A NAPLÓ bejegyzései (tizenötödik rész)

Nagy Zoltán

1949 óta foglalkozunk a DV – vel, és a jövőben is foglalkozni fogunk.

Saját véleményt mond.

Jó, hogy a problémákat ennyi szakértővel együtt beszélhetjük meg.

Mélyépítési problémákról van szó. Sokszor kaptunk szemrehányást ortodox tervezésünk miatt (Nyugodt alvás). Sajnos a befolyásoló körülmények nagyrészt meghatározhatatlanok. Mi a biztonságot akarjuk növelni, élet és vagyonvédelem a célunk.

Kétfelé bontjuk a kérdést.

1./ A közvetlen veszélyt elhárító intézkedések. Ezek – úgy hiszi – készek.

2./ Mit kell még tenni.

Ma a hangsúly a vízkivételi mű és a város épületeinek biztonsága.

Biztonság febr. óta nem változott. Tervek vannak, de még nem funkcionálnak. (Vezetőmű, szivárgótárók hatása).

Megtörténik rövidesen a radari közművek kikapcsolása.

A súlypont itt van továbbra is. Nem a termelést szolgálják, de a biztonságot igen.

Mit javaslunk?

1./ Partvédelem megépítése. Táróépítés forszírozandó, építése gyorsítandó. Hatása 1 – 1,5 év múlva jelentkezik.

2./ Partvédőmű. Itt igen pozitív jelenség van. Miért kellett az úszóművet védeni?

A biztonság nem változott febr. óta. A jégvédelmi intézkedések belesimulnak a további munkába.

Radari közművek megoldása is növeli a biztonságot.

3./ Vízellátás Kialakítandó a műben egy gazdaságos, cirkulációs vízmegoldás. Ennek építészeti része is van. Ez nekünk is KGMTI-vel munkát jelent. Tervezése sürgős. A termelést jól befolyásolja.

4./ Észlelőhálózat bővítése

Mozgásvizsgálat

Talajvízszint észlelés és feldolgozása.

Harmadik kérdés a vízbejutás csökkentése. Nem vitás, hogy a létesítmények miatt nő a víz Figyelése a városban és üzemben folyik. Nem lehet baj esetén a tervezőt teljes feltárással megbízni.

Terveink azonban nem 100 évre szólnak. Jóságuk az üzemeltetéstől, fenntartástól nagymértékben függ. E miatt fel kell vetni egy új vízmű helyének kijelölését, biz. mérvű megterveztetését is. Délre nehéz új helyet keresni, a szalki sziget jöhetne szóba az ivóvízművel együtt.

Andai

A partomlás miatt megszakadt vízellátás helyreállítása a hosszúvölgyi vezetékek és az úszóművel történt. Ezzel egy időben a csövek alatt keletkezett kráter betömése és az u. n. I cső építése kezdődött.

A Duna szabályozása 2x1500 mm-es szívócsővel együtt az I. sziv. tp előtt megkezdődött

Ezen intézkedések a Vasmű vízellátási biztonságát szolgálták, a partfalét nem.

Az új szivárgótáró már a partvédelmet szolgálja. Az indítóaknától ma 10 m-re mentek be a hegybe.

Nagyarányú földmozgatás is történt. A törmelékben mesterséges horhosokat alakítottunk ki. Számos forrás is jelentkezett. Az indítóaknánál is bő a vízfolyás. Vízszintes vákuumkutakkal itt több mint 200 l/perc vizet kapunk.

A veszélyes földormokat lerobbantottuk, a terepet lerézsűztük.

Folyamatban van a radari közművek teljes felszámolása.

Az OVF néhány éven belül elkészíti az új vezetőművet. A part felőli oldal feltöltésének mikéntje vizsgálat alatt van. Földdel, vagy erőműi salakkal történik.

A város alatt a szalmacell lakótp. környéke veszélyes. Itt kb 25 forrást kell foglalni. Ezenkívül hasonló tárórendszer kiépítése lesz szükséges, szivárókkal stb. együtt.

Itt figyelemmel kell lenni a közgazdasági szempontokra is. Meg kell nézni, hogy mit védünk. Értéktelen helyen csak rendezés irányzandó elő.

Perspektív feladat.

a/ a vizek gyors, rendezett levezetése

b/ partrendezés

c/ növénytelepítés

d/ meggátolni a vizek talajba jutását, de legalább csökkenteni.

e/ a pangó vizeket a város és a vasmű környékén meg kell szüntetni. Ez kiegészítendő a várostól nyugatra a vízrendezési munkákkal is.

