Hírek
2014. Április 17. 05:00, csütörtök |
Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség
Többen mennének tanárnak, de alacsony a színvonal
A béremeléssel járó pedagógus életpályamodell az egyik oka a kormányzat szerint, hogy nő a pedagógus szakokra jelentkezők száma.
Mások szerint ebben közrejátszik az is, hogy alacsony pontszámokkal lehet bekerülni ingyenes tanári képzésekre - írja a Világgazdaság.
„2011 óta valamennyi év jelentkezéseihez képest is több mint megkétszereződött a pedagógusképzési területre leadott összes jelentkezések száma” – közölte lapunkkal az emberi erőforrás tárca felsőoktatásért felelős államtitkársága. A 2010. évhez képest az idei összes jelentkezések száma 229, a 2012-es jelentkezőszámhoz képest pedig 278 százalékkal. Az első helyes jelentkezések száma idén 2011-hez képest 50 százalékkal nőtt a gyógypedagógus, 47 százalékkal az óvópedagógus és 34 százalékkal a tanítóképzésre. Idén 35,5 százalékkal többen jelentkeztek az osztatlan tanárképzésre, 10,5 százalékkal többen pedig a tanári mesterképzésre. A pedagógusképzésre jelentkezők aránya az összes jelentkezők 11 százaléka, tavaly ez az arány 5 százalék volt, számuk egy év alatt 6136-ról 8546-ra nőtt.
Az államtitkárság szerint a jelentkezések száma annak köszönhető, hogy felértékelődőben van a köznevelés által nyújtott stabil életpálya által konszolidált pedagóguspálya vonzereje. Másrészt az osztatlan tanárképzésre jelentkezők számát minden bizonnyal emeli a Klebelsberg ösztöndíj által nyújtott havi támogatás reménye is (a fideszes Pokorni Zoltán szerint azonban hiba, hogy az ösztöndíj egyszerre próbálja megoldani a hiányszakok, a szociális helyzet és a tanárhiányos kistelepülések problémáját), valamint a biztos elhelyezkedés perspektívája.
„Biztosan jelent vonzerőt a magasabb bér is, ami a pályakezdőknél 30-40 százalékkal lett magasabb, mint egy szociális munkásé, vagy egy népművelőé” – mondta lapunknak Szüdi János. A Pedagógusok Szakszervezetének szakértője szerint a 140-150 ezer forintos fizetések azonban nem tudnak a piaci szférával versenyre kelni. A nyelvtanárok például szívesebben elmennek egy cég menedzsmentjébe dolgozni, vagy egy idegennyelvet beszélő magyar tanárnő inkább elhelyezkedik egy vezető mellé titkárnőnek, sokan hiába diplomáznak le, nem mennek el tanítani.
Szüdi szerint a magasabb érdeklődés annak is szól a pedagógusok szakok iránt, hogy sokan nem tudnak a magasabb presztízsű orvosi, vagy mérnöki szakokra menni, sok helyen mesterségesen leszűkítették a kínálatot. Sokan azt nézik, hogy hol tudnak ingyen tanulni az államilag finanszírozott képzéseken, a pedagógusképzésen a pontszámok is alacsonyabbak, így sokan a korábbiakhoz képest csak ezeket a szakokat tudták választani. Szüdi szerint a kialakult gyakorlattal meglehetősen ellentétes az a gyakorlat, hogy az államilag finanszírozott helyeket a miniszter oszthatja el.
„Több a jelentkező a tanári szakokra, de a természettudományokban még mindig nem annyi, hogy közöttük érdemben szelektálni lehetne, vagy a közoktatás igényeinek megfelelne. A tudásuk pedig sokszor nem elegendő arra, hogy majd a katedrára állhassanak” – nyilatkozta Csapó Benő. A Szegedi Tudományegyetem tanára arra emlékeztetett, hogy igen alacsony pontszámokkal lehet bejutni a tanári szakokra. Nemrég Radnóti Katalin, az ELTE TTK Fizikai Intézetének főiskolai tanára az Akadémián egy előadásában azt mondta, hogy volt olyan hallgató, aki azért jelentkezett tanári szakra az ELTE-re, mert a rendőrtiszti főiskolára nem volt elég a pontszáma. A természettudományos tantárgyakból a felvettek többségének felzárkóztató képzést kell tartani hiányosságaik miatt.
Csapó Benő szerint, amíg nem sikerül felkészült hallgatókat a pályára vonzani, addig nem lehet elvárni, hogy azok, akik egyáltalán diplomát tudnak szerezni, képesek legyenek megfelelő színvonalú tudást átadni. Felhívta a figyelmet arra, hogy a pályakezdő tanárok fizetése még mindig alacsony más országokhoz képest, és a többi értelmiségi pályához képest is, és a fiatalokat kevésbé motiválja az, hogy sok évet eltöltve a pályán növekedhet majd a bér. „Így a felkészült fiatalok közül csak a nagyon elkötelezettek mennek erre a pályára” – hangoztatta Csapó.
Az SZTE tanára szerint az utóbbi években igen kevés középiskolai tanári diplomát adtak ki, a természettudományos szakokon kevesebb mint 100-at. Nagyon kevesen jelentkeznek természettudományos képzésekre, például fizika, kémia szakokra. A Ratkó-korszak népes generációja éveken belül nyugdíjba megy, köztük sok jól képzett pedagógus is, megfelelő pótlásukra Csapó nem látja a stratégiát.
Ezek érdekelhetnek még
2024. Március 28. 10:01, csütörtök | Belföld
Februárban 6197 gyermek született, 10 664 ember halt meg
Az előzetes adatok szerint 2024 februárjában 6197 gyermek született, és 10 664 ember halt meg; 2023 februárjához képest a születések száma 5,7, a halálozásoké 3 százalékkal csökkent, míg a házasságkötéseké 22 százalékkal nőtt
2024. Március 28. 09:53, csütörtök | Belföld
600 ezer fellett a bruttó átlagbér a KSH szerint!
KSH: a bruttó átlagkereset 605 100 forint volt januárban, 14,6 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban
2024. Március 28. 09:49, csütörtök | Belföld
A reálkereset több mint 10 százalékkal nőtt januárban
2024. Március 28. 06:00, csütörtök | Belföld
Szerdán kezdődik első osztályos gyermekek elektronikus beiratkozása
Szerdán indul a leendő első osztályos gyermekek előzetes elektronikus beiratkozása a KRÉTA felületén - közölte a Klebelsberg Központ az MTI-vel.