Régi hely, új funkció… A Dózsa II. városrészben (közvetlen az óvoda szomszédságában) található a nevelési tanácsadó. Illetve nem is csak nevelési tanácsadó, hanem emellett még számos feladatot lát el Kissné Korsós Ágnes által vezetett Pedagógiai Szakszolgálat szakember gárdája. Itt találjuk a többi között a logopédiát, itt foglalkoznak gyógytestneveléssel, itt végeznek szakértői tevékenységet, konduktív pedagógiát, korai fejlesztést. Tavaly változott a feladatköre, s hozzá az elnevezése is Fejér Megyei Pedagógiai Pedagógiai Szakszolgálat Dunaújvárosi Tagintézménye.
Nem titok, hogy egy iskolaválasztás nem egyszerű feladat. Minden szülő a legjobbat szeretné a gyerekének, de a hol, mit és mikor tanuljon kérdésekre akkor sem egyszerű válaszolni. Először is meg kell barátkoznunk : a gyermekek tankötelezettségéről szóló törvénnyel. E szerint, ha a gyermek augusztus 31-ig betölti a 6. életévét tankötelessé válik.

- Ez jó vagy rossz?

- Nem lehet ezt vagy azt mondani rá, attól függ, hogy a törvénnyel hogyan élünk. Ha iskolaérett a gyermek, akkor mindenképpen célszerűbb iskolába küldeni. De ennek feltétele az iskolaérettség.

Sokan azt gondolják, hogy az iskolaérettség csak azt jelenti, hogy egy gyermek milyen könnyen és gyorsan sajátít el új ismereteket, de ez önmagában kevés, az érettség sokkal több feltételből áll. Tartalmazza azt is, hogy mennyire képes a gyerek közösségben lenni, kibírja-e azt, hogy egy helyben kell ülni az órán. Összetett, ám mérhető a képességek és a készségek tárháza, amellyel egy iskolaérett gyereknek rendelkeznie kell.

- Mi akkor „jövünk a képbe”, amikor nem ért egyet ezen a területen a szülő és az óvoda. Többnyire a nézeteltérés oka az, hogy a szülő valamilyen ok miatt szeretné iskolába küldeni a gyerekét, az óvodapedagógusok ezt pedig még nem tartják jónak. A nézetkülönbség egyik oka lehet az, hogy a szülő más helyzetben találkozik a gyermekével, mint ahogy az a közösségben viselkedik. De lehetnek „praktikus” szempontjai is, esetenként az, hogy a már kiválasztott tanító néni éppen új első osztályt kezd.

- Ezek szerint az iskolaválasztásnál egyik szempont a tanító néni személye?

- Igen, s ezzel nincs is semmi baj, hiszen a gyerek személyiségéhez kell első sorban iskolát választani, s a kisiskolás korban a tanító néni személye jeleníti meg az iskolát. Vannak, akik figyelembe veszik az intézmény oktatási-nevelési programját is, vagy a fontos szempontok közé teszik az iskola vagy a tanító hírnevét. Mások inkább oda szeretnék vinni, ahová az idősebb gyermekük járt, vagy a rokonok, ismerősök gyerekei. Sokféle racionális és érzelmi szál jelenik meg a választásban.

- Mi a megoldás?

- Az, hogy a gyerekünk személyiségének mi felel meg a legjobban. Néha hajlamosak vagyunk azt kívánni, hogy a gyermekeink a saját vágyainkat valósítsák meg. Olyan intézményt válasszunk, ahol ő érzi majd magát jól, ahol az ő képességeinek és készségeinek megfelelő programok vannak. Ma már mindenhol vannak nyílt napok, érdemes elmenni, tájékozódni, ráadásul a kisgyermekek is egy ilyen nap után sokkal, nagyobb örömmel készülődnek az iskolába. A készülődés, a várakozás pedig ne arról szóljon, hogy feladatlapok oldatunk meg velük, hanem beszélgessünk az iskoláról, együtt válasszuk ki a táskát, a tolltartót… Hogy örömmel és várakozással lépje át az iskola kapuját, ne rettegve vagy az ismeretlentől való félelemmel telve.