Lobbizni kell és érdemes! Ezt az állítást fényesen igazolja a Pentele-híd története. Az első nagyszabású híd-konferencián 1996-ban az akkori miniszter biztatás helyett inkább kioltotta az itteni dunai átkelést szorgalmazók reményeit. A lobbizás mégsem hagyott alább, sőt!

A sikeres lobbizás nélkülözhetetlen pillére a realitás, azaz valóban szükséges és fontos célért folyjék a közreműködők, a szakemberek és a döntéshozók meggyőzése, szakmailag (is) megalapozott érvekkel.

Az M8-as út (akár autópálya, akár „csak” gyorsforgalmi út) terve meglehetősen régi. Az érte való érvelés kezdetét Radetzky Jenő (Fejér megyei kamarai elnök) hazánk sugaras útszerkezetétől eredeztette. Az országos főutak (1-től 7-ig számozva) Budapestről indulnak. Kivétel a 8-as, amely Székesfehérvártól vezet a Bakonyon át az osztrák határig. Az országos főutak mindegyike (a 4-est leszámítva) mellett megépült mostanáig az autópálya/autóút is. Kivétel a mind nagyobb forgalmat „elviselő” 8-as út. Nem véletlen, hogy Horváth Balázs néhai képviselő (és sokan mások) már jóval az ezredforduló előtt elkezdték a lobbizást az M8-as autópályáért. Bekapcsolódott ebbe az igen sokak érdekét kifejező munkába dr. Kálmán András, aki átvette elődjétől a 8-af főút Térségi Fejlesztési Tanács elnöki tisztét.

A realitás és konstruktivitás kifejeződése az a távlati úthálózati tervekben is megjelenített érdek, hogy oldani kell hazánk úthálózatának Budapest centrikusságát, hogy a megújuló 8-as út valahol az ország közepén (azaz ne a fővárosnál) keresztezze a Dunát, új kapcsolatot teremtve Veszprém és Szolnok között. Ennek a reális koncepciónak az első, rendkívül fontos láncszeme a Pentele-híd. A 8-as (M8-as) út egyik elképzelt folytatása (lényegében a Tiszával párhuzamosan) az M3-ig, illetve Eger városáig vezethet. Egy másik folytatás a 4-es (majdani M4-es) úthoz kapcsolódás lehet, ami továbbvezet Románián át Ogyesszáig.

Realitás az is, hogy a fejlesztési források elnyeréséért ma is (mint mindig) sokszor több projekt versenyez, mint amennyire jut(hat) pénz egy adott időszakban. E tény alapján prioritásként fogalmazta meg a Vas megyei és a Veszprém megyei ipari és kereskedelmi kamara, hogy célszerűbb az M8 autópálya kiépítésének szorgalmazása helyett csupán 110 km/óra sebességre és 11,5 tonna tengelyterhelésre méretezett gyorsforgalmi út kiépítéséért lobbizni. E törekvésükhöz megnyerték partnernek (már korábban) a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát, valamint a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamarát, legújabban pedig a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát.

A kamarák e közös lobbitevékenységét hivatalosan is megerősítette a most aláírt együttműködési nyilatkozat, amelyet a dunaújvárosi kamara épületében 2010. december 7-én írt alá, a házigazda szerepét felvállalva Cserna Gábor, Dunaújváros polgármestere, Králik Gyula, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Radetzky Jenő, a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke és Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke (képünkön balról jobbra ugyanez a sorrend, a háttérben Markovics György kamarai titkár áll).

Az aláírást megelőzően Cserna Gábor köszöntötte a megjelenteket, örömét fejezte ki, hogy házigazdája lehet e rendezvénynek. Méltatta az önálló dunaújvárosi kamara szerepét, elismerően nyugtázva aktív és hatékony munkáját. Kitért a Pentele-híd nyújtotta lehetőségre és kiemelte azt a törekvést, hogy városunk minden beruházással elsősorban a helyi cégeket szándékozik munkalehetőséghez juttatni.

A másodikként megszólaló dr. Markovszky György szavaiból, majd az aláírást követő sajtótájékoztatóból az a kép kerekedett ki, hogy az autópálya-szintű kiépítésről való lemondástól és az erőteljesebb lobbizástól elsősorban a 8-as főút Veszprém és Vas megyei szakaszainak és a Székesfehérvár Dunaújváros közötti 62-es útnak a gyorsabb átépítését eredményezheti.

Főként Gaál József tájékoztatójából és válaszaiból kerekedett ki az, hogy a Mercedes autógyár kecskeméti megtelepedése lényegesen megnöveli az alföldi megyeszékhely ipari potenciálját, hogy gazdasági, környezetvédelmi érdek, sőt a főváros érdeke is a várható többlet kamionforgalom számára a Dunántúlra vezető és Budapestet elkerülő új útvonal mielőbbi kiépítése. Valószínűvé tette Gaál József, hogy a Kecskemétre vezető gyorsforgalmi út, legalább részben a mai 52-es út vonalán fog kiépülni. Radetzky Jenő azt emelte ki, hogy a két ipari központ (Dunaújváros és Székesfehérvár) jobb összeköttetését fogja eredményezni a 62-es út lakott területeket elkerülő átépítése amely egyúttal „közelebb viszi” Székesfehérvárhoz a dunai kikötőt, erősítve a két város logisztikai szerepét is.