Ezúttal Böttger Antalt,a református egyházközség lelkipásztorát „faggattuk”.

- Kevesen tudják, mi a különbség a római katolikusok és a reformátusok között. Tudom, nehéz erre néhány szóban válaszolni, de mégis erre kérném…

- Egy nem hívő számára nehezen átlátható a dolog. A reformációt Luther Márton indította el, és Kálvin János pedig tovább vitte. Luther nem akart Rómától elszakadni, őt kiátkozták. Kálvin ezután már mindenképpen vissza akart térni a keresztyén hit eredeti formájához. A reformáció szó alatt mindenki a megújítást érti, pedig az eredeti értelme, visszaformálás, visszaalakítás. Magyarországon a kálvinizmus a jellemzőbb, a reformáció Luther-ága az evangélikusok, református és evangélikus egyházak gyűjtőneve a protestantizmus. Hogy visszatérjünk az eredeti kérdéshez: Rómában a szent hagyomány és a Szentírás a hit alapja, míg nekünk reformátusoknak egyedül a Szentírás, vagyis a Biblia a mértékadó.

- Azért vannak más lényeges különbségek is. Például a református lelkipásztorok családot alapíthatnak, míg a római katolikusoknál cölibátus van…

- Igen. Ez is lényeges dolog. A római katolikusok úgy tartják, csak az Istent szolgálják, mi pedig azt, hogy ha családot alapítunk, ha a családdal foglalkozunk, akkor szolgáljuk Istent.

- Hogyan kell elképzelni egy református lelkipásztor családjának életét?

- Ugyanúgy élünk, mint bármelyik magyar átlagos család. Öt lányom van, igaz, négyen már kirepültek a családi fészekből. De ugyanúgy járunk vásárolni, nyaralni, ugyanúgy járnak, jártak iskolába a gyerekeink, mint bárki másé. Gondozzuk a kertet, takarítunk, szeretünk a kertben sütögetni, a kicsi lányom, aki még itthon van, a hagymafelelős. Tehát semmi különlegeset nem tudok felmutatni.

- Miből tud megélni egy ekkora család, ha az apuka lelkipásztor?

- A volt szocialista országok közül csak Magyarországon nem kapnak a lelkipásztorok fizetést az államtól. A gyülekezett adja össze a bérünket. Van még egy szolidarítási alap, amire a gyülekezetek és a lelkészek fizetnek be. Az ide befolyt összegekből a kis gyülekezeteket vezető és a nagy családos lelkészeket segítik. Öt gyerekes apaként én is kaptam innen segítséget.

- Felmerül a kérdés: ha nincs állami fizetésük, hogyan kapnak majd nyugdíjat?

- A zsinat fizet utánunk minimális társadalombiztosítást, ebből kapunk minimális állami nyugdíjat.
- Az egyházközség nem tud segíteni?

- A reformátusoknál más a helyzet, mint a római katolikusoknál. A református gyülekezetek önálló jogi személyek, a püspök nem rendelkezik felettük, mindig mindenről a közösség dönt.

- Ezek szerint arról is, hogy valahol ki lesz a lelkipásztor?

- Igen. Nem a püspök nevez ki, hanem a közösség dönt. Engem is meghívtak erre a posztra, amikor megüresedett. Jól éreztem magam az előző helyemen, Nagydorogon. Azonban a Szentírásban találtam egy útmutatást arra, hogy Dunaújvárosba kell jönnöm. A lényeg az volt, hogy időnként az embernek fel kell vállalni a bizonytalant. Ennek tizenhét éve.

- Közeleg a húsvét. Önök hogyan készülnek a nagy ünnepre?

- Tartjuk a nagyböjtöt, de nem feltétlen hús nélkül. Gondoljon csak bele, ha ebben az időszakban a gyerek az iskolai menzán húsos ételt kap, akkor azt hagyja ott? Nehéz hús nélkül élni. Technikailag is nehéz megoldani. Mi egyszer próbáltuk, de három hét után már jóformán nem tudtuk, hogy mit főzzünk. A böjt lényege az Istenre figyelés. Valami megvonást kell tartani, de nem biztos, hogy annak a hús elhagyása kell, hogy legyen. Megvonhatom magamat attól is, hogy a böjt időszaka alatt nem nézem a kedvenc sorozatomat, nem eszem édességet, nem kapcsolom be a számítógépemet és még sorolhatnám.

- De Önöknél, reformátusoknál is a húsvét a legnagyobb ünnep?

- Természetesen, bár nálunk a fő esemény az a nagypéntek, amikor Krisztust keresztre feszítették. Ő ekkor megfizetett a mi bűneinkért: miértünk halt meg. Ilyenkor úrvacsorával is ünneplünk.