Fájó tanulságokkal is, biztató kilátásokkal is, hasznos információk sokaságával is szembesíthette a résztvevőket a Dunaújvárosi Főiskolán 2011. október 7-én tartott DaHar (Danube Inland Harbour Development – Dunai Belvízi Kikötők Fejlesztése) projekt nyitókonferenciáján. E 2 millió euró támogatást elnyert projekt Dunaújváros önkormányzatának vezető partnerségével, nyolc ország részvételével a Duna menti kikötők (városaik) és néhány érdekelt szervezet együttműködését szervezi a vízi szállítás térnyerésének érdekében. A 2011. áprilisában indított és 2014. március 31-én záruló projekt átfogó célja a dunai hajózás (szállítás) fellendítése egységes elveket és szabványokat is alkalmazva minél nagyobb arányban. Evégett először is fel kell térképezni a multimodális (több ágazatra kiterjedő komplex fuvarozás) teherszállítmányozás infrastrukturális feltételeit, el kell érni a különféle érdekcsoportok támogatását a kikötők fejlesztéséhez egységes adatbázis-támogatással.
A konferencián történt:
A témakör fontosságát jelzi, hogy Cserna Gábor, Dunaújváros polgármestere megtisztelte jelenlétével a konferenciát. Sőt! Köszöntőjében többek között kifejtette, hogy az ország közepén elhelyezkedő Dunaújvárosnak rendkívül fontos a részvétel a vízi szállításban, annak fejlesztésében, hiszen által logisztikai centrummá fejlődhet városunk, ami új munkahelyek sokaságát eredményezheti. Majd megragadva az alkalmat, a jelen levő dr. Fónagy Jánoshoz, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkárához fordult, támogatását kérve az M8-as autóút mielőbbi továbbépítéséhez és utalt a tranzit-út jelentőségére.
Dr. Fónagy János saját előadását (A Duna Stratégia Magyarország Szemszögéből – a belvízi hajóutak és kikötők) megtoldotta a kényszerűen távollévő infrastruktúráért felelős államtitkár, dr. Völner Pál mondandójával (A belvízi hajóutak és kikötők fejlesztési irányai) is kiegészítette. Az elhangzottakból feltétlenül kiemelendő, hogy Belgium vízi útjainak hossza 1400 kilométer, hazánké a nagy tavakat is figyelembe véve 1460 kilométer. Ám amíg Belgiumban a vízi árufuvarozás évi teljesítménye 65 millió tonna, Magyarországé 6 millió tonna! Tizede se Belgiuménak! Egy másik kiemelendő rész: a régóta tervezett Duna–Tisza csatorna nemcsak a vízi áruszállításban tölthetne be jelenős szerepet, társadalmi hatása, a Homokhátság vitalizációja miatt is elvitathatatlanul fontos lenne. Egy harmadik, megszívlelendő gondolata, hogy kár lenne veszni hagyni a nagy hagyományú hajóépítő, hajógépész szakmát, lehet még azoknak jövője.
A fájó tanulságok:
Ennshaven (Ausztria) modern kikötőjét és annak sokoldalúságát mutatta be videofilm segítségével Karin Kainzinger. Fájó volt tudomásul venni, hogy hazánk fényévnyi távolságra van attól, ami ott már a mindennapok valósága.
Egy másik sajnálatos tény, hogy a legjelentősebb európai viziút-rendszer (Duna-Rajna-Majna)
szűk keresztmetszete éppen a Duna magyarországi szakasza. A konferencia programjába iktatott kerekasztal beszélgetés is, több külföldi előadó is kitért arra, hogy rendkívül fontos a vízi utak megbízhatósága, az akadályoztatás nélküli hajózás lehetősége.
E konferenciabeszélgetés végén kérdezhettek a teremben ülők. Kiss András (egy szakmai szervezet résztvevője) azt kérdezte, gátak nélkül lehet-e biztosítani a megfelelő vízmélységet? Hosszú ideje tartó vita ez, volt a válasz. A további (nem részletezett) megjegyzés: nagy baj az, amikor a politika veszi át a szakemberek szerepét.
Tovább boncolgatta ezt a kérdést Matej Vanicek szlovák előadó, aki az állandó vízszint jelentőségét több szempontból is vizsgálta. Kitért arra, hogy Ausztriában vízlépcsők sora nemcsak az állandó hajózhatóságot biztosítja, hanem a kikötői infrastruktúra jó kiépíthetőségét, a part és a táj rendezettségét is azáltal, hogy kis határok között ingadozik a vízszint. Ráadás, hogy a vízlépcsők az energiatermelést is lehetővé teszik és az árvízvédelem is megoldott. A gátak és építmények – emelte ki – szimbiózisban vannak a természettel.
Biztató kilátások:
Többen méltatták a DaHar projekt jelentőségét, azt, hogy a kölcsönös együtt munkálkodás kézzel fogható eredményeket ígér.
A R.I.S. Technológiákat és alkalmazhatóságuk sokoldalúságát mutatta be Michal Chochula (szlovákia). Segítségükkel hasonló információkat lehet rendszerezni és továbbítani (mind parti kikötők, mint más mozgásban levő hajók számára) mint amit a modern vasúti biztosítóberendezések megjelenítő pultjai szolgéltatnak. Tudható például, hogy mikor ér egy vontatmány valamely adott ponthoz, mi a rakománya, úti célja stb. Jövőre Szlovákiában bevezetik a bemutatott rendszert és remélni lehet, hogy más országokban is megjelenik ez a technológia.

