Kasó Orsolya kiváló kapus feleleveníti a történteket...

- Közvetlenül a mérkőzés után mindenki szó nélkül maradt, nem hittük el, hogy ismét megtörtént az, ami az első meccsen. Ott, a helyszínen az újságíróknak sem tudtam igazából mit mondani. Egy viszont biztos, hatalmas volt a döntő utolsó találkozója. Olyan eufóriában játszottunk végig, ami teljességgel hihetetlen. Egy csoda volt az első három negyed, igazából az eredménnyel sem voltam tisztában, csak azzal, hogy vezetünk. A táblát a szurkolóktól nem is láttam, és a szünetekben Attila is annyit mondott, hogy szép volt lányok, de most kezdődik a meccs, 0-0 az állás. Ami pedig az utolsó felvonásban történt, nem igazán értem. Se a szerencse, se más nem állt akkor mellénk. Nem tudtunk gólt lőni, én is csak annyit tudtam, hogy jön fel az ellenfelünk. Az utolsó másodperces találat pedig nagyon szerencsétlen volt, hiszen Menczi blokkjáról változtatott irányt a játékszer, és úgy pattant a hátam mögé. Akkor, ott nem akartam feljönni a víz alól. Tudtam viszont, hogy jönnek az ötméteresek, de úgy éreztem, hogy ezen a napon nem kaphatunk ki. Sajnos nem jött össze, és ezzel „csak” ezüstérmesek lettünk. Nagyon szomorúak voltunk, és persze csalódottak is, hiszen egész szezonban az aranyért dolgoztunk. Hazafelé a buszon már azon gondolkodtam, hogy vajon mit csinálhattunk volna másképp, azt a helyzetet góllal kellett volna befejeznünk, vagy nekem védeni kellett volna azt a lövést. Talán másképp alakult volna a végjáték. Itt persze szintén nincs ha, az eredmény megszületett, mi pedig be kell, hogy érjük a második hellyel. Jobban belegondolva viszont nincs okunk panaszra, hiszen idén megnyertük a Magyar Kupát és a bajnoki ezüstérem sem tartozik a rossz eredmények közé. Ráadásul két éve negyedikek lettünk, tavaly meglett a harmadik pozíció, idén a második hely, ha ezt a tendenciát követjük, jövőre jöhet a dobogó legfelső foka.

- Mihitől most pihenőt kaptunk, és mivel vége a bajnokságnak, így ma este egy záróbulit is tartunk. Ezután bő egy hét „semmittevés” jön, majd elindul a felkészülés a hazai Európa – bajnokságra. A bő keretbe három, vagyis négy társammal együtt kaptunk meghívást. Menczinger Kata, Miskolczi Kitti és Csabai Dóra is ott van Merész András együttesében, és azért mondtam négyet, mert nekem, nekünk Szücs Gabi is örökre dunaújvárosi marad. A válogatottal május 19-től kezdünk edzeni Budapesten, innentől a fő célom, hogy ott legyek a végső keretben és hogy minél jobban szerepeljünk az EB-n.