Erdély-Franyó Anna pályázat nyerteseként júliustól 1-jétől látja el a Szent Pantaleon Kórház- Rendelőintézetben ezt a tisztet. Mivel hosszú időt az előző ápolási igazgató helyetteseként dolgozott, rálátása lett a folyamatokra, elég határozott elképzelésekkel pályázott. S a pályázatában foglaltak megvalósításának hatalmas lendülettel állt neki:
- Egy új szemlélet, illetve új gondolkodásmódot szeretnék megvalósítani. Fő célom az ápolási munka segítése, annak érdekében, hogy a betegek szükségleteiknek megfelelő minőségi ellátásban részesüljenek. Ennek az alapfelvetése, hogy az elvárások egységesek és nyomon követhetőek legyenek. Ehhez információs és tájékoztató anyagokat dolgozunk ki a kollégáinknak, de a betegeknek is.
- Ez alatt mit ért?
- Nagyon sok ápolási probléma adódhat egy-egy betegnél. Lehet például kommunikációs probléma, információhiány, vagy az ellátásával kapcsolatos gondok. Nézzük az információhiányt. Tekintettel arra, hogy a szükségesnél kevesebb a szakképzett emberünk, ezért nagyon kevés idejük van az orvosoknak és az ápolóknak beszélgetni a betegekkel. Néha ebből adódóan információhiány lép fel a betegeiknél akár az életmódjukra, akár a betegségükre, akár az otthoni ápolására vonatkozóan. Hogy tudunk ezen segíteni? Például úgy, hogy egységes tájékoztató anyagokat dolgozunk ki a magas kockázatú betegségekre, illetve a magas kockázatú beavatkozásokra.
- Kik a magas kockázatú betegek?
- Olyanok, akiknek krónikus betegségeik vannak, vagy akut ellátást igényelnek. A diétás betegek tájékoztató anyagait bővítjük. Szeretnénk csökkenteni a krónikus ápolásban lévő betegeink esési kockázatát is. Összeállítunk egy tájékoztató anyagot számukra, hogy otthonukban is mire kell odafigyelniük. Ezeknek az oktatási anyagoknak az elkészítése már folyamatban vannak – mind a dolgozóknak, mind a betegeknek.
- Felteszem ez csak az első lépés, a tájékoztató anyag. Van még más is?
- Az, hogy van tájékoztató anyagunk, az még nem jelenti azt, hogy az adott munka meg is történik. Ezt ellenőrizni is kell. Ehhez egy teljesen új rendszert szeretnénk kialakítani. Régebben sokkal nagyobb volt a tekintélye a főnővéreinknek. Most visszakapták az ellenőrző funkciójukat, a hatáskörüket, feladatkörüket, kompetenciáikat, valamint minden segítséget megadunk nekik ahhoz, hogy valóban irányítani tudják az osztályokon folyó ápolási munkát. Háromlépcsőssé válik az ápolási munka ellenőrzése. Az első lépcső az osztály saját főnővérének ellenőrzése, a második, amikor két főnővér egy másik osztályt kontrollál (ügyeleti rendszerben), a harmadik pedig, amikor a közvetlen kollegáimmal, az ápolásvezetőkkel együtt keressük fel a betegeket. A közvetlen találkozás segítség számunkra az ápolási munka ellenőrzésre, hiszen a színvonalas betegellátás a cél.
- Mi lesz még?
- A szakmai munkában tökéletesítenünk kell az ápolási dokumentációt. Részt veszünk a BELLA projectben (betegellátók akkreditációja), amely a biztonságos betegellátást tűzte ki célul. Maga a project lezajlott, a felkészítési időszakon túl vagyunk, a munkafolyamatok most zajlanak.
- Ez miért jó nekünk, betegeknek?
- Ez azért jó, mert fokozottabban odafigyelünk azokra a dolgokra, amik a betegeknél problémát vagy kockázatot jelenthetnek. Gyakorlatilag egy minőségbiztosítása az ápolásnak. A betegellátást komplexen érinti. A másik, ami nekem nagyon szívügyem, az a családbarát szemlélet erősítése az intézményben. Egyéves kényszerszünet után idén szeptemberben újranyitott a családi napközink, még vannak férőhelyek, ide első sorban dolgozóink gyermekeit várjuk, szabad férőhelyeken külsős gyermekeket fogadunk. Január 1-jétől változik a jogszabályi háttere: megkértük az engedélyt, mint mini bölcsőde szeretnénk tovább működni Célunk az, hogy dolgozóink egy család-barátiabb környezetben tudják napközben a gyermekeiket.

- Sok a tanuló kollégájuk, vannak, akik munka mellett, mások nappali tagozaton szerzik meg a képesítésüket. Ez is egy nagy feladat…
- Évek óta fogadjuk az ápoló hallgatókat. Egy szervezett, koordinált oktatást kell ennek érdekében megteremtenünk. Ha már az intézményünk kivívta, hogy gyakorló kórház legyünk, akkor be is kell bizonyítanunk, hogy mi erre alkalmasak vagyunk. Nemcsak az a felelősség, hogy a tanulókat tanítanunk kell, hanem az, hogy a tanulókat úgy kell tanítanunk, hogy utána szívesen visszajöjjenek hozzánk dolgozni és minket válasszanak, illetve itt is maradjanak.

Erdély-Franyó Anna
26 éve dolgozik a Szent Pantaleon kórházban. Érettségi után került az intézménybe, különböző osztályokon szerzett ápolási szakmai tapasztalatot. Folyamatosan képezte magát. A többi között ápolói egyetemi végzettséget, illetve egészségügyi menedzseri mesterképzettséget is szerzett. Jelenleg a minőségirányítási betegbiztonsági menedzser szakra jár a Semmelweis Egyetemre. Mindennapi munkában nagy hangsúlyt fektet az emberi- és munkatársi kapcsolatokra. Egy 8 és egy 2 éves kisgyermek édesanyja.