Az Erdélyi Dúlák Egyesülete nyári előadássorozatának meghívottja volt dr. Bálint Sándor szülész-nőgyógyász főorvos, pszichoterapeuta, szexológus, akit az alternatív szülés pártolójaként és a kórházi otthonszülés magyarországi meghonosítójaként tartanak számon.

Dr. Bálint Sándor a budapesti Szent Imre Kórházban dolgozott, ő rendezett be egy alternatív szülőszobát, amely a háborítatlan szülést biztosítja.

Vele érkezett családjának egy része is, akiket „specialistaként” mutatott be. A húga „otthonszülés specialista”, mert még az 1950-es években otthon született, az unokahúga VBAC (császármetszés utáni hüvelyi szülés) „szakértő”. Ő azt mesélte el, hogy a család támogatásával egy császármetszés után hogyan hozta világra négy kilós babáját.

Jelen volt dr. Bálint Sándor öccse is, dr. Bálint Mihály, aki maga is szülész-nőgyógyász orvos, együttszülés specialista. A Bálint testvérek szülei Sepsiszentgyörgyön éltek, majd az 50-es években visszakerültek Magyarországra.

Dr. Bálint Sándor azzal kezdte előadását, hogy természetes, hogy egy ilyen rendezvényen rengetek pocakos kismamát, kisgyerekes anyukát látunk. Megkérdezte, hogy netán inkognitóban van-e egészségügyi dolgozó?

Rengeteg előadást tartott Magyarország minden részén, de azt mondja, egyik kezén meg tudja számolni, hányszor volt alkalma orvossal találkozni. Ha eljönnek is, szerényen meghúzódnak a közönség soraiban, nem nagyon tesznek fel kérdéseket a háborítatlan szüléssel kapcsolatban.

Mitől háborítatlan egy szülés?

Attól, hogy
1. a szülő nőt nem háborgatják, nem siettetik, nem avatkoznak be semmilyen módon a szülés folyamatában, kivárják, amíg világra hozza gyermekét. A háborítatlan szülésnek több ismérve is van, a felsorolás után a kisgyermekes vagy várandós anyukák reakciójából kiderült, hogy Sepsiszentgyörgyön, Székelyföldön ebből nem sokat élvezhetnek.

2. Kezdjük például az együttszüléssel. Itt már vannak előrelépések, ha a kismamának szerencséje van, apukát vagy dúlát vihet magával a szülőszobába.

3. Fontos továbbá a vajúdás szabadsága: ez idő alatt azt csinál az asszony, ami neki jól esik, olyan pozíciót vesz fel, ahogy jól érzi magát, és nem nyúlnak fel neki félóránként, hogy mennyit tágult.

4. Nem alázzák meg a szülő nőt borotválással, beöntéssel.

5. A vajúdás során olyan alternatív módszereket kínálnak fel neki, ami a közérzetét javítja: gátmasszázst, aromaterápiát, zenét, vízben való vajúdást, ha igényli.

6. A kitolási szakaszban is hagyják, hogy szabadon pozíciót válasszon, nem teperik le a kecskére.

7. A születés után biztosítani kell a kismamának és a babának az aranyórát, eszerint a babát legalább egy óráig magához ölelheti az anyuka.

Császár után hüvely

Beszéltek még a VBAC (angol nyelvterületen elterjedt rövidítés, Vaginal Birth After Cesarean = császármetszés utáni hüvelyi szülés) lehetőségéről. Magyarországon és Romániában is bevett gyakorlat, hogy aki már túlesett egy császármetszésen, nem engedik, hogy a következő gyerekét természetes módon szülje meg.

Dr. Bálint Sándor (képünkön) szerint nem indokolt a tiltás, egy amerikai gyakorlatot mutatott be, hogy milyen feltételekkel lehetséges a VBAC. Előírás, hogy a méh metszése alul, haránt irányban legyen (ez a bevett gyakorlat, a legtöbb császármetszést így végzik), más műtét nem legyen a méhen, ne legyen szűk medence, nincsen egyéb hüvelyi szülést kizáró szülészeti ok, a szülés a műtő közelében kell, hogy történjen.

Kizáró ok, ha a kismama 40 év fölötti, a testtömeg indexe meghaladja a 30-at, a baba becsült súlya túllépi a 4 kilót, vagy ha a császármetszés után még nem telt el 18 hónap.

Nem elég a falakat átfesteni

A háborítatlan szülés továbbgondolása az otthonszülés a kórházban mozgalom. A módszer előnye, hogy az intimitás és a biztonság együtt van. Otthonszülés a kórházban címmel 2008-ban jelent meg egy könyv Amerikában, de a Bálint család már 15 éve megfogalmazta az elvet.

A mozgalomhoz sok magánklinika csatlakozott látszólag, de Dr. Bálint Sándor szerint nem elég a falakat átfesteni, otthonos szülőszobát berendezni, mert a szülésnél sokkal fontosabb az, hogy mi történik, mint maga a környezet. Így a legtöbb magánklinika még mindig ott tart, hogy támogató és barátságos környezetben eljut az asszony a kitolási szakaszba, és akkor leteperik a kecskére.

Az alternatív szülőszoba olyan, mint egy apartman, benne egy nagy franciaággyal, és minden színes. Van benne szülőszék, matrac, labda, kád, babzsák, minden, ami egy alternatív szülőszobához kell. Minden a kényelmet szolgálja, hogy az asszonyok otthon érezzék magukat.

