Az idei megemlékezés ünnepi műsorát a Bartók színház művészei és néptáncosok adták elő Suplicz Mihály szerkesztésében. A lírai elemekkel átszőtt produkcióban az ember, a haza, az önfeláldozás ötvözete jelent meg a 13 tábornok kivégzése előtti napjának felelevenítése által. Kortól, származástól függetlenül összekötötte a katonákat az, hogy akármilyen országban születtek, akármilyen nyelvet beszéltek hittek a szabadságban, s ezért életüket is képesek voltak feláldozni.

Őszi Attila, a Lorántffy Középiskola igazgatója az emléknap apropójánAulich Lajos utolsó mondatait citálta:" Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot." Az igazgató ennek a szolgálatnak a mai üzenetéről beszélt, poitikai áthallásoktól mentes ( s ez nem kis teljesítmény a kampány ezen időszakában) ünnepi emlékező beszédében.

Majd a szokásoknak megfelelően elhelyezték az emlékezés virágait a különböző pártok és szervezetek.