Intézményi munkaértekezlet helyszíne volt június 2-án csütörtökön a Szent Pantaleon Kórház auditóriuma. Ez alkalommal dr. Parrag József orvos-igazgató számolt be az intézmény 2010. évi munkájáról. Jelen volt a munkaértekezleten dr. Mészáros Lajos, a kórház főigazgató-főorvosa is.

Dr. Parrag József főorvos adatokkal, kimutatásokkal alátámasztott, sok részletet ismertető előadása napokon belül olvasható lesz a kórház honlapján: Ezért eme összefoglaló ismertetésére nem térünk ki.

A kórház 2010. évét összegező előadás végén néhány munkavállalói kérdésre válaszolt dr. Mészáros Lajos főigazgató főorvos. A leginkább közérdeklődésre számot tartó kérdésekre adott választ rövidítve ismertetjük. E válaszadás lezárultával kívülállóként módunk volt rákérdezni arra, hogy az épp előző nap nyilvánosságra hozott Semmelweis terv milyen szerepet szán a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórháznak, illetve az előzetes tárgyalások alapján mire lehet következtetni?

Az első munkavállalói kérdés és megjegyzés Parrag főorvosnak ahhoz az ábrájához kapcsolódott, miszerint a dunaújvárosi kórház költségeinek csak 46 százalékát teszik ki a bérjellegű kifizetések, míg ugyanez más intézményeknél meghaladja az 50 százalékot.

A gödörből már kifelé

Dr. Mészáros Lajos: Nagyobb kórházaknál 50% fölött vannak a bérjellegű kiadások, ami nálunk 46%. Ez nem azt jelzi, hogy nálunk alacsonyak a bérek (ettől függetlenül alacsonyak), hanem azt, hogy a vásárolt közszolgáltatások között vannak a vállalkozó orvosok elszámolásai. A másik az, hogy az egyéb költségek között vannak irreálisan magas költségek. Cél és a kórházi átalakulás egyik mellékhatása, hogy a csökkenés lesz e tételekben. Megváltoznak az arányok és meg fogja haladni az 50%-ot a bérjellegű kiadások. Nem béremelkedés miatt, hanem mert a költségstruktúra racionálisabb lesz. A bérek 2008-ban voltak a legalacsonyabbak. Utána emelkedés jött, 2010-ben viszont a 2009-es értéket sikerült tartani. A gödörből már kifelé megyünk. Az intézménnyé átalakulás után pedig az egyéb költségeinket is sikerül úgy redukálni, hogy a gazdasági stabilitásunkat megőrizzük. Ha ezen is túljutunk, akkor már bérekben is lehet gondolkodni.

Egy másik kérdés a 3,6 milliárd forint értékű új beruházásra és arra irányult, hogy az új műtőblokk belépése nem növeli-e majd a kórház működési költségeit?

Az új műtőblokk megtakarítást hoz

Dr. Mészáros Lajos: A mi pályázatunk részben azért lesz hatékony, mert maga az új épület energia-hatékony lesz. Igaz, nő az alapterület, de a működésben hatékonyság-javulás várható. Például a szövődmények csökkenésében is. Vélhetően ezért is kevesebb lesz a 4 műtő üzemeltetési költsége, mint most a 9 műtőé. A legfontosabb: felszabadulnak a központi épületben új helyek, ahová behozható lesz olyan tevékenység, amely most külső helyen működik. Azok rezsidíja már nem fogja terhelni az intézményt. Az eredmény ezáltal is hatékonyság-növekedés lesz.

A kórház évekkel ezelőtti közhasznú társasággá, majd nonprofit kft.-vé alakításával meg lett vezetve a kollektíva. A mostani intézmény-visszaalakítástól mi remélhető?

