– hangzott el azon a pedagógusképzési konferencián, amelyet augusztus 22-én rendeztek a Dunaújvárosi Főiskolán.

A Pannon Egyetem, a Dunaújvárosi Főiskola valamint a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola közreműködésével valósult meg az a projekt, amely a Közép-Dunántúli Régió Pedagógusképzését támogató kutató- és szolgáltatóhálózat kialakítását célozza meg.
- A munkaerővel, munkakultúrával szemben támasztott növekvő, új követelmények a pedagógusképzésben is kérdéseket vetnek fel – vezette fel a tanácskozást Szalafainé dr. Klementz Annamária, a projekt szakmai koordinátora. - A pedagógus sokszor ellentmondásos kapcsolatrendszerben, többféle szerepkörben dolgozik, munkája összetett. A Dunaújvárosi Főiskolán a tanárképzés ma is sikerágazatnak számít négy évtizedes tapasztalattal a háta mögött.

Csak az elkötelezettek menjenek tanárnak

– A tanár is holtig tanul! – mottóval illette a PKSZK-t, vagyis a Pedagógusképzést Segítő szolgáltató és Kutató Központ honlapjának – www.tanarkepzohalozat.hu - kialakítását Győri Tamás. A dinamikus portálon helyet kapott a hallgatók és gyakorlati képzőhelyek párosítása, a kutatómunkát, az oktatók és a mentortanárok képzését, valamint a távoktatást és módszertani megújítást támogató modul.

– Az Európai Unióval harmonizáló Bologna-rendszerű tanárképzés mellett szól a fiatalok pályaválasztásának kitolódása az alapszak elvégzése utáni időszakra, diplomához jutás az alapszak elvégzésével, valamint az, hogy némi tapasztalatszerzés után csak a ténylegesen elkötelezettek mennek a tanári pályára. Az alapképzés a szaktantárgyakra, a mesterképzés a neveléstudományi, pszichológiai, pedagógiai képzésre koncentrál.

Az egyszakos képzés pedig az elmélyülés lehetőségét biztosítja. A rendszer ellen is szólnak érvek: háttérbe szorul a diszciplináris képzés, laza az együttműködés a szakterületi oktatók, a tanári modul oktatói és a gyakorlóhelyek között.

Hogy viselkedni és beszélni is tudjanak

Szükség lenne beszédtechnika, viselkedéstan tanítására is, azonban a rövid képzési idő ezt nem teszi lehetővé - derült ki a Pannon Egyetemen készített kutatásból, amelyben a tanárképzésben érintett szakterület oktatóit kérdezték meg. A vizsgálat eredményeit Langerné dr. Buchwald Judit ismertette. A tanárképzés lehetséges modellje az egységes, egyszintű képzés az általános és középiskolai tanárok számára 5 1 éves időtartamban, osztatlan képzésben. A másik modell a kétszintű tanárképzés, a 4 1 éves főiskolai szintű általános iskolai tanárképzésé és az 5 1 éves egyetemi szintű középiskolai tanárképzésé. A kutatásban több oktató érvelt az egységes, egyszintű, 5 éves kétszakos képzés mellett.

A tanárt legyőzi az internet?

A pedagógusok munkája során felmerülő lélektani problémákról és azok kezeléséről adott elő dr. Albert József és Bálint Bánk. A tanár a hagyományostól eltérő, új szerepkörében dinamikus fejlesztő menedzser, innovátor, tanácsadó, szervező. Nem elsősorban oktató, hanem tanulást irányító mentor. Versenytársa az internet és más modern kommunikációs lehetőségek. Sajnos, nem ritka a pedagógus kiégésének jelensége – az úgynevezett burnout – ilyenkor eljutva a realizmus szakaszába, a tanár megtapasztalja a gyermekek eltérő szocializáltságából fakadó problémákat, a szülői gyanakvást, hozzáértésének, szakértelmének megkérdőjelezését. Rádöbben, hogy kollégái is különbözőek, nemcsak jóindulatúak. Realizálja, hogy olykor irigykednek, féltékenykednek. Kudarcokat él át.

Megalázzák és verik is őket

A pedagógusok helyzetét nehezítik az egyre gyakoribb és durvább fegyelmezetlenségek a tanórákon, egyre több a lelki megterhelés, erős a tehetetlenség érzése. A pedagógusok eszköztára egyre kevésbé alkalmas a problémák kezelésére. Egyre gyakoribb a pályán a kiégés, sokan túl nagynak érzik a rájuk ruházott terheket. A változó tantervek, átszervezések, összevonások a pedagógusok biztonságérzetét aláássák. A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók nagyfokú pszichés feszültséget okozhatnak. A pedagógus gyakran tehetetlennek érzi magát, úgy érzi, nem marad ideje, energiája a többi tanulóra. Sok a probléma a szülőkkel történő együttműködés területén is.

- Indokolatlan a különböző iskolai típusok működtetése, hiszen az iskolán kívüli világ egységes, az egészséges és fogyatékos emberek között nincsenek határok – érvelt dr. Szegál Borisz előadásában. De hozzáteszi: - Ez az érv minden valóságos alapot nélkülöz! Melyik gimnázium vagy egyetem hajlandó fogadni az értelmi fogyatékos diákokat? Sőt, számos szakmai követelmény kizárja az érzékszervi fogyatékos és mozgássérült tanulókat, például éppen a tanárképzésből. A munka világában a sajátos nevelési igényű fiatalok többsége csak speciális munkakörökre számíthat. A kirekesztődés nem az intézménytípus, hanem a társadalmi légkör, az előítéletek függvénye. A kisegítő iskolák megszüntetése nem oldja meg a problémát, hiszen számos kis- és nagykapu teszi lehetővé a kirekesztődést, például az iskola szabad választása. Mind ez ideig nem kerültek nyilvánosságra azok az empirikus adatok, amelyek egyértelműen igazolják az integrált nevelés jótékony hatását. S az sem vitás, hogy az integrált osztályokban ritkán kerül sor az egészséges és fogyatékos gyerekek közötti konfliktusokra. Ennek oka azonban nem feltétlenül az empátiában rejlik, tudniillik igen valószínű, hogy az ép és fogyatékos gyermekek között semmi kapcsolat nincs. A közös tevékenység hiánya lényegében kizárja a konfliktusokat. Irányított szegregáció helyett létrejön spontán szeparáció.

A pedagógus mint minta

Dr. Juhász Levente és dr. Kelemen Gyula közösen vizsgálták új pedagógus kompetenciák létrejöttének okait, a globalizációt, az egész életen át tartó tanulás szükségességét, az informatika térhódítását és nem utolsó sorban a pedagógusok megnövekedett társadalmi felelősségét. Az oktatás-képzés és a gazdasági teljesítmény közötti kapcsolat megköveteli a magas színvonalú tömegoktatást, s az oktatás gyakorlatias irányba való elmozdítását. A tanítás is kompetenciaközpontú lett.

A főiskolán e tanévtől bevezetendő mentorképzésre való felkészülés tapasztalatait osztotta meg Cserné dr. Adermann Gizella. A tanárjelölteket, pályakezdőket segítenék a képesített gyakorlatvezető mentortanárok. Szeptember 15-ig lehet jelentkezni gyakorlatvezető mentortanár-képzésre a Dunaújvárosi Főiskolán. A beiratkozás feltétele a pedagógusképzésben, tanárképzésben szerzett korábbi végzettség. A költségtérítéses képzés időtartama 2 félév, összesen 200 óra. Részletes információ a főiskola honlapján található.

Szente Tünde