Mivel az ingatlanvásárlás ügyvéd nélkül eleve nem lehetséges, érdemes már a legelső lépésnél jogi képviselőt megbízni. A Bacskó Ügyvédi Iroda kollégái örömmel állnak ügyfeleik rendelkezésére, hogy már az ajánlat adása során minden rendben legyen.

Az ajánlattal sok különböző név alatt találkozhat a vevő az ügylet során. Leggyakrabban vételi szándéknyilatkozat vagy vételi ajánlat megnevezéssel találkozhat ezzel a jogintézménnyel.

A Ptk. szerint, aki szerződés megkötésére ajánlatot tesz, azt az ajánlata az ajánlatnak megfelelő tartalommal köti, ajánlati kötöttsége keletkezik. Az ajánlat elfogadásával az ajánlattevő és az ajánlat elfogadója között létrejön az adásvételi szerződés.

Ez kis leegyszerűsítéssel azt jelenti a gyakorlatban, hogy amennyiben valaki meghirdeti eladásra a lakását és hívja egy vevő, hogy a meghirdetett áron az ingatlant megveszi, akkor a vevő arra vonatkozó írásbeli nyilatkozatával, hogy a hirdetésben megjelölt vételáron meg szeretné vásárolni az ingatlant, létrejön a felek között az ingatlan adásvételi szerződés. Nem félreértés tehát: Az ingatlan adásvételi szerződés már csupán azon ténynél fogva létrejön a felek között, hogy az eladó tesz egy írásbeli ajánlatot a lakása eladására, a vevő pedig ezt írásban elfogadja.

Amennyiben az ingatlan eladásában ingatlanközvetítő működik közre, úgy a vételi ajánlat adásának a jelenleg divatos, amúgy minden jogi hátteret nélkülöző gyakorlat szerinti további szükségszerű velejárója, hogy az aláírásával egyidejűleg az ingatlanközvetítő pár százezer forinttól pár millió forintig terjedő összegű foglaló letétbe helyezését is megköveteli a vevőtől, bánatpénz, ajánlati biztosíték vagy más hasonló fantázianév alatt.

Ha erre kerül a sor, akkor határozottan nem mindegy, hogy az átadott összeg foglaló vagy előleg? Az átadott összeg funkciója pedig nem annak elnevezéséből, hogy az átadott összegre vonatkozó tényleges szerződéses jogi szabályozásból derül ki. Tehát, ha az összeg előleg megnevezéssel szerepel a vételi szándéknyilatkozatban, még nem biztos, hogy az nem foglaló és ez fordítva is igaz.

Az adásvételi szerződés során előlegként említett összegek bármilyen esetben visszajárnak a vevőnek, ha a szerződés megszűnik. Az előleg visszafizetésének kötelezettsége teljesen független attól, hogy az adásvételi szerződés milyen okból szűnt meg. Foglaló az átadott összeg, ha a megállapodás szerint az ingatlan adásvételi szerződés meghiúsulásáért felelős fél a kapott foglalót kétszeresen köteles visszafizetni, az adott foglalót pedig elveszíti.

Hogy vevőként ne kerüljön hátrányos helyzetbe már a lakásvásárlás legelején, mindig konzultáljon jogi képviselőjével mielőtt bármilyen pénzügyi döntést hozna az ingatlanvásárlás során.