A szivárgók élettartama 20 – 25 év. Utána teljes átépítés ill. felújítás jön. Miután a meglevő gépek is avulnak, megfontolandó, hogy e helyett nem új telep kell-e.

Egri György

Ma megnyugtatóbb a helyzet már. Az I – II telepen ill. a tolózárháznál hónapok óta mozgást az FTV nem mért

A tereprendezés a radar előtt a biztonságra elég jelentősen kihatott. A további művek (tárók, partvédőmű, forrásfoglalások) megépítésének eredményei a vasmű aggályaira fokozottabb biztonsággal válaszolnak.

A mozgások előre megfigyelhetők, mert lassú mozgások évekkel előre jelzik a partszakadást.

A tervbevett intézkedések megvalósítása fontos, de gyorsabban mint ahogy folyik. Központos irányítás is kellene. A központi irányítás megszűnt a kormánybizottság megszűnésével.

Részletesebben szól a vízszintemelkedésről is a város és a vasmű alatt. Vízelfolyás mindig lesz, sajnos. Meg kell akadályozni amennyire lehet. Szovjet irodalom szerint 18 m – es vízszintemelkedés is van

A megfigyelések folynak a kezdet óta 8 – 9 m a maximum, de 4 – 5 m az átlag. Több csat. szakaszon – azokat megvizsgálva – azok kibocsátása a vízszintemelkedés fő oka.

56 után csat. felülvizsgálat folyt a vasműben. Ezek után csökkent a vízszintemelkedés. 62 után azonban ismét nőtt.

Az erőmű melletti 5. sz. kútban eső után 2 – 3 m – es vízszintemelkedés is volt, ami később visszament. Az eső tehát befolyásolja erősen a víznívót (Főgyűjtő van a kút mellett).

Összefoglalva: Ma biztonságosabb a helyzet, de nem látja ma még szükségesnek a III. sziv. telep építését., legfeljebb tervezését.

Fontos ugyanakkor az egységes irányítás.

Dr Széchy Károly

Újat nem igen tud mondani. Összefoglalja az elveket, melyekkel a biztonság fokozható.

1./ Ok. A víz

Hátsó területek

Csatorna tömítetlenségek

Pangó vizek

2./ Csökkenteni kell a víznívót a talajban

3./ Csökkenteni kell a víz elmosó hatását a parton.

A tervbevett intézkedések nem teljes megvalósítása további költségeket okozott és okoz (Úszómű védelme nem lett volna szükséges).

U. ez vonatkozik a partvédőmű építésére is.

Részletek: A biztonsági intézkedések megvalósításánál igen nagy szükség lesz a vasmű kohósalakjára. Sok helyütt fel lehet használni, csökkenti a költségeket.

A tervezett vezetőművet egyszerű homokos anyaggal vagy kohósalakkal kell feltölteni.

Iszaptartalom esetén a nyírószilárdság nagyon csökken. Tisztában kell lenni a vezetőmű mögötti feltöltés statikai feladatával, nem elegendő csak gazdasági szemlélet.

A vízmennyiségek, mozgások észlelését a tárókban is folytatni kell. Itt is értékes adatokat lehet majd kapni. A tárók iránya, terjedelme, vezetése – a tervek szerint – csak kezdetnek tekinthető. Az üzemi tapasztalatok, mérések alapján a rendszert fejleszteni, bővíteni kell.

A rézsűzés helyett jobb a lépcsőzés. A növényzet nagyon jó köti hatással lehet.

A III. teleppel kapcs. véleménye: A vasműnek felmerülnek további igényei. A városnak is kell víz, tiszta ezért jó lenne gondolkodni a vízműről, úgy, hogy össze legyen kapcsolva esetleg oly kapacitással, hogy a vasműnek csak biz %-os vízigényét elégítse ki. Ez perspektív terv.

Mi csak a Vasműről beszélünk. Rá kell mutatni a város szalmacelli részének védelméről is, ami sürgősebb, mint a III. sziv. tp. Itt is mesterséges horhosok, tárók stb segítségével védeni kell a várost, és ezt is sürgősen meg kell kezdeni.

Örömmel üdvözli a recirkulációs elképzeléseket, mert ezzel is csökken a károsodás.

