„Tápai Ádám Dunaújvárosban a Bánki Donát Gimnázium és Szakközépiskolában végzett Gépésztechnikusként. Felsőoktatási tanulmányát a Dunaújvárosi Főiskolán 2007-ben kezdte meg Gépészmérnökképzésen. Jelenleg végzős hallgató, Karbantartás szakirányon. Múlt évben TDK első helyezést ért el a benyújtott munkával … a projekt keretében egy nemrég megvalósult törpe vízturbina tervezésekor felmerült részproblémát oldott meg ANSYS CFX számítógépes szimulációval”. (az innovációs díjhoz fűzött méltatás két részlete).

– Hogyan és miért pályázott az idén második alkalommal meghirdetett Kistérségi Innovációs Díjra?

– Lényegében Szlivka tanár úrnak (dr. Szlivka Ferenc egyetemi tanár) köszönhetem, hogy tavaly egy komoly feladat kidolgozója lehettem a TDK (tudományos diákkör) keretei között. A tanár úr többünknek említette, hogy lenne mód elmélyült ismeretszerzésre és érdekes problémamegoldásra. Ajánlata felkeltette a figyelmemet. Arra gondoltam, érdemesebb lenne ilyen irányba is kihasználni a főiskola nyújtotta lehetőséget, mint egyszerűbb diákmunkára vállalkozni. Éltem a lehetőséggel, bár nem tudtam akkor, hogy miről lenne szó. Ö több témát is ajánlott, köztük a vízturbina tervezését elsősorban. Elfogadtam, mert ez a valós és aktuális feladatnak ígérkezett.

– Röviden összefoglalva mi volt a megoldandó probléma lényege és milyen eredményre jutott?

– A megújuló, más néven „zöld energia” kiaknázása hazánkban is mind fontosabb. A Dunát is ide számítva a műszakilag felhasználható vízi energiának mindössze 5 százalékát hasznosítjuk. Az országban vannak olyan helyek, ahová viszonylag kis beruházási költséggel lehet törpe vízturbinát telepíteni. A meglevő gátakat felhasználva „csak” az engedélyezési eljárást és a turbinák gépészeti részét kell megfinanszírozni, a gátak már adottak. Az egyik ilyen hely a Sió árvízkapu Szekszárd közelében, ahol a hajózsilip mellett volt egy beépített angolnafogó.

– Angolnafogóból törpevízmű?

– Igen. Épp ennek megtervezése volt a feladat. Az angolnafogó a gát testébe beépített felül 80, kilépő nyílásánál 120 centiméter átmérőjű kürtő. Az abban elhelyezett perforált lemezen át jutott a Balatonból leeresztett és a Kapos folyón érkező víz a Dunába. Az eltelt évtizedek bizonyították, hogy az angolnafogóra nincs szükség, angolna nem akadt ott fenn. A kürtő méretei adottak, diffúzor szerepet tölt be az oda elhelyezhető turbina „háza” gyanánt. (Diffúzor = csővezetéknek az áramlás irányában folyamatosan növekvő keresztmetszetű része, amelyben az áramló közeg mozgási energiája nyomási energiává alakítható; idegen szavak szótára). A kürtő mérete tehát nem módosítható, csak az álló és forgó turbinalapátok méretével, elhelyezésével, dőlésszögével lehet optimalizálni a kinyerhető energia mennyiségét. Ilyen esetekben a hagyományos módszer az, hogy kicsinyített modellel végzik az áramlástani próbákat és határozzák meg az optimális méretezést. A számítógépes szimulációs számítás, amire vállalkoztam, olcsóbb és gyorsabban adott eredményt, mint egy kicsinyített modell. (Az első ábra a turbina elhelyezését szemlélteti a kürtőben, a másodikon a visszaáramlás erővonalai is látszanak, amelyeket jól megválasztott terelőlapátokkal sikerült kiküszöbölni)

– Mennyi időt fordított díjnyertes pályázatának elkészítésére?

– Nagyjából kitöltötte a tavalyi nyaramat. Június vége felé kezdtem a munkát és a TDK dolgozat leadásának novemberi határideje előtt egy héttel készültem el. A szimulációhoz használt ANSYS program alapos megismerésére fordítottam az idő 80 százalékát. A TDK dolgozat önálló hallgatói munka. Mindemellett mind elméleti, mind gyakorlati kérdésekben sokat segített Szlivka tanár úr. A díj kettős. A TDK konferencián első lett a dolgozatom. Azt adtam be az innovációs pályázatra is.

– Hol tart a gyakorlati megvalósítás?

– A turbina elkészült. Dr Szlivka Ferenc volt a főtervező. Már be is építették az árvízkapunál az angolnafogó helyére. Működik, áramot termel. Éves szinten 150 MWó villamos-energiát állít elő, sőt ennél valamivel többet is. Különösen, amióta folyamatos a vízleeresztés a Balatonból. Másodpercenként két-három köbméter víz halad át a turbinán. A vízszintkülönbség két-három méter között van. A törpevízmű által hasznosított energia fedezi egy négyszáz lelkes település áramellátását.

– Gratulálok, hogy főiskolai hallgatóként részese lett egy példaként szolgáló fejlesztésben. Hogyan tovább?

– Az országos TDK konferenciát (OTDK) 2011 áprilisában Baján rendezik meg. Ott ezzel és a pneumobil dolgozattal képviselem a Dunaújvárosi Főiskolát. Nem egyedül, a főiskolánkról többen veszünk részt azon a megmérettetésen.

– A pneumobil pályázatról mondana egy rövid ismertetést.

– Részt vettem az idei TDK pályázaton is. A Dunaújvárosi Főiskola egy hallgatói csapata a „VELOSZITI” (melynek csapatkapitánya voltam) épített egy sűrített levegővel hajtott járművet, és részt vettünk vele nemzetközi versenyen, ahol 3. helyezést értünk el, magunk mögött hagyva neves egyetemeket. Azt vizsgáltam a dolgozatban, hogy mennyi sűrített levegőt kell a munkahengerekbe juttatni ahhoz, hogy a hajtás a leggazdaságosabb legyen. A versenyen kapunk egy palack sűrített levegőt, beállított nyomásértéken. Azzal kell gazdálkodni. Az nyer, akinek a járműve a legnagyobb utat tudja megtenni. Ehhez optimalizálni kellett a levegő hengerekbe juttatását, kellő pillanatban elzárni a sűrített levegő beáramlását, hogy maximálisan ki lehessen használni a levegő expanzióját (térfogat-növekedését).

– Sok sikert kívánok a bajai konferenciához!

csgy