Én kimondom, le is írom. Még soha nem láttam ilyen jó bőrt! Ilyen szép bőrtáskákat, öveket, tárcákat! Egyrészt, az ember dagad a büszkeségtől a magyar motívumkincsek láttán, s hogy mindez ilyen gazdagságban megjelenítve, pontos munkával megalkotva, viselhető formába öntve! Ilyet én is hordani szeretnék! Ismerjük hát meg az embert a táskában, a tarsolyban, tűvel, kalapáccsal a kezében, tele gondolattal és alkotói hévvel.

Egyszer volt, hol nem volt… Él egy kisfiú Abán, aki tízéves korában különféle szakkörökön megismerkedik a fafaragással, tűzzománcozással, színjátszással, a tenorkürttel, és a bőrművességgel. Édesapja tanácsára a bőrt választja. Néhány kanyar után emberünket az újvárosi Lórántffy-szakképzőben találjuk, ahol Molnárné Lukács Anita szárnyai alatt tanulja a népi bőrműves mesterséget. Megtanul kézzel és varrógéppel is bőrt varrni. Egyre biztosabban érzi, hogy ő bőrműves lesz, aki maga tervez, készít, főként kézzel és valódi bőrrel dolgozik.

- Megláttam valamit ebben a munkában…, hogy alkotni jó. Értékelték, amit készítettem. – meséli Steixner István bőrműves ember. – Így a munkám a hobbimból született. Nem is hívnám munkának, inkább életvitel hivatás, szerelem.
- Soha nem volt megingás. Persze, vállaltam én is diákmunkákat, de mindig fejlesztettem magam, és lettem egyre igényesebb. Az emberből alkotó ember lett, de sokkal inkább az alkotásaim, ahogy tanultam, fejlődtem, tettek engem is egyre emberibbé. A munkáimat kézzel, szívvel, lélekkel készítem. Ez is lett a mottóm.

Istvánnak most egy dunaújvárosi pincében lyukasztva, varrva, kanyarintva van egyre több munkája. Magyar és külföldi megrendelők kívánságait bőrbe öltve készít táskát, tarsolyt, övet, pénztárcát, óraszíjat. Bőrből bármit. A védjegye, a specialitása az áttört minta. A felső bőrrétegbe vág motívumokat, alatta pedig a mintákon keresztül átsejlik egy élénkebb színű bőr. Főként ezt a technikát használja, fejleszti.

- Egyszer egy kislány belekarcolt az egyik munkámba. Sajnáltam volna eldobni a bőrt. A lyukból minta lett, alatta pedig egy másik bőr. Sokat járok fesztiválokra, kézműves vásárokra. Egyszer egy mexikói bőrös megkérdezte tőlem, hogy milyen lézervágót használok? Valójában egy egyszerű snitzert.
- Egyedi darabokat készítek, és az is izgalmas, hogy együtt tervezek a megrendelővel. Beszélgetünk, mesélnek az életükről. Többükkel bensőséges, baráti kapcsolatot ápolok. Egy-egy szép munka után hívtak már raftingolni, hoztak szarvasgombát, vagy egy 34 éves bort a legutóbbi születésnapomra.
- Elsősorban a magyar motívumkincsből merítek, de bármiből születhet minta, egy lehulló falevélből, egy függönydarabból. Rengeteget rajzolok, és nagyon érdekel a különféle természetes anyagok társítása.
- A munkáimmal magamat is adom egyfajta gyermeki őszinteséggel, játékos vonalvezetéssel, szabadságszeretettel. Van úgy, hogy napi 16-17 órát dolgozom. Alkotok, ötleteket gyűjtök, divatbemutatóra, kiállításra készülök, oktatom magam.

István idén egy kollekciójáért „Magyar Kézműves Remek” címet kapott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarától. A magas színvonalú és művészi kivitelezést ötvöző munkát az átadó a „remekek remekének” nevezte.

- Akkor vagy igazán mesterember, ha úgy teszed bele a lelked a munkába, hogy a stílus felismerhetővé válik. Előfordult már, hogy egy németországi fesztiválon úgy ismerkedett meg két magyar, hogy mindkettő Steixner-tarsolyt viselt. Felismerték egymáson a munkámat, s szóba elegyedtek.
- Ha a jövőre gondolok, nem szeretnék több céget működtetni. Az lenne az egészséges, ha 15 kollégával dolgozhatnék, lenne egy bemutatótermem, s főleg személyre szabott vásárlásokat bonyolítanék. Olyan darabokat készítenék, amit senki sem tud utánam csinálni a világon. Nem egy év garanciát adok, hanem örökérvényűt. Drágán adom a munkáimat, de ha bárki húsz évvel a vásárlás után felhív, hogy eltörött a táska csatja, akkor kijavítom. Ráadásul a táskajavítás tökéletes alkalom egy újabb jó beszélgetéshez. Alkotok, és emberi kapcsolatokat gyűjtök. Eddig kb. kétszáz fotóspántot készítettem. Biztosan nem lesz gond fotóst találni az esküvőmhöz.
- Az eddigi életem csupa játék, de ez a hivatás biztonságot is adhat, …jó lenne egy bőrös dinasztiát összehozni!

Juhász-Bognár Vivien