Programok | Családi
Végletes jelenlét a KMI-ben
| Fejér, Dunaújváros, Kortárs Művészeti Intézet
Brückner János ICA-D-ben kiállított művei a jelenlét és a hiány közösségi és egyéni aspektusát kívánják bemutatni. Egyrészt a művész fontosnak tartotta, hogy az érdeklődő dunaújvárosi embereket megszólítsa, és részvételüket a kiállításon is bemutassa; másrész
Megnyitó: 2017. szeptember 8. péntek, 19 óra
Megnyitja: Sandra Blackblonde (US), Diversity manager
Performansz: les gens d'Uterpan (FR): X-Event 2.6
Köszöntőt mond: Claire Garand A Francia Intézet ügyvivő igazgatója, kulturális attasé
Izsák Máté Dunaújváros MJV Ã –nkormányzatának OKSI bizottsági elnöke
A kiállítás megtekinthető 2017. október 20-ig, vasárnapok kivételével naponta 10-18-ig.
„Amint a művészet belép az életbe, az embereket sokkal kevésbé motiválja majd az a kérdés, hogy Mi a művészet? ahhoz, a metafizikailag relevánsabb és nyomasztóbb kérdéshez képest, hogy Mi az élet?” (Nato Thompson: Living as Form)
„A FoMO (Fear of Missing Out) egy átható szorongás attól való félelmünkben, hogy mások tartalmas élményeket szereznek nélkülünk. A FoMO a lehetőségek sokasága miatti elkerülhetetlen veszteség érzése, ami mindenkinél másképp jelentkezik. Jellemző még erre a társadalmi szorongásra, hogy arra vágyunk, hogy folyamatosan tudomást szerezzünk arról, hogy mások éppen mit csinálnak.” (Wikipedia: Fear of missing out szócikk)
„Amikor portrét akartam készíteni anyámról, akit több mint öt éve â �“ a halála óta – nem láttam, akkor döbbentem rá, hogy egy kép elkészítése nem más, mint próbálkozás arra, hogy nem létező és nem látható dolgok, emberek felületét megérintsem. Az érintés nyomot hagy maga után, de már csak a képen: ezért látható, viszont nem érinthető meg ténylegesen. Ezért a kép egy átjáró, egy ablak: a valóságos és a nem valóságos között. Van is, meg nincs is.
Egy ideje – több mint öt éve – próbálok úgy festeni, mintha gép volnék, egy tintasugaras nyomtató: különböző rendszerek és sémák alapján folyatom át magamon a képeket. Azt is gondoltam, hogy végeredményben mindegy is, ki csinálja meg a képeket, ezért a közönségnek nagyméretű színezőket adtam: ha érdekli őket a kép, ak kor kiszínezik. A közönség pedig szeret színezni, mert színezni jó, és mindannyian kíváncsiak vagyunk arra, hogy mi van elrejtve a szemünk elől.” (Brückner János)
A kiállításról
Az Extreme Presence / Végletes jelenlét egy olyan kiállítás, ami a hiányt és a jelenlétet mutatja be többek között
- a közösségek önreprezentációja,
- az idő múlása, mely az adott pillanat folyamatos megragadása és eltűnése által történik,
- a halálról szóló részek,
- bizonyos személyek, konkrét emlékek feltűnése,
- az elrejtés, elbújtatás, feltárás és megmutatás,
- a FoMO (Fear of Missing out, félelem a lemaradástól),
- a 132 együttműködő bevonása,
- az üresség és a túltelítettség,
- a zene,
- egy olyan tér, ahol bárki azt csinálhat, amit szeretne,
- képek és helyettesítők által.
A művészről
„Az ürességet állítom színre, hogy a hiányból jelenlétet csináljak, és a jelenlétből hiányt. Ez az üresség default, embertelen, identitásnélküli vákuum, amelyben újra fel tudjuk fedezni saját magunkat. Olyan "hibákat", félreértelmezéseket, tévedéseket keresek, amelyek lyukak a jelentések mindent lefedő szövetén – ezeken keresztül tudjuk magu nkat és a valóságot más nézőpontból szemlélni.”
Brückner János (1984, Budapest) az ELTE magyar szakán és a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán diplomázott a 2010-es évek elején neoavantgárd szöveg és kép, illetve poszt-digitális képalkotás témáiban. 2016 óta a berlini művészeti egyetem Art in Kontext posztgraduális mesterképzésén tanul. 2013-ban a Newcastle-i egyetemen, majd a prágai FUTURA Kortárs Művészeti Centrumban volt ösztöndíjas kutató. Rezi dens művészként 2015-ben Bécsben a Studio das weisse Hausban és a MuseumsQuartierben, 2016-ban Lisszabonban, 2017-ben a Római Magyar Akadémián dolgozott. Munkáit független kuratóriumok 2011-ben a Ludwig Alapítvány ösztöndíjával, 2012-ben az Állami Eötvös Ösztöndíjjal, 2013-ban a K&H Bank művészeti ösztöndíjával, 2013-tól 2015-ig Derkovits Gyula ösztöndíjjal, valamint 2015-ben Smohay-díjjal értékelték.
Támogatók
Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata
Budapesti Francia Intézet
Nemzeti Kulturális Alap
Együttműködők
[akik a csoportos önreprezentáció képeit saját idejük múlását jelölve kiszínezték]
Amdegha Ádám Mohamed, Balla Bea, Biber-Brücner Dominik, Bogdán Péter tűzoltó őrmester, Bognár Csongor, Bohnicsek Szilveszter, Bors Szabina, Csehi Fruzsina, Cseppe