Sajtótájékoztató - lesz civil fórum is

A konferencia szünetében sajtótájékoztatót tartott Marton Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Légi- és Vízi Közlekedési Főosztályának osztályvezetőre és Rédli László, a DaHar projektmenedzsere.
Élve az alkalommal elmondták, hogy szerencsés egybeesés a DaHar indítása, az Uniós magyar elnökség és a Duna Stratégia. Ennek is köszönhető a vezető politikusok pozitív viszonyulása ehhez a valóban nagy léptékű projekthez. Jelzi ezt a megkülönböztetett figyelmet, hogy Barsiné Pataki Etelka kormánybiztos asszony üdvözölte a Dunaújvárosban tartott konferenciát.
Nagy léptékű, igazán nemzetközi együttműködés a DaHar. Uniós tagállamok és azon kívüli Duna menti országok, de Grúzia Törökország is érdekelt abban az egységesítési törekvésben, amit ez a projekt elő kíván készíteni. Nehéz időszak lesz a soron következő két-három év, amikor még nem történhet tényleges fejlesztés. E munka része az érdekeltek (például itt a Dunaferr, Hankook, Hamburger Hungária, vagy éppen Dunavecse) megszólítása, hogy nekik milyen igényeik lennének a vízi szállításokkal kapcsolatban. Figyelembe kell venni ebben az előkészítő munkafázisban, hogy mit szeretnének a nagyobb kikötők, az unió. A vízi szállítás arányának növelése elengedhetetlen a CO2 kibocsátás csökkentéséhez. Ezért is fontos a DaHar projekt, amelynek lebonyolítása hosszú előkészítést igényel. Tréningekkel, konferenciákkal, egyeztetésekkel.
Az előkészítő munkához tartozik, hogy idén novemberben megszerveznek itt egy civil fórumot, amelyen bemutatható lesz a DaHar célja, munkamódszere, várható eredménye stb. Azért, hogy a projektre legyen társadalmi rálátás is.
A sajtótájékoztatón is előkerült a Duna magyarországi szakaszának hajózást nehezítő állapota. Az elhangzott – kissé tömörített – válasz így hangzott:
. Valóban igen fontos a megbízhatóan használható vízi út. 2005 óta a magyar kormány megrendelésére készül a Duna hajózhatóságának hajózhatóságára irányulóan egy olyan tanulmánysorozat, aminek az eredménye ez év november 30-ig elkészülnek azok a tervek, amelyekre támaszkodva a Duna megbízhatóan hajózhatóvá tehető a magyar szakaszon ahol egyébként összességében mintegy ötven (!) gázló van. Ennek ismeretében a Parlament 2012-ben dönthet az elvégzendő, és a megfelelő vízmélységet garantáló munkákról. A feladat: a Dunát úgy kell hajózhatóvá tenni, hogy az minden szempontból elfogadható legyen, finanszírozható legyen és a környezetbe illeszkedjen. Sőt a hajózhatóságot a környezeti állapot javítása révén kell elérni. A vízszint stabilizálása nem csak a hajóknak jó, hanem a mellékágak vízellátásának, a halaknak, madaraknak is. Jó az idegenforgalomnak, szebben lehet kiépíteni a környezetet.

csgy