A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkársága Fejér megyei konferenciájának – amely bemutatta a Kormány által elfogadott Nemzeti Köznevelési Koncepciót - Dunaújváros volt a házigazdája.. A koncepcióról Cserna Gábornak, Dunaújváros polgármesterének szakmai részletekre is kitérő köszöntője után dr. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár tartott ismertetőt (a szünetben pedig sajtótájékoztatót a könyvtárban) míg az államtitkárság szakértői a népes fórum keretében válaszoltak az előzetesen írásban feltett kérdésekre.
A rendezvényt a Dunaújvárosi Főiskola, a „HÍD” Dunaújváros és Környéke Egyesület, a Mozaik Kiadó, a Műszaki Kiadó, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium, a Nemzeti Tankönyvkiadó és a Szinergia Közalapítvány támogatták, helyi szervező pedig a Dunaújvárosi Kistérségi Iroda volt.
A fórum néhány válasza volt a leginkább közérdekű. Ezeket részletezzük:
Információk a fórumon elhangzottakból:
Az oktatás-nevelés teljesen új alapokra helyeződik. Megszűnik az állami normatíva, amit a településeknek kellett kiegészíteniük – ha módjuk volt rá – ahol nem tudták ott sérült az oktatás színvonala. 2012. őszétől az állam lesz a finanszírozó. Az is elhangzott, hogy az önkormányzatok, ha akarják, megfelelő szerződés alapján magukhoz vonhatják az intézmény-működtetést.
A túlórák, pótlékok egy része megszűnik, más pótlékok megduplázódnak. A pedagógusok keresete mindenképpen növekedni fog. Nem engedik meg, hogy ezt a bérnövelést is erodálja az infláció, ezért az a terv, hogy a mindenkori minimálbér legyen a viszonyítási alap. A pedagógusok javadalmazását markánsan fogja befolyásolni a pedagógus életpályamodell. Most az átálláskor az átsorolás Pedagógus I. kategóriába történik. A továbbiakban a teljesítménytől függően történhet a minősítés, átsorolás a Pedagógus II., a mesterpedagógus, majd a tudós tanár kategóriákba. A magasabb kategóriába átlépéshez nem kell (de lehet) vállalniuk a minősítés eljárását azoknak, akiknél a nyugdíjkorhatárig hátralevő idő tíz év, vagy ennél kevesebb.
Az oktatás színvonalát a jövőben a szakma ellenőrizni fogja, szemben a mai helyzettel. Jelenleg ugyanis hiányzik az oktató munka szakmai szempontú ellenőrzése.
A törvényes heti munkaidő a gazdaságban 40 óra. Ez érvényes az oktatási ágazatban is. A törvényes munkaidő 80 százalékát, 32 órát kell az intézményben, illetve intézményi célú feladattal tölteni a koncepció szerint. Egy felmérés szerint a pedagógusok átlagosan heti 54 órát dolgoznak. Így ez a bevezetendő szabályozás nem jelent plusz terhelést azoknak, akik eddig is kivették a részüket a munkából.
A tankötelezettségi korhatár kérdéseire adott első válasz végén erős morajlás hangzott a nem éppen kicsi előadóteremben. A válasz arról szólt, hogy felmérték a helyzetet: nem lesz elegendő a ma rendelkezésre álló óvodai hely, ha 3 éves kortól kötelező lesz óvodába járatni minden gyereket. Kiírnak pályázatokat óvodai fejlesztésekre és módosulhat az a szabályozás is, miszerint egy-egy gyerek számára mekkora területet kell biztosítani az óvodákban.
A korhatár 16 éves korra való visszaállítása egy korábbi állapothoz való visszatérés. Ami a lényeg, a tanulmányok akadálytalanul folytathatók 16 éves kor után is, de nem ésszerű tanintézetbe kényszeríteni azokat, akik akadályozzák az ott folyó oktató-nevelő munkát.
Az egész napos oktatás témájára térve elhangzott, hogy az általános iskolák alsó és felső tagozatára vonatkozik az elképzelés. Egyik cél a tanórák egyenletesebb szétterítése és az, hogy érdemi munka folyjon a kora délutáni órákban is az iskolákban. Másik, fő cél, hogy segítsenek ezzel az elfoglalt szülőknek, azaz ne a plázák, haverok „neveljék” az általános iskolás korú gyerekeket. Ne csak maradjanak az iskolájukban, foglalkozzanak is velük, ami ne csak az iskola önkéntes vállalása legyen, hanem alapállás. Ezzel együtt megoldandó feladat, hogy például a művészeti oktatásban, a diáksportban való részvétel biztosítható legyen. Az ezzel kapcsolatos részletek kimunkálása – hangzott a beismerés - még a jövő feladata. Az iskolaotthonos forma – ahol eddig volt – megtartható.

A kis települések iskoláiban egy osztály indításának feltétele az alsó tagozatban minimálisan 8 tanuló. Még az sem követelmény, hogy mindannyian azonos korosztályba tartozzanak. Ez a szabályozás védi a kis települések iskoláinak megőrzését. Felső tagozat viszont ott indítható, ahol két párhuzamos osztály működhet az átlaglétszám biztosítása mellett. Ez a megkötés a szakrendszerű oktatás biztosíthatósága miatt szükséges.

Az intézményi minőségbiztosítási programok a jövőben nem lesznek kötelezőek. E bejelentést érzékelhető örömmel nyugtázták a fórum résztvevői.

Könnyebbségként: a koncepció meglehetősen terjedelmes szövege az alábbi linkre kattintva is elérhető:
http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-eroforras-miniszterium/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-nemzeti-koznevelesrol-szolo-torveny-koncepcioja

Legalsó képünkön dr. Gloviczki Zoltán és dr. Jászka Ernő a sajtótájékoztatón