Bokor Mihály

Minden omlás után spontán kialakul egy egyensúlyi állapot, amikor a lecsúszott föld mintegy ellensúlyként működik. Ezt a talajt azonban a Duna előbb-utóbb elsodorja. Az I. sziv tp fölött épp a jobboldalon van a sodor, tehát a Duna támadta a vízművet. A partvédőmű szerepe a part védése. Távlatban: a sodorvonalat át kívánják vezetni a balpartra. E folyamatot meggyorsítandó, kiépül a partvédőmű. Ennek part felőli részét nem a Dunával, hanem mesterségesen töltjük fel. Az I. sziv tp. mellett ez elkészült. Meghosszabbítása dél felé az úszómű védelmét szolgálja a jég ellen. Ezért a jégvédő művet a partvédőművel azonos nyomvonalon építik, s ennek árnyékában védjük az úszóművet, de ide kerülnek még a szükséges jégtörők is.

Fontosnak tartja a nyugati vízrendezési munkák elvégzését is.

A város előtt is folytatni kell a munkát. A partvédő művet ezért észak felé is meg kell hosszabbítani. A kikötői bejáró út, mint elzárás, védi a partot, mert nincs Duna vízmozgás, nincs elsodró hatás.

Növénytelepítést fontosnak tartja, ezzel a biztonság nő.

Hilvert Elek

Az ÉM nevében beszél, Szabó János helyett. A kormánybizottság sok operatív feladatot megoldott, de feloszlása után bizonyos űr támadt. Van ugyan tárcaközi bizottság, jan. - tól beruházási szerv is lesz, de ma még bizonytalanság van.

A továbbiakban saját véleménye a III. sziv. tp. - ről.

90%-ig bízik a talajmech. - ban, Az ép ip. kivitelezőképességét nem látja egész jónak. Menetközbeni módosítások a tárókban szükségszerűen kellenek.

Perspektívában szoros az összefüggés a III. sziv tp. ill. a biztonsági intézkedések (350 mió Ft) között. Ezekben van még olyan szempont, mely nem megvalósítható Pl. a városban több km csatorna azonnali kicserélése. Ez fő ok, és nem valósítható meg azonnal.

A becsült 350 mió Ft – tal szemben az új vízmű 120 mió körül jár.

Azonnali döntéssel meg kell terveztetni az új művet, hogy 1 éven belül lássuk a költségét, és összehasonlítsuk a tárókkal stb. Folyik a városi vízmű tervezése. 65. II. 1- re kész a ber. pr. Jövő májusban jóvá lesz hagyva. Addigra az iparivízmű kérdésében is dönteni kell, mert együtt megépítve gazdaságosabb lehet.

A 350 mió több is lehet. A III. tp megépítésével a szükséges kiadásokat valóban a minimumra lehet szorítani.

Koren István

A lepusztulás – nem egyenletesen – 100 évenként 1 métert halad. (!) Völgyzárógátnak lehet tekinteni a partfalat, melynek mentett oldala a Duna, támadója a város és vasmű, a víztükör a talajvíz. E gátnál a tervezési irányelvek ismertek. Itt is alkalmazni kell.

(Szivárgási depressziós görbének a lefedése megfelelő rézsűkiépítéssel.)

A vízkilépő részen megfelelő fokozatos szemcsézetű szürőréteggel szabályozni kell a kilépő víz sebességét.

A gát part felőli védelmét a vezetőmű megoldja.

A Duna vízjátéka szerepet játszik a szűrőréteg kialakításában.

Nem ért egyet a szivárgórendszer készítésével. Gátnál ilyen nincs.

A szivárgók koncentráltan gyűjtik a vizet. Ez nagyobb sebességeket jelent, ami a lösznél veszélyesnek mondható. Kiüregelődést okoz a szivárgók körül. Olcsóbb lenne egyszerűbb világosabb és olcsóbb munka a rézsűzés.

A III. telepi gondolatok időelőttiek. Az ívóvízmű és ipvízmű összekötése viszont indokolt.

Binnyei István

Réti közlésére reagál: (Erőmű az elsődleges, a vasmű másodlagos). Ez akkor helyes volt, mert nem volt országos energiahálózat.

A III. tp kérdése júniusban „pánikhangulat” volt, ma már közhangulat. Meg kell tervezni a III. telepet. Ezt gazdaságosan a tervező majd megtervezi. Hol legyen? El kell menni a szakadóparttól.

A recirk. rendszerrel egyet kell érteni, de komplex módon a III. vízművel együtt kell kialakításukat szemlélni.

A jelenlegi sziv. kapacitás elég, de technikai avulás miatt az új telepen valószínűleg új gépek kellenek.

Szükséges az egykezű irányítás kérdése.