Másfél helyett egymilliárd alatt

Dr. Mészáros Lajos: Tavaly óta már látszanak azok a tendenciák, amelyek jelzik, hogy próbáljuk ezt a kórházat kihozni abból a gödörből, amibe részben a gazdasági válság, részben pedig a korábban kötött szerződések kötelezettségei juttatták. Több olyan lépés is elhangzott az orvos-igazgató beszámolójában, valamint a főorvosi, főnővéri értekezleteken is, amelyek eredménye már látható. Az egyik ábrán szerepelt a Zöld Rendelőintézet 66 millió forintos bérleti díja, noha azt csak fél évre fizettük ki, mert onnan július elején költöztünk ki. Utólag bebizonyosodott, hogy ezeket az ellátásokat meg tudtuk oldani más helyen, például az élményfürdőben, ahol fele akkora területen 5 milliós bérleti díj a teher. A saját épületünkbe hozott rendelések pedig nulla bérleti díjat jelentenek. Ez csak egy a racionális intézkedések között. Még van sokkal több. Amelyek eredőjeként eljutottunk oda, hogy a másfél milliárdos lejárt tartozás-állománnyal átvett kórháznak jelenleg egymilliárd forint alatti lejárt számlaállománya van. A jövő hónapban esedékes átalakulás után - mivel automatikusan megszűnnek a korábbi közbeszerzéssel kötött szerződések - sikerül kialakítani olyan új szerződésállományt, ami lényegesen kedvezőbb fizetési kötelezettségeket jelent a kórháznak. Elsősorban az a filozófiánk, hogy teljesítményarányos költségeket fogunk beletenni ezekbe a szerződésekbe. A fix elemektől meg akarunk szabadulni, hiszen látjuk azt, hogy mennyire hektikus a betegforgalom. Ne terheljen minket akkor is egy fix költségelem minden területen, kezdve, az élelmezéstől a laboron át a többi nagy beszállítóig, hogy akárhány beteg van, magas fix díjat fizetünk. Ezeket változó költségekké és lehetőleg alacsony költségekké fogjuk alakítani az új szerződésekben. Ezek a tárgyalások jelenleg is folynak. A menedzsment minden tevékenysége abba az irányba mutat, az összes szándék arra irányul, hogy hatékonyabban működjön és kevesebb pénzből ugyanazon a minőségen működjön a kórház. Egyetértek a kérdező azon megjegyzésével, hogy a dolgozók áldozatvállalása eddig is érvényesült, az elkötelezettségük, a lojalitásuk felbecsülhetetlen érték.

A Semmelweis terv kórházunkat érintő hatásairól az alábbi két választ hallhatták a munkaértekezlet résztvevői.

