Ha már rendhagyó volt a Dunaújvárosi Főiskola 384 millió forint (ebből önrész 60 millió) összegű projektzáró konferenciájának második része, amely a workshop: eszmecsere címet kapta, miért ne lehetne rendhagyó a konferenciáról szóló tudósítás is. Olyképpen hogy csak néhány, az olvasók érdeklődését (remélhetőleg) felkeltő közlésre, megállapításra szorítkozzon. Főként a workshop részben elhangzottakra fókuszálva.
Reaktoracél-fal élettartama száz évre is meghosszabbítható! Az egyik előadásra (nanotechnológia) visszautalva orosz irodalmi adatot idézett egy megszólaló. A Miskolci Egyetem oktató-kutatója érthetőbben, részletekkel is előhozakodva fogalmazott, mert PhD-s főiskolai hallgatók is részt vettek (hagyományőrző egyenruhában) a zárókonferencián.
A közvetlen párbeszéd érintette többek között azt is, miként lehet elektrolízissel felvinni 10 nanométer „rétegvastgságú” acélbevonatot, hogy autógyártásnál a nanoacél szilárdsága, kopásállósága milyen adatokkal jellemezhető. Szó esett arról is, hogy villamos kisülésekkel módosítható az anyagfelület mikroszerkezete és jobban festhető lesz. Még a teflon is! „Kakukktojás” téma volt Biró Borbála: A levegő és talajminőség adatbankja Dunaújvárosban című előadása (nem nanotechnológia), amelyhez dr. Angerer Ildikó nemcsak megjegyzést fűzött. Javasolta a város nem nevesített helyein mért adatok hozzáférhetővé tételét. A kutatói válasz: azért csak számokkal jelölte a mérési helyeket, hogy a lakosság, a sajtó ne vonjon le esetleg téves következtetéseket. Kárpáti Gábor projektmenedzser utalt rá, hogy előzetesen is vita volt a publikálhatóságról. Ildikó a közzététel mellett érvelt. Konklúzió: Megfelelő magyarázattal kiegészítve megismerhetők lesznek a kutatás méréssorozatainak adatai a város honlapján.
Részt vett a konferencián és a workshopon is Králik Gyula, a Dunaújvárosi Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki zárógondolatként megjegyezte, hogy a szakma hihetetlen fejlődése volt érzékelhető az előadásokból és javasolta: ha eljut valamely kutatás a piacképes megoldásig, akkor a kamara kész segíteni abban, hogy termék szülessen abból.
****************************
Mielőtt a zárókonferencia előadásairól tennénk említést, a témaközelítés érdekében felidézünk néhány alapvetőnek gondolt, internetről gyűjtött információt.
A nano görög eredetű szó, jelentése: törpe. A mértékegységek rendszerében a nanométer (nm) a milliméter egymilliomod része, azaz 0,000000001 méter. Ilyen kis méretekkel foglalkozik a nanoszerkezetű anyagok tudománya! Érzékeltetésképpen: egy nanorészecske nagysága úgy viszonyul egy focilabdához, mint a focilabda a Földgolyóhoz! Nanoszerkezetűnek a 100 nm alatti átlagos szemcseméretekkel rendelkező anyagot tekintik. A nanovilág szabad szemmel nem látható, sőt hagyományos eszközökkel kísérlet is alig végezhető e tartományban. A tudomány által feltárt tény, hogy valamennyi anyag fizikai és kémiai tulajdonságai jelentősen eltérnek ugyanazon anyag jellemzőitől, ha az anyagot nanorészecskéire bontjuk. A néhány nanométer átmérőjű részecskék tanulmányozásakor kiderült, hogy bizonyos nanoanyag-szerkezetek új fizikai (sűrűség, kristályszerkezet, olvadáspont, félvezető, optikai, mágneses stb.) valamint kitűnő mechanikai (szilárdság, kopásállóság, hajlékonyság) tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezért a nanoszerkezetű anyagok kutatása az anyagtudomány leggyorsabban fejlődő területe. Egy példa: a fémötvözetek variációs lehetőségei önmagukban sem kevesek, a nano mérettartomány pedig új lehetőségek tárházát nyitja meg.

**************************
A fentebb vázolt nézőpont érzékeltetheti a kívülállók számára a Rácalmáson (a Jankovich Kúria rendezvénytermében) elhangzott szakmai előadások jelentőségét. Amelyek a következők voltak: Márkus Róbert: Meleghengerlés közben lejátszódó, a melegen hengerelt szalag tulajdonságait befolyáoló folyamatok kutatása. Verö Balázs: A fémek és ötvözetek egy eddig kevéssé ismert állapota – út az ultrafinom szemcseszerkezetű acélokhoz. Szörényi Tamás: Nanorészecskék folyadék alatti ablációval és robbantással. Horváth Pál: Nano-acél előállítása és vizsgálata. Kiss Endre: Gyors villamos kisülések alkalmazása a környezetvédelemben és a felületkezelésben.
(csgy)