Történelemtanárként három eseményt elevenített fel a Dunaferr és a város alapítását, a vasmű privatizációját, és az orosz többségi tulajdonos megjelenését.

Hangsúlyozta, hogy míg korábban az acélgyártás fellegvára volt városunk, 2004-ben 440 millió forintért értékesítették a gyárat. Mintegy zárójelben jegyezte meg, hogy a város 15 százalékos részvény-csomagja után egyetlen egy fillért nem kapott. A privatizációs szerződés ugyan tartalmazta térségfejlesztést és a foglalkoztatás megtartását is. Ám az előbbi csak a papíron maradt, s az ígéretből semmi sem teljesült. A teljes foglalkoztatás ugyan hivatalosan megmaradt, de a valóságról a kisebb csoportokban elbocsátott dolgozók és hozzátartozóik tudnának beszélni.

Közben az ukrán többségi tulajdonost felváltotta az orosz, amelynek a körét, tulajdonosi összetételét nagyjából már körvonalazódott. Egyetértek azzal, hogy más pártok képviselői is jelen vannak. Egyetértek azzal, hogy a városért össze kell fogni, s mindegyikünknek a maga eszközeivel cselekedni kell. Ez a város a mi otthonunk, mi akkor is itt fogunk maradni, ha az ukránok vagy az oroszok már haza mennek.

A lépések. Két hatékony lépésről tudnék beszámolni. Az egyik, a közelmúltban

Orbán Viktor miniszterelnök úr és Putyin elnök úr megbeszélést folytatott. Ezen a tárgyaláson a keleti nyitás kapcsán szóba került a Dunaferr helyzete is. Mivel az elmúlt hetekben súlyosbodott a helyzet, ebből adódóan kormánymegbízott úr külön tárgyalásokat kért a miniszterelnök úrtól. Orbán Viktor, miniszterelnök ezzel Szíjjártó Péter külgazdaságért felelős államtitkárt bízta meg. Most hétvégén az államtitkár megbeszélést folytat a Vnyesekonombank elnökhelyettesével. A többségi orosz részvények birtokosától a kohóátépítés megtörténtéről vagy esetleges elmaradásáról határozott választ szeretne kapni. Én nem kívánok a történésekben előreszaladni, de végső esetben , ha más megoldás nincs a magyar állami tulajdonban való visszavásárlása is szóba kerülhet.

Város nélkül nincs vasmű, vasmű nélkül nincs város. Ennek a cégnek mindennemű sérülése a dunaújvárosi szolgáltatóipart, a dunaújvárosi oktatást egyáltalán az egész város létét veszélybe sodorja. Éppen ezért teszek határozott ígéretet a városlakóknak arra, hogy egy-két héten belül a döntésnek meg kell születnie. Én bízom abban, hogy számunkra ez a döntés mindenképpen pozitív lehet, lesz.