A kormány támogatja a széntermelés bővítését, a magyarországi szénbányászat újraindítását, megvizsgálja a mélyművelésű szénbányák megnyitásának lehetőségeit − jelentette be Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter még december elején a Bányászati Szövetség ünnepségén. Azóta, illetve a kormányzati döntéssel párhuzamosan az ország több pontján megtették az első lépéseket a termelés újraindításának előkészítésére. Komlón a város kezdeményezésére 18 baranyai és régióbeli vállalkozás, öt önkormányzat, valamint a Pécs-Baranya Kereskedelmi és Iparkamara részvételével bányászati klasztert alakítottak, amelynek alapvető célja a mecseki szénbányászat újraindításának, a közös technológiai fejlesztések és piaci aktivitás erősítése. Komló város menedzseli a vájárszakképzés újraindítását, a felsőfokú szakemberek utánpótlását is, a helyi szénbányászat újjáélesztése hozzájárulhat Baranya megye gazdasági mélyrepülésének megállításához − írják a klaszter alapítói közleményükben.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Borsod megyei önkormányzat és szakmai szervezetek közben aláírták a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szénbányászati klaszter alapító oklevelét is, de Dorogon is készen állnak a bányanyitásra. Utóbbi helyszínen, a medencében 2004-ben zárták be az utolsó mélyművelésű szénbányát. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület dorogi csoportja pedig most megvizsgálta a bányanyitás lehetőségét, elemzésük szerint 140 millió tonna kitermelésre alkalmas szénvagyon rejtőzik Annavölgy-Tokod térségében. A tények ismeretében kis beruházással, alacsony költséggel működtethető, úgynevezett “bicskabányát” alakítanának ki a szén kitermelésére, ezzel kapcsolatos javaslatukat elküldték a Miniszterelnökségnek is. A dorogi szakemberek felajánlották egy térségi energetikai klaszter, tudásközpont létrehozását is, a meglévő oktatási intézményekre építve vállalkoznak vájárképzésre. Tatabányán ugyan a szénművelés befejezését követően betömedékelték a bányákat és újranyitásuk gazdaságtalan lenne, de a közeli Mány, Nagyegyháza és Zsámbék térségében jelentős szénmezőket rejt a föld mélye.

A kormány energetikai törvénymódosító csomagjának, illetve új döntésének tükrében újra kellene értékelni az ország egyetlen mélyművelésű bányája, a Márkushegyi Szénbánya jövőjét is − vélik a szakemberek. Az eddigi hivatalos álláspont szerint ez év végén be kell szüntetni a termelést a versenyképtelenné ítélt, az oroszlányi erőmű ellátására létesített bányában − a helyi szakemberek a kormány állásfoglalására várnak. Márkushegy a termelés folytatásához elegendő szénvagyonnal, megfelelő szakembergárdával rendelkezik.

Mecsek térségében már készülnek a szén föld alatti elgázosítására. Az ausztráliai Wildhorse Energy Hungary Kft. első lépésben 3 éven belül egy 50 megawattos erőművet indítana az újszerű technológiára alapozva, a beruházás értéke 90 millió euró. Középtávon 130, hosszú távon 400 megawattos, széngázosítás-alapú erőmű építése szerepel a cég terveiben. A Magyarországon még újdonságnak számító, külföldön már több évtizede alkalmazott föld alatti széngázosítás lényege, hogy a szenet ehhez nem szükséges kibányászni. Mélyfúrásokon forró gőzt és oxigént juttatnak a felszínről a mélybe a szén hevítésére, meggyújtására. Az így keletkező légnemű széngázt a felszínre szállítva, tisztítva használják fel. A széngáz fűtőértéke közel fele a földgázénak, ezért legcélszerűbb áramtermelésre használni. A cég kimutatása szerint a széngázzal előállított áram ára versenyképes. - számol be Vajna Erzsébet.