégre, mint az utálatos képre tekinteni, tényszerűen meg kell említeni, hogy a többi konzorciumi taghoz képest lényegesen kedvezőtlenebb helyzetben vannak, lett légyen nincs saját működő, EU-konform szemétlerakó-helyünk.

Így míg a többiek önköltségi áron teszik le a saját szemetüket, nekünk a lerakók piaci alapon számláznak. Például a tonnánként tavaly 5300 forintos ár felment az idénre 8500 forintra. Tehát a fizetni valóink mértékét nagyban meghatározza a szeméttelepünk hiánya is.
Mindezek ellenére a szolgáltató az áremeléssel kapcsolatban jelentős hibát vétett. Nem várta meg míg az új díjait a Magyar Energia Hivatal, mint árhatóság, jóvá hagyja, ha jóváhagyja.
Beadták a hivatalhoz az áremelési szándékukat, de nem várták meg az új áraikkal a jóváhagyást. Emiatt az eljárási vétség miatt volt lehetősége dr. Dorkota Lajos, országgyűlési képviselőnek és kormány-megbízottnak arra, hogy visszavonassa a szolgáltatóval a kibocsátott számlákat.
„Fogyasztók bejelentéseiből értesült a Fejér Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelősége a Dunanett Kft. több szempontból is kifogásolható szolgáltatói magatartásáról, a hulladékszállítási díjak drasztikus emeléséről. A kormányhivatalnak jogszabályokban biztosított lehetősége, hogy a hatáskörébe tartozóan, a fogyasztók széles körének érdekében vizsgálódjon, és ha megalapozott a jogsértés, szankciót is alkalmazzon.” – hangsúlyozta dr. Dorkota Lajos, kormány megbízott –jelezve, hogy nem csupán országgyűlési képviselőként, hanem a kormányhivatal vezetőjeként is ráhatása volt a történtekre. Dorkota Lajos mindezek mellett úgy véli, hogy a szemétügy az árképzésnél jóval összetettebb probléma, s a közeljövőben tárgyalóasztalhoz ül az érintett települések vezetőivel, s alapjaiban vizsgálják felül a társulás működését. Hogy erre valószínűleg szükség is van, arra több momentum is utal:

Száz százalékban támogatják

A kormány időközben kiemelt projektté tette a 13 milliárdos beruházást, s úgy döntött, hogy átcsoportosít a nem felhasznált támogatásokból, és a saját hozzájárulással együtt gyakorlatilag 100 százalékban finanszírozná a beruházást.
A szakemberek szerint ez felveti annak a lehetőségét is, hogy okafogyottá válik a konzorciumi szerződés, illetve új alapokon kellene tárgyalniuk. Ugyanis ebben az esetben nincs szükség a pályázati pénzek lehívásához önrészre. Bár Kovács Miklós szerint nem érdemes nekünk fogyasztónknak arra számítanunk, hogy csökkenni fog a beruházás teljes támogatása miatt a szolgáltatások díja. Ellenkezőleg, ha magasabb színvonalú szolgáltatást veszünk igénybe, akkor nőni fog az ár, akár csak a vízdíj a csatornával. A fejlesztések nyomán gyakorlatilag nem fog kezeletlenül lerakóhelyre kerülni szemét. Elmondta, hogy a hulladék 70 százalékát újrahasznosítják, 30 százalékát pedig kezelés után helyezik le a szeméttelepekre. Ez persze nagyon sok munkával, emberi és gépi erőforrásokkal jár majd, amit nekünk fogyasztóknak ki kell fizetnünk.

Kevesebbet többért

Ráadásul Kovács Miklós hangsúlyozta, hogy a társulás csak most értesült arról, hogy Dunaújvárosban és környékén (a Dunanett szolgáltatási területén) a nagyarányú díjemelés szolgáltatás-csökkentéssel párosult, hiszen ezen a területen már működött a vonalkódos leolvasási rendszer. A társulásnak erről nem volt tudomása, amikor egységesítette a szállítás szempontjait, s meghatározta a konzorciumnak az ürítések számát. Azaz a többi alacsonyabb komfortú területhez igazítottak bennünket.

Mindezek fényében utasította Cserna Gábor polgármester a társulásnál városunk képviseletében eljáró Szabó Zsolt ( ex-LMP, most független) és Sztankovics László ( Fidesz) képviselőket, hogy haladéktalanul tájékoztassák a munkájukról és a történtekről a testületet. Kezdeményezte bizalomvesztés miatt a Dunanett taggyűlésének az önkormányzat által delegált ügyvezető leváltását. A Dunanett Kft. felügyelő bizottsága feladatául jelölte meg, hogy készítse el jelentését mind a hulladékszállítás, mind a március végi hóeltakarítás helyzetéről, körülményeiről. A jelentősen megemelt összegű számlákat pedig nem kell kifizetni.