Az én kezemet is fogták, a feleségemét is

Dr. Bálint Mihály szülész-nőgyógyászorvos azt mesélte el, hogy első gyereke születésénél hogy vált az együttszülés specialistájává. „Az első gyermekem születésénél jelen voltam, de véletlenül. A nyolcvanas években született, amikor még Magyarországon sem volt divat az együttszülés. Azt, hogy jöttek a fájások én onnan tudtam, hogy a feleségem megszorította a kezem. Néma kommunikáció volt. A szülőszobára beengedtek, az én kezemet is fogták, a feleségemét is, és ott volt a nagy kérdés, hogy akkor most mit csináljak? Nem lett volna szép dolog, ha kimegyek.

Valószínűleg azért fogták a kezem, mert tudták, hogy szükség van rám. Nagyon nem éreztem jól magam, pedig akkor már szülészorvos voltam, ismertem a szülés patológiáját. Utána rájöttem, hogy azért voltam olyan feszült, mert nem voltam felkészülve rá”.

A megosztott történet üzenete, hogy az az apuka, aki jelen akar lenni gyermeke születésénél, nem elég, ha bemegy, és fogja a nő kezét. Nagyon fontos, hogy az együttszülésben résztvevőnek legyen ismerete arról, hogy mi történik egy szülő nővel. Itt elsősorban nem a szülés patológiájáról van szó, nem elég fellapozni egy biológia könyvet.

A férfi, ha ráhangolódik a szülésre, sok terhet le tud venni az asszony válláról. A test munkáját nem lehet átvenni, az asszony teste dolgozik, de tudunk figyelni a fejre, minden gondolatára, kiszolgálni a testet, masszírozni. A szülésben segédkezőnek (apukák, orvosok, bábák, dúlák) az a legnagyobb feladata, hogy a nővel elhitesse, hogy képes megszülni a gyermekét.

Nem tanítják az orvosokat a szülés lélektanára

Az orvosok többsége mégsem gondolja ezt természetesnek, mert ők megtanulnak valamit, felismerni a patológiát, de a szülés pszichológiájáról nem tanítják őket. Dr. Bálint Sándor bevallása szerint, amióta a háborítatlan szülés elkötelezettje lett, nem keres se többet, se kevesebbet, mint azelőtt.

Mert az asszonyok nem azt fizetik meg, hogy fölvágják nekik, akkor is, ha nem lenne muszáj, hanem a biztonságot. Amíg nem hiszik el az orvosok, hogy az asszonyok képesek a szülésre, be fognak avatkozni. Nagyon fontos, hogy az orvos változni tudjon, pszichoterápiás képzéseken fejlessze magát, hogy megértse a szülés misztikumát, a nőben zajló folyamatokat.

Ezt egyetemen nem tanítják, az orvos csakis saját maga tudja ezt a tudást megszerezni. A legtöbb nőgyógyász nem is látott természetes, háborítatlan szülést, amelybe vagy egy injekcióval, vagy egy gátmetszéssel nem avatkoztak volna be. Dr. Bálint elmondta, hogy a Szent Imre Kórház otthonos szobájába sem jön be a többi szülész orvos, azzal a pajzán kifogással, hogy „nem akarja ezt a szentséget megzavarni”.

Emberként van szükség az orvosra

„Viszont az alternatív rendszerben szerzett tapasztalat azt mutatja: ha hívnak a szüléshez, akkor rám emberként van szüksége annak az asszonynak. Sugallhatom számára az apafigurát, a segítőt, a biztonságot adót, aki ott ül, nem tesz semmit, csak jelen van. Elsődlegesen nem a szaktudásomért hívnak oda, hanem azért, hogy ott legyek. Ez pedig időigényes” – mondja.

A megoldás semmiképpen nem az orvosokkal való harc. Érdemes inkább kompromisszumot kötni velük, mint háborúzni. Addig kell duruzsolni a fülükbe, míg garantálják a háborítatlan szülést.

„Ha betesszük a lábunkat ebbe a rendszerbe, óhatatlanul kénytelen lesz változni, de nem azzal kell kezdeni, hogy berúgjuk az ajtót. De az se legyen büszkeség, hogy valaki három császár után otthon hozta világra a gyerekét, mert az már tényleg felelőtlenség.” – véli a Bálint család.

Nagy a nyomás

Az előadáson részt vett a sepsiszentgyörgyi dr. Bálint István, aki magán szülészeti klinikát is működtet a város melletti Szentkirályban. Elmondása szerint egy ideje már követi a budapesti Szent Imre Kórházban zajló eseményeket, most az ott látott alternatív szülőszobát szeretné berendezni a szentkirályi klinikán.

Lépésről lépésre próbálják alkalmazni a háborítatlan szülést, alkalmazkodnak a szülés természetes menetéhez, nem siettetik azt. A sepsiszentgyörgyi nőgyógyász kicsit óvatosabb, azt mondja az orvosokon nagyon nagy nyomás van, mert egy-egy szülés teljes kimeneteléért teljes mértékben ők a felelősek.

Nagyon nehéz ráérezni, arra, hogy hol van a határ, amikor még nem kell, vagy már be kell avatkozni a természetes szülés menetébe. Statisztikailag ritka ugyan, de a több éves tapasztalattal rendelkező orvosok szinte mindenike látott már olyat, hogy egy normális lefolyású, kockázatmentes terhességnek és szülésnek rossz végkimenetele lett.

Az orvos, aki találkozott már ilyen esettel nem tudja a gondolataiból elhessegetni, hogy erre ne gondoljon. Úgy látja szülésen átesett nők is legtöbbször rossz irányba befolyásolják az első gyerekes, várandós anyukákat, mert a szülésélményeikből inkább a negatívumokat mesélik el, mint a szépet.