de meg sem fordul a fejükben, hogy ezt ők is megtehetik majd a jövőben, idősebb korukban.És valóban, Magyarországon tényleg viszonylag kevés nyugdíjas utazik, főleg messzibb tájakra. Ennek rengeteg oka van, például a nyelvtudás hiánya, az anyagiak és a szocializáció is. Azonban az utazásnak rengeteg pozitív hozadéka van, legyen szó egészen fiatal, közép- vagy idős korról. Az alábbiakban ki fogunk térni különböző nézőpontokra, amelyek miatt érdemes lehet utazni és igyekszünk arra is ötleteket adni, hogy hogyan valósítsuk meg az utakat, idősebb korban is.

Miért jó utazni idősebb korban is?

Mindenkinek van napi rutinja: a csecsemőknek (sőt, már megszületés előtt is!), a totyogóknak, a kisgyerekeknek ugyanúgy, mint a tinédzsereknek, fiatal felnőtteknek, középkorúaknak és az idősebbeknek is. A napi rutin nézhet ki úgy, hogy egy monoton munkát végez az ember heti 40 órában, de úgy is, hogy a munkája során bejárja a világot és érdekes emberekkel találkozik nap-mint-nap (azért ne felejtsük el, hogy nem véletlenül létezik angol nyelvterületen a „there’s no good job”, azaz „nincsen jó munka” kifejezés: ha a munka mindig kellemes lenne, lehet, hogy valaki ingyen is megcsinálná).

Nagy átlagban azonban kijelenthetjük, hogy idősebb korban általában kevésbé izgalmas, inkább a saját medrében folyik az élet, amely igen monoton is lehet.

Az utazás általában jó értelemben fordítja a feje tetejére a napi rutint. Ebből kiszakadva nagyszerű dolgokat tapasztalhat meg az ember. A hétköznapokat magunk mögött hagyni még akkor is nagy élmény (legalábbis retrospektíve), ha az élmény nem nagyon pozitív. A legtöbb utazás ezzel szemben nagyon pozitív behatás szokott lenni.

De az utazás segíthet sok célunk elérésében is: említettük a nyelvtudás hiányát: ha már beszélünk egy kicsit egy nyelven (minél jobban, annál inkább működik ez a módszer), egy adott nyelvi közegben (legyen szó angol, olasz, spanyol, francia, orosz stb.) rengeteget tanulhatunk és rengeteg emléket találhat meg az elménk, ezzel is serkentve a gondolkodásunkat.

De a nyelv nem az egyetlen lehetséges fejlődési pálya: olyan emberekkel találkozunk majd, akikkel egyébként sosem futnánk össze a saját házunk táján, és utazni lehet egyedül, de társsal, baráttal, ismerősökkel, csoporttal stb. is.

Emellett fizikailag bár bizonyos utazások megterhelőek (ha hosszú időn át ülünk egy repülőgépen, főleg, ha kis lábterű, fapados gépről van szó vagy buszon), egy teljesen új desztináció (vagy egy régen látott város) újbóli felfedezése közben lehet, hogy úgy pörögnek majd a kilométeres séták, ahogy otthon el sem tudnánk képzelni.

Fontos tehát, hogy jó úti célt válasszunk ki: ha még sosem hagytuk el Magyarországot, ne Irakban, Afganisztánban vagy Szomáliában kezdjünk el felfedezni új tájakat, de a nyugdíjas kor is kiváló időszak lehet folytatni vagy akár elkezdeni is az utazásokat.

Miért nem utazunk tehát?

A magyar nyelv annyiból kiváló nyelv, hogy a világ bármely táján úgy beszélgethetünk utazó partnerünkkel, hogy azt esélyesen senki nem fogja érteni. Azonban ha a célunk a kommunikáció, a magyar nyelv egyáltalán nem lesz segítségünkre. Míg a nyugati szláv cseh, lengyel és szlovák nyelvek nagyon hasonlóak, a délszláv, más néven jugoszláv nyelvek közül több szinte azonos (horvát, szerb, montenegrói, bosnyák) és minden szláv nyelvben nagyon sok hasonló szó van, nem is beszélve az újlatin nyelvek hasonló szavairól (olasz, spanyol, francia stb.), magyarul beszélve még Finnországban vagy Észtországban sem fogunk boldogulni, egyáltalán. A nyelvtudás hiánya valóban nem segít, de aki a nyugdíjra készül, könnyen lehet, hogy legalább alapszinten tud angolul. Ha pedig mégsem, akkor a technológia még mindig nagyban tud segíteni: Google Fordító, DeepL Translate és más online és offline eszközök nagyban megkönnyíthetik a kommunikációt idegen nyelveken is.

