Ez év áprilisában azzal keresett meg Tóth Ferenc, a Dunaújvárosi Partvédelmi Vállalat 2009. októberében kinevezett új igazgatója, hogy a cég régebbi iratait átnézve talált rá egy keménytáblás borítójú, százvalahány lapos, kézírással teleírt füzetre. A kézzel írt napló borítója alatt lapult egy levél. Abban olvasható az alábbi szöveg:

T. Vezetőség!

42 évvel ezelőtt – 38 évesen – résztvevője voltam a dunaújvárosi partvédelmi munkák tervezésének, mint adminisztratív koordinátor. 1964. febr. 29. és 1965. novembere között gyakorlatilag minden fontos tárgyaláson részt vettem. Erről szól a mellékelt napló, ami most (80 évesen) került a kezembe. A munkában részt vevők közül sokan örökre letették a ceruzát...

Elküldöm ezt a naplót, mert önöknél van a helye. (a saját célra készített fényképeket egy szovjet szakértő vitte magával). Kíváncsi vagyok, hogy az akkor meghozott és végrehajtott intézkedések hogyan működnek jelenleg. Hogy viselkedik a part?

Üdvözlöm a partvédelem dolgozóit és jó, eredményes munkát kívánok.

Bankó Károly

ny. okl. mérnök

Budapest 2006 05 13

Hosszabb időre kölcsön kaptam Bankó Károly naplóját a Dunaújvárosi Partvédelmi Vállalatigazgatójától. Beleolvasva a naplóba arra az elhatározásra jutottam, hogy közkinccsé – kutatók és érdeklődők számára egyaránt könnyen hozzáférhetővé - kell tennem ezt az 1964/1965-bőlvaló kordokumentumot. Amely a Mélyépterv (Mélyépítési Tervező Vállalat) mérnöke, Bankó Károly precízlejegyzéseinek, szabatos fogalmazásának köszönhetően szinte az akkori tanácskozások résztvevőjévé avatja a feljegyzéseit böngészőket. A kutatók, a várostörténészek, a szakadó löszpartok gondjával szembesülő helyi döntéshozók, valamint a löszpartok stabilizálásával foglalkozó szakemberek számára pedig lehetővé teszi, hogy a benne foglalt szakmai véleményeket, következtetéseket megismerhessék, akár összevethessék egyéb dokumentumokkal.

Az általam fontosnak tartott könnyű hozzáférhetőség kulcsa a szöveg-hű digitalizálás, hiszen mindmáig nagyon kevés az interneten elérhető anyaga dunaújvárosi partomlásról és a város térségében végrehajtott, komplex part-stabilizálásról, amely immár négy évtizede bizonyít!

Néhány megjegyzés a digitalizált szöveg értelmezéséhez:

A nyilvánvaló helyesírási hibáktól eltekintve igyekeztem szöveg-hű maradni. Ennek megfelelően például a vasmű az eredeti szövegnek megfelelően szerepel hol kis, hol nagybetűvel, hol DV-ként említve.

A nevek i-vel, y-nal történő írása is megfelel a naplóban felleltnek, az írásjeleket is igyekeztem a naplóban talált módon jelölni, illetve elhagyni.

Például gyakorta elmaradtak a kérdőjelekés más írásjelek, valószínűleg az elhangzás gyorsaságával lépést tartani szándékozó jegyzetelés okán.

Az aláhúzásokat ugyancsak az eredeti szöveg szerint jelenítettem meg.

Az 1965-ben tett bejegyzések némelyikénél piros színű aláhúzás szerepel, sőt két, piros tintával írt bejegyzés is előfordul. Ezeket - fekete-fehér nyomtatással is számolva - az adott helyeken kisebb méretű, kurzív és vastagított magyarázattal jelzi a digitalizált változat.

Az el nem olvasható szövegrészeket # alkalmazásával jelöltem.

A naplóban ismétlődően előforduló betűszavak akkori vállalatokat, szervezeteket jelölnek.

Például:

KGMTI = Kohó és Gépipari Minisztérium Tervező Intézete, éM = építésügyi Minisztérium, FTV= Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat; a Szalmacell, a ma Barátság városrészként számon tartott negyed akkori közkeletű elnevezése, a Radar és 1000-es barakk pedig a mai Papírgyári út és a felső Duna-part közötti – átmenetinek szánt– barakk-lakások csoportjait takarja.

Bankó sajátos rövidítéseket is alkalmaz, így például a következőket:

Mpt = Mélyépterv

mió = millió

hati = határidő

ng = népgazdaság

ber. pr. = beruházási program

vert. = vertikális

kv = költségvetés, stb.

Az egész napló szöveg-hű digitalizálásában segítségemre volt eredeti (gyógyszerész) szakmán, amelynek köszönhetően rutint szereztem orvosi receptek elolvasásában; újságíróként pedig a műszaki, gazdasági, hidrológiai témák több évtizedes művelése gazdagította a naplóéval sokban azonos, a szövegértést megkönnyítő szókincsemet.

Csongor György

Folytatásos közreadást A nagy löszomlás rovatunkban olvashat