Nem ért egyet az FTV-vel, hogy még nem kell a III. telep.

Népgazd. szempontból a vasmű és a város együttesen nézendő. A vasmű 1 napos kiesése a sziv tp 60 – 80 mió Ft m- jával szemben sokkal nagyobb kárt okoz.

Dr. Járai Jenő

a / Talajmech megbízhatósága

b / Kore##el: szivárgók kérdése.

Ismerjük a löszpartfalak állékonyságát. Víznívó emelkedés következtében megnőtt a földnyomás. A tervezés korszerűen megoldható. A kivitellel előállított helyzetnél meg kell vizsgálni azt a kérdést, hogy kémiailag hogyan fog a talaj változni.

A szivárgóknak nagy szerepet tulajdonít. Kiszárítják a talajt, passzív földnyomást létesítenek. Standardizálják a vízszintet. Atmoszferiliák bevitelével azonban a talajt átalakítják. Ezért nem állandók a tárók, szivárgók. Ezért fejleszteni, bővíteni kell őket.

Dr. Schmidt Eligius Róbert

Egy-két el nem hangzott dologra hívja fel a figyelmet.

Geológiai adottságok, melyek a talaj itteni viselkedését megszabják.

Hazánkban a balatoni és az erre merőleges irányú hasadás alakult ki, már a krétában. Ez szabja meg Dunaújváros hidrogeológiai helyzetét.

A város mögött hullámzik folyton a terep. Kulcstól – Paksig. Ezek Sasbércek. A mögöttes törésvonalak Ény-DK-iek. Ezekre kell nagy gondokat fordítani. Ezekre merőleges irányú kisebb törések is vannak pl a radarnál beljebb, amik időszakos mozgásokra utalnak.

A horhosok szerepe is fontos. Megszárítják a talajt. Ennek köszönheti a II. sziv. telep a létét. A műhorhosok is ilyen célt szolgálnak.

A III. telepre a bizottságnak nem kellett ugyan nyilatkozni, de rámutatott, hogy a horstos szerkezet következtében időnként horhosok alakulnak ki, amelyek csövek felvitelére alkalmasak. Ilyenbe fektettük az új csöveket.

Javaslatainkat nem kell megcsinálni, de fel kellett őket vetni.

dr. Papp Ferenc

Egyetért a szakértő bizottság munkájával. Sokszor esett szó a hely kedvező vagy kedvezőtlen voltáról. Véleményt 2 emberöltő óta tudunk mondani.

1963-ban a part állékonysága céljából végigsétált Érdtől lefelé. A szerkezet a 40 km-es szakaszon állandó. Nem a természet a felelős, mert csak 1 helyen volt emlék, hogy 1910 körül nagy rogyás volt. A fő ok a helytelen vízgazdálkodás.

Balatonakarattyán 50 éve birkóznak a talajjal. A törpevízmű ott rontja a helyzetet.

A tárórendszertől nem vár sokat, sőt. Nagy felelősséget jelent ezt kihangsúlyozni. Korenhez csatlakozik. Talán árt is a szivárgó. Nem a komoly vízmennyiségek okozzák itt a bajt, hanem a kisebbek.

Olcsó vill. energiás helyeken ezzel szárítják a talajt. Nálunk más módszer kellene. Mindent el kell követni, hogy a víz beszivárgást megakadályozzuk. Nem szabad vízigényes növényzetet telepíteni. Így káros a mg – i öntözés is!

A rézsű, vagy terraszozás kérdését Gulácsy B. szts – sal tartja indokoltnak megbeszélni.

Gallai László

Vannak törvényszerűségek, melyekkel a lösztalajban is folytatható tervezés.

Szerinte a MTV mindent megvizsgált. Súlyozni kell azonban a feladatokat.

Minden csúszás mérleg kérdése. Vagy leveszem a terhelést, vagy az ellenkező oldal terhelését növelem. Itt a partvédőmű és a lábterhelés növelése biztosan növeli a biztonságot.

Hátulütője: elzárom a Dunába szivárgó víz útját. Ezért a hátsó területek vizeinek a hatása nő. Gondoskodni kell a vizek összefolyásáról.

1957-es vizsgálat mutatta, hogy a csatornák vize a talajba ment. A Duna felé törekszik.

A védekezés fő súlypontját a csatornák kijavításában látja.

Kémiai hatásokat is vizsgálandónak tartja. A csatornák új vize az eddigiektől eltérő egyensúlyi állapotot hozott létre (bővülés – zsugorodás) Ez is a közműkijavítást húzza alá.

