Kissné Korsós Ágnes, a Fejér Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Dunaújvárosi Tagintézményének vezetője úgy véli, hogy a gyermekek azt produkálják, amit a környezetükben látnak, tapasztalnak:
- A konfliktus rendezésének ez időnként számukra a leggyorsabb módja, amikor úgy döntenek, hogy az igazság nevében cselekednek agresszívan. Nem meglepő, hiszen a televízióban, interneten is sokszor találkoznak ezzel a viselkedéssel. Nagyban hozzájárulhat ehhez az is, hogy a családok sokat dolgoznak, elég nagy a stressz, ezért kevés minőségi időt tudnak együtt tölteni. A frusztrált szülők gyermekei is frusztráltak lesznek, hiszen kevés körülöttük a segítő felnőtt, akikkel meg tudják beszélni a problémáikat, felmerülő kérdéseiket. Olyanra is akad példa, hogy egy apa a fiát megerősíti az agresszív viselkedése után: „Ne hagyd magad fiam, védd meg magad, így viselkedik egy igazi férfi.” Ezekkel pedig mind azt erősítjük a gyermekben, hogy jól tette, hogy odaütött Tominak. Mindennapi rohanó világunkban ezek a gyermekek magukra vannak hagyva. Panaszkodásaikra, agresszív tetteikre pedig akaratlanul is agresszíven válaszolunk: rájuk kiabálunk, ezzel is megerősítve, hogy ezzel a magatartásformával el lehet érni, amit szeretnénk, van értelme az erőszaknak. Olyankor figyelnek rá, középpontba kerül. Ezzel csak az a gond, hogy hasonlóan a szenvedélybetegségekhez, az agressziónál is egy örvényszerű fokozódás tapasztalható. Hiszen ha egy idő után azzal nem ér el semmit Marci, hogy rálép Tomi lábára, akkor legközelebb ráüt a fejére.
- Ki és hogyan segíthet?
- Együtt kell működni a szülőnek a pedagógussal, és fontos szerepe van a helyzet megoldásában az iskolapszichológusnak is, aki segít felderíteni az okokat. Azonban a legtöbb esetben egy kis odafigyelés, egy hétvége minőségi eltöltése családi körben, vagy egy beszélgetés is már sokat segíthet.