A vörös pandák, más néven vörös macskamedvék vagy kis pandák Kína, India, Nepál, Bhután és Mianmar magasan fekvő erdőségeiben élnek. A szakértők becslései szerint mára nagyjából 10 ezer példány maradt belőlük a vadonban és a számuk napról napra csökken az illegális vadászatuk és élőhelyeik elvesztése miatt - írja a BBC hírportálja.

Az állatok szemmel látható fizikai különbségei alapján a kutatók régóta feltételezték, hogy két külön változatról lehet szó, ám ez idáig nem álltak rendelkezésre genetikai bizonyítékok ennek alátámasztására.

Az Észak-Mianmarban, valamint a kínai Szecsuan és Jünnan tartományokban és Tibet délkeleti részén honos kínai vörös panda bundája vörösesebb, míg a Nepálban, Indiában, Bhutánban és Tibet déli részén élő himalájai vörös panda pofája fehérebb.

A Kínai Tudományos Akadémia munkatársa, Hu Ji-po, a tanulmány vezető szerzője szerint a himalájai fajnak azonnali védelemre van szüksége, mivel alacsonyabb a genetikai diverzitása és kisebb a populációja.

A szakember hangsúlyozta, hogy a két faj genetikai sajátosságainak megőrzése érdekében kerülni kell a fogságban való keresztezésüket.

A kínai kutatók 65 vadon élő vörös panda DNS-ét elemezve állapították meg, hogy két teljesen külön fajról, nem pedig egy faj két változatáról van szó. A két faj évezredekkel ezelőtt vált szét egymástól, miután populációikat kettéválasztotta egy folyó.

Az ideje nagy részét a fákon töltő és elsősorban bambusszal táplálkozó vörös panda a macskamedvefélék (Ailuridae) családjának egyetlen ma élő képviselője.

A kis termetű emlőst illegálisan vadásszák a bundájáért Délnyugat-Kínában, elsősorban értékes, dús farkáért, amelyből fejfedőt készítenek.

A Science Advances című folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók hangsúlyozták, hogy a genetikai vizsgálat eredménye a vörös panda megóvását célzó erőfeszítéseket is átírja.