Védekeznünk azonban máshogy is kell. A tárórendszer ha nem is a legjobb, de mégis megoldás. Esetleg kutakkal a nyomás alatti mélyebb vizeket is fel kell hozni a tárókba. Mindenhol a parton – ahol ilyen van – szükséges ezt megcsinálni.

III. vízmű kérdése: ha minden tárót stb megépítjük, talán elég figyelőrendszert kiépíteni és eltolható időben a III. vízmű.

Bonta József.

Panasz volt, hogy a kivitelezés nem elég gyors

A korm. biz. megszűnése óta van valami szétesés a munkában. Ez fennáll. A 26-os az ÉM segítségét kérte pl. a Földgépet északi északi táró előtti árokhoz felvonultatni. A munkaeszközök milyensége is fontos a munkavégzés gyorsításánál.

Az indítóakna süllyesztésénél igen komoly vízbetörés volt. Engedték felemelkedni a vízszintet. A süllyesztést víz alatt végezték. A vízszintes vákuumkutak kihajtása 1 hónapig tartott. (Sok vízbetörés volt.) Ez után haladtak befelé, ma 10 m – nél vannak. Műszakonként csak 1 métert tudnak haladni. Nagyon töredezett a talaj, ezért nagy biztonsággal kell dolgozzanak. A löszbabák gátolják a gondos tűzőpallózást. Szűk a munkaterület is, ezért csak könnyű pneumatikus szerszámmal tudnak dolgozni, amiből kevés (2) van és kellene 10. Akár más tárca területéről is (6 – 9 kg-os pneum. bontókalapács). Sok a kiemelt egyéb munka is (Hideghengermű, Százhalombatta, lakásépítés) Kábelük sincs.

Még zavarja a munkát az is, hogy becslés szerint 10 – 12 – 15 eFt/fm volt a táró, míg a MTV kv-e 4 e Ft árat tartalmaz. Ennek elintézése is probléma.

Táró hatására vonatkozóan: Mintha repedezett sziklában dolgoznának. Hirtelen vízbetörések vannak. 220 – 240 l/p vizet adnak a vákuumkutak. E mellett vannak még vízbetörések. Várható lesz még egy nagy betörés ott, ahol a táróval elérik a csúszólapot, mely mint egy galéria működik. Régi csúszólapok helyén is komoly vizeket kaptak.

Ezért jónak tartja a tárózást, sok vizet vár. Gallival együtt a mérleget említi: leterhelés csökkentése fent, növelése lent.

Gulácsy Béla: Löszpartok állékonysága ismert. 120 éves fűzfa, 100 éves pince kapuláb ismert. Amíg a lösz szálban áll, állékony. Ha lerézsűzik, vagy vízszintes terraszt képeznek ki, megindul a lösz, ha csak nem adunk rá feltétlenül és azonnal növénytakarót. Ez maradt el az I. sziv tp – nél felvezető csöveinél. Ez is jelentősen hozzájárult a csúszáshoz.

A lerézsűzéssel óvatosan kell bánni, és olyan kivitelezőt mely hatékonyan tudja a növénytakarót előállítani. Nem elég a szokvány erdősítés, a fűmag. Előkészített gyeppokróc stb kell, gondos tervezés után. Nálunk itt erre nincs alkalmas vállalat. Nem szokvány munka!! Nincs megfelelő kv. kiirási mód sem, s ezért sem tudják megcsinálni.

Tárók szükségképpen szárítanak. A hatékony növényzetkialakítást évekkel visszavetik, ezért új veszélyt jelentenek. Nem látni hatásukat.

Buda környékén 1929-ben épült (Herman Ottó út) táró, megcsúszott ma már. (Teniszpálya). Hasonló volt máshol is. - Szerinte ésszerűen kialakított növényzettakaróval jobban meg lehetett volna védeni.

A szélen ásott övárkok csak rontanák a helyzetet. A lösz különleges anyag, speciális eljárást kíván.

Felhívja a figyelmet a meggondolatlan rézsűzésre, a növényzet elhagyására, a tárózásra, mert az kétélű fegyver.

Asbóth János

Koren völgyzárógátjával száll vitába. Más, előre meghatározott módon épül a gát. Itt más a helyzet. A törmeléklejtő kialakulása másképp történt. Becslés szerint 20 m mélységig hatolt le a csúszólap, amelynek talaja inhomogén, szabdalt. Szivárgási görbe számítása illuzórikus. A depressziós vonalat tehát nem tudom követni. A víz bárhol kitörhet. Komplikálja a helyzetet a téli fagy, a nyomás alatti víz-rétegek.