Fontos az utóbbi évtizedek öröksége is: bár Magyarországról sokkal könnyebben lehetett utazni, mint több másik országból a Vasfüggöny innenső oldalán, ez mégis kevesek kiváltsága maradt: így akik úgy élték le az életüket, hogy nem hagyták el Magyarországot (esetleg a történelmi Magyarország területét), ritkán kezdenek bele egy ilyen új kalandba a nyugdíjba vonulásuk után.

És persze ne kerülgessük a forró kását: az általános anyagi helyzet, nyugdíjak összege (jelenleg az átlagos nyugdíj összege 145.000 Ft körül mozog, míg a medián nyugdíjé 127.000 Ft környékén), igaz, Fejér megye valamivel szerencsésebb, Budapest után a második legmagasabbak itt a nyugdíjak, de nagyságrendben ugyanígy állunk.

Tehetünk valamit azért, hogy nyugdíjas korunkban utazhassunk?

Mielőtt ebbe belemennénk (a válasz természetesen igen), hadd jegyezzük meg, hogy több külföldi országban nagyon is jellemző az utazás nyugdíjas korban. Ha három nemzetet kellene ebből a szempontból kiemelnünk, akkor ezek a kínai, a német és az amerikai (egyesült államokbeli) lennének. Kínában is kevesek kiváltsága a nagy nemzetközi utazások megvalósítása, de mivel az ottani nyugdíjkorhatár nagyon alacsony és a népesség óriási (több mint 1402 millió), így is rengeteg idős kínai utazik, az országhatárokon kívül is.

Németországban az egész életben szokásos az utazás, nyugdíjas korban is, méghozzá aktívan: sokan kerékpárral vágnak neki Európának.

Az Amerikai Egyesült Államokban pedig a legtöbb cég mindössze évente 2 hetes vagy akár ennél is alacsonyabb időtartamú szabadságot kínál, így sokan a nyugdíjas korig várnak arra, hogy a nyakukba vegyék a világot.

Mit tehetünk az időskori utazások elősegítése érdekében?

Nyugdíjas korban kevesen kelnek útra 10 euróval a zsebükben, egy dobozból kivágott táblával, nyári hőségben, autóstoppal. Azért, hogy az anyagiakból utazásokra is fussa, mindenképpen érdemes előre gondolkodni és kiegészíteni az állami nyugdíjunkat. Erre az egyik legjobb módszer az államilag támogatott nyugdíj előtakarékosságok igénybe vétele: ezek a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ), a nyugdíjbiztosítás és az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP).

Az anyagiak mellett érdemes lehet nyelveket tanulni (napi 5-10 perc is sokat segíthet, például a Duolingo nevű applikációval), tájékozódni (akár az interneten, blogokból, akár ismerősöktől, utazási találkozókon, könyvbemutatókon) vagy akár előre útiterveket készíteni.

És mint tudjuk, a legjobb védekezés a támadás: még ha világ körüli útra készülünk is, egy kicsit „edzhetünk rá” azzal, hogy bejárjuk a környéket fél-, egy- és több napos utak keretében. Magyarország az utazás könnyedsége szempontjából a világ egyik legjobb helyén található: Székesfehérvárról indulva néhány óra autózással, buszozással és vonatozással elérhető Magyarország 7 szomszédos országa és ezeken túl több ország is.

Ha pedig arra gondolunk, hogy hány ország érhető el 1 vagy 2 órás repülőút során, amikor egyes fapados társaságok repülőjegyei már szó szerint 2-3000 Ft-tól elérhetőek, akár egy hosszú, interkontinentális utazásra is jól fel lehet készülni magyarországi bázissal.