A legfrissebb kedélyborzoló történet: Tombol a kánikula, hőségriadót hirdettek szerte az országban, itt a vakáció. Városunk közkedvelt – díjtalan és biztonságos – fürdőhelye, a szabad-strand hivatalosan mégsem látogatható. Csütörtökig, ha igaz. Mert az „üzemeltetőt” megzavarta a felkészülésben egy dunai árhullám.

Nevetséges és elszomorító

A mai szabad-strandot a hatvanas évek végén alakította ki a város a partomlás miatt ellehetetlenült város alatti (a kikötői öbölnél levő) kijelölt fürdőhely helyett. A viszonylag nomád körülmények ellenére ezrek napoztak, fürödtek, pihentek ott egy ladikos strandőr felügyelete mellett.

Egy éve (2011 06 23) a vízi-rendőrökkel készült az a (nem helyi) TV-riport, amely többek között az alábbiakat közli: „A folyóvizekben és állóvizekben, továbbá vízi létesítmények (csatornák) vízében fürödni azokon a helyeken szabad, amelyek nem esnek tiltó rendelkezés alá, illetve kijelölt fürdőhelyek”. Ha ez igaz, miért kell ilyen-amolyan szabályokba kapaszkodva tiltani azt, ami a józanészre alapozva gördülékenyen működtethető?

A túlszabályozás, a szabályok fetisizálása olykor többet árt, mint használ. Nem vitatva azt, hogy közmegegyezésen alapuló, a különféle folyamatokban érvényesülő alapvető szabályok igenis szükségesek, nélkülük teret nyerne az anarchia. De az már baj, ha minden józan megfontolást felül akarnak írni a részlet-szabályok, kizárva például a méltányosságot, az egyedi elbírálás lehetőségét.

Egy példa a múltból. A hatályos KRESZ szerint először meg kell állni a Stop-vonalnál és másodszor ott, ahonnan biztonságosan belátható az útkereszteződés. Minek a két megállás? Azért, hogy feleslegesen szennyezzük a környezetet többlet üzemanyaggal és a fék-ferodor porával? Az egyszer megállás nem mellőzhető, megszegése csattanással járhat. De valahol, valamikor a bürokrácia megálmodta a Stop-vonalat és hozzá a vonalnál is a megállást.
Az életünk tele van túlzó, olykor értelmetlen szabályokkal. Ide sorolandónak vélem, hogy például a rendőr nem mérlegelhet, rögzített tarifa szerint kell bírságolnia akkor is, ha felkészültsége, logikája mást tartana helyénvalónak.

Klasszikus példa az angol vasutasok (és sokan mások) sajátos sztrájkja, azaz a szabályok összességének precíz betartása. Miatta megbénult a vasút. Példát ki-ki hozhat saját területéről, nem is egyet.

Kevesebb, de logikus, értelmes szabály és több rugalmasság a