Szerinte ezért a víz elébe kell menni és zavartalan helyen megfogni.

Szakos Lukács

Ténykérdéseket sorol fel.

Vannak alagutak, egykor szárazak, ma víz alatt. E víz még a betont is kioldja. Az alagut mellett suvadások vannak. Ezt a tárózásnál figyelembe kell venni.

Közös a harc a vízért és a víz ellen. Szerinte összefügg a csúszás, az állékonyság és a víznek a talajba juttatása.

A Vasműben 56 után csökkentették a vízszintet. A hibákat tudták, hol vannak, 1 hónap alatt látszott a javítás hatása

Recirk. mértékéhez szól hozzá.

Az I. sziv. tp-i turbina víznyelése 4x-ese a szivattyuk vízhozamának. Ennyi vizet nem tudtak biztosítani. Túlzottnak tartja a recirk. előirányzott mértékét. Sok mindent kell ahhoz építeni.

A radari hálózat még nincs kizárva, ma is még elfolyik a víz. Vannak ott végleges létesítmények. (AKÖV). Főcsatorna ott nincs 54 óta, pedig kellene.

Új vízmű. Időben össze kell hangolni az igényeket. A mg-i vízigényeket is ki kellene elégíteni.

Javasolja, hogy a vasműnek a vízzel harcoló részlegeit erősítsék meg.

Koren István

Megkéri az ankét vezetőségét, hogy a partfal méretezésének kérdését szűkebb körben vizsgáltassa meg.

Sebestyén János: össze kell foglalni az elhangzottakat. Ezt Sárközy et végezze el.

Egyhangú volt a vélemény, hogy a kormánybizottság megszűnése után megtorpanás és zavar észlelhető. Nem világos, hogy ezen túl vagyunk-e már. Az OVF ber. V- ánál is legfeljebb jövőre indul meg összefogás.

Barna Aladár 1965 ben az előirányzatok az OVF-nél lesznek. Szóbeli elhatározás van.

Sebestyén János Tehát ma még a szerencsére van bízva, lesz-e baj vagy nem. Mai megállapodásainkat nem kell tehát tovább vinni; az elhatározás megvan. Ez az építési és tervező munkákra irányul.

A meglévő, esetleg hibás berendezések üzemeltetése ill. kijavítása még nem történt meg. (Pl. radar) Meg kell őket fogni. Ez beletartozott a korm. biz. munkájába, de ma ismét kallódik.

Hilvert Elek: Radart XII. 31-ig likvidálni kell, mondta a korm. bizottság.

Papíron elő van készítve a közművek likvidálása, de a telepnél engedékenyebbnek kellett lenni. Sajnos, kivitelezői kapacitás nincs. Itt kellene segítség az ankéttól.

Bartos István

Ép. ügyi eljárás: ha helyi intézkedés kell, helyi hatóságnak kell intézkedni. Építésrendészeti feladat.

Sebestyén János

Az ankéton a résztvevők csak gondolatot cseréltek, operatív jog nincs.

Az eredményeket ott hasznosítjuk, amit a GB határozat az OMFB-re ró. Szélesebbkörű tanulmányt fog tehát az OMFB készíteni. Kivitatandók az ellentétes nézetek.

Fölteszi kérdésre. Jan – febr során nem kell-e megismételni ezt a megbeszélést. (konzultálni a tanulmányt).

Nagy Zoltán Minél hamarabb, mert ez befolyásolja a további munkát.

Bartos István: Két szempontból egyetértés van

Partvédés

Vízháztartás.

Vitatéma a tárózás

Inokai János 3 téma van.

1. Kárelhárítás

2. Vasmű vízellátás biztonsága

3. Elérni a régi biztonságot

Az 1. kész, a 2. folyamatban van. A 3. témát jövőre építik meg.

Az OMFB bizottságnak a távlattal kell foglalkoznia.

Nagy Z. kéri ennek a bizottságnak az anyagát korábban, mert az MTV márc. végéig készíti a perspektívikus tanulmány tervét.

Sebestyén János

A Tanácsot kérdi, van-e hozzászólás.

Tanács: (Dorgai Mihály)

A problémák tisztázódtak. Lakásépítés folyik. A radari figyelés újjászervezése folyik. A hitelkérés tisztázódott ( 5 mió). Jövőre kevesebb kell (szvízfőgy. javítása).

__________ . __________

Folyt köv.