Komoly humán tőkével is rendelkezünk

Dr. Parrag József: Nagyon komoly pénzügyi, politikai és szakmabeli konzultációk előzték meg a Semmelweis terv kialakítását. Már 25 órája fogadták el, de nem jutott rá időm, hogy a valóban elfogadott változatot megismerjem. Tehát azt nem tudom, hogy az általam ismerthez képest milyen változtatással fogadták el. De azt tudom, hogy a Semmelweis tervhez illeszkednek a mi intézményünkben történtek. A kórház közeljövőben esedékes működési formájának a változása is ezt az irányt szolgálja. Azaz állami finanszírozású és állami hatáskörbe tartozó, tehát nem önkormányzati, vagy magántulajdonban levő intézmény lennénk, hanem köztulajdonú intézmény maradnánk, illetve kerülnénk vissza ebbe a körbe. Ez ebbe a tervbe beleilleszkedik. Eddig is voltak a korábbi működési formának hátrányai. Már az is relatív előny, amikor költségekről beszélünk, hogy további veszteségeket nem szenvedünk el. Nagyon egyszerű példa: állami forrásokhoz nem tudott kórházunk hozzájutni, pályázati pénzekhez, egyebekhez. A bérkompenzációk elmaradtak, nagyon jelentős késésekkel érkezett meg a működés ellentételezése. Jelzésértékű, hogy az irány ezzel a tervvel kompatibilis. A kérdés csak az, hogy a mi intézményünknek a fölöttünk álló hatalmak milyen szerepet szánnak. Én úgy gondolom, hogy az intézmény eddigi teljesítménye egyfajta biztosítékot jelenti, hogy mindig is magas színvonalú, adott esetben erejét meghaladó színvonalú ellátásokat nyújtott. Rendelkezésre áll még mindig olyan, és azt kell mondanom, ambiciózus orvosgárda és szakdolgozói gárda, amelyik a változásokhoz, bármilyen természetűek is lesznek, azaz a szakmai kihívásokhoz képes alkalmazkodni. Nem egy végletesen lepusztult intézmény vagyunk. Tehát nagy nehézségeink ellenére egy nagyon komoly humán tőkével is rendelkezünk, amely komoly értéket képvisel. Hogy milyen konkrét feladatokat kapunk, azt nyilván én nem tudnám megmondani, de az elhelyezkedésünk, ha valaki belegondol, hol vagyunk, milyen körben az eddig hozzánk ragaszkodó, vagy minket megtisztelő betegek milyen súllyal esnek latba, az egy nagyon izgalmas kérdés lesz. Nagyon optimistává tesz engem az az egyszerű, fél füllel, híradóból megkapott hír, hogy Szócska államtitkár úr annyit mondott, hogy ott lesznek a központok, ahova a mentő a betegeket viszi Tehát a normál, természetes módon kialakult beteg utak erőszakos megváltoztatására nem kíván ez a terv sem erőt pazarolni és fölzaklatni vele az embereket, mert az emberek szerintem alapjáraton értelmesek. Ők tudják, hogy nekik mi a jó, nem nagyon kell ezt folyamatosan elmagyarázni. A konkrét pénzügyi háttérről, „hamburger-adó” meg egyéb finanszírozásról én nem tudok mit mondani. Nyilvánvalóan nagy huzakodás fog kezdődni. Őszintén kell mondani, hogy nagyon komoly szakmai lobbi-érdekek is léteznek, egyetemi városok, adott esetben megyei kórházak vezetői is több finanszírozási forráshoz szeretnének jutni. Sokkal könnyebb helyzetben vannak, központi állami pénz nélkül ők sem létezhetnek, mindegyikük jelentős mértékben eladósodott, mindegyik kórház működése veszélybe került. Ők, úgy tűnik, hogy úgy akarnak élharcosok lenni az én olvasatomban, hogy mások rovására szeretnének teret nyerni maguknak, szeretnék kicsit maguk alá gyűrni a protestáló és őtőlük eddig is függetlenül élő, és azt kell mondanom, hogy szakmai értelemben sikeresen működő intézményeket a saját érdekeiknek megfelelően. Itt még nagyon sok minden képlékeny lesz. De azt kell mondanom, hogy amit az önkormányzatunk eldöntött, illetve amely változások voltak, lesznek, az bíztató. Ha egy kicsit saját múltamra is visszagondolok, a kórház kollektívája úgy istenigazából nem is támogatta sohasem a gazdasági társasági formát, hanem még a kezdetek kezdetén is inkább ez ellen volt és szeretett volna önkormányzati tulajdonú, fenntartású intézmény maradni. Úgy gondolom, hogy a cél a mi, az intézménynek és a város céljaival egyező, vagy ahhoz közelítő dolog lesz. Hogy könnyű galoppséta nem lesz, az biztos. Én legalábbis így gondolom.

Félő, hogy fiókteleppé válnánk…

Dr. Mészáros Lajos: Egyetértve az orvos-igazgató által elmondottakkal, kicsit konkrétabb leszek. Ő nagyon szépen körülírta, de én nem szeretem kerülgetni a forró kását. Azt gondolom, hogy az államtitkár úrnak is az a véleménye, amit ki is fejez a Semmelweis terv. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag a járdát oda kell építeni, ahol az emberek már kitaposták az utat. Tehát megnézik a jelenlegi betegforgalmakat, beteg utakat, és akkor ennek iránymutatása alapján szervezik meg a beteg utakat, a központi ellátást, a progresszív ellátást és hogy mit hol ésszerű csinálni és a méretgazdaságosságot figyelembe véve elosztani az ellátásokat. Amivel mi most szembesülünk, az Székesfehérvárnak az úgynevezett elnyomó hatása. Elnyomó azért, mert olyan szándékkal lép fel a megyei kórház irányunkban, hogy gyakorlatilag félő az, hogy egy fióktelephellyé válunk Fejér megyében és most ezzel is harcolni kell, hogy ezeket a szándékokat egy kicsit visszaszorítsuk. Tehát olyan elképzelések vannak, hogy nézzük meg, üljünk le, hogy akkor hol érdemes csinálni szemészetet, melyik kórházban a kettő közül, és akkor melyikben érdemes csinálni urológiát a kettő közül és akkor egyezzünk meg, osszuk el. Természetesen az eredője az lenne, hogy Székesfehérváron lenne az ellátások zöme, és akkor néhány, kisebb pénzbevételt jelentő ellátás maradna itt és az erőforrásaink, az orvosaink, a gépeink nagy része Fehérvárra költözne. Ez a Dunaújváros és környéke lakossága számára egy óriási kitolás lenne véleményem szerint és racionálisan nem indokolható elképzelés. Több megbeszélésünk volt Csernavölgyi főigazgató úrral és én mindig elmondtam ezeket az álláspontjainkat. Csak próbál, csak próbál mindig. Szerzett egy szakértő csapatot Budapestről, aki ezeket próbálja neki adatokkal alátámasztani. Kiderült, hogy az adatok nagy része nem volt igaz. Korrigálni kellett. Amikor már korrigáltuk az adatokat, akkor már tényleg nem úgy nézett ki, hogy ezt úgy kell csinálni. Tehát nagy harcban vagyunk. Ugyanezt csinálja Mórral is. Viszont a helyi politika amellett van, hogy nekünk a megszokott módon inkább Budapest felé kell tendálnunk, és a progresszív ellátásokat, mint például az onkológia, az invazív kardiológia, vagy az érsebészet, bár ott még lehetne egyezkednünk Fehérvárral, bár a sürgősségi ellátásban az látszik, hogy az akut érsebészeti eseteinket soha nem hajlandók átvenni, az onkológiai esetekben küzdeni kell, hogy Fehérvárra elhelyezzünk beteget, ugyanakkor az Onkológiai Intézetbe simán bármikor elhelyezünk beteget. Minden arra mutat, hogy mi Budapesttel sokkal jobb viszonyban vagyunk és az ottani országos intézményekkel, mint Székesfehérvárral. Tehát ezt a rendszert szerintem nem is kell és nem is lehet megerőszakolni. Úgyhogy én éppen a mai napon tárgyaltam Szentes Tamás budapesti főpolgármester-helyettes úrral és mondtam neki, hogy nekünk ez a szándékunk és ő az államtitkársággal történő egyeztetések során is ezt fogja képviselni. Véleményem szerint ez a mi javunkra fog eldőlni ez a meccs. Nyilván lesznek olyan tételek, amiken Fehérvárral meg kell tudnunk egyezni, de azok csak akkor lesznek és akkor fognak megszületni a megegyezések, hogyha számunkra ésszerű és hatékony lesz.

Az a terv megdőlt, már látszik, hogy megdőlt az a Pannon modell, amikor a három megye, Fejér, Veszprém és Somogy megye lenne. Ennek a lényege az volt, hogy Repa Imre kaposvári főigazgató tartott attól, hogy Péccsel kell neki együttműködnie. Rácz Jenő veszprémi főigazgató tartott attól, hogy Győrrel kell együttműködnie, Csernavölgyi főigazgató úr meg Budapesttel nem akart együttműködni, úgyhogy összefogtak és Dunaújváros gyakorlatilag koncként oda lett dobba Csernavölgyinek, de szerencsére ez a modell megbukott. Úgy gondolom, hogy hosszabb távon a józan ész fog diadalmaskodni.

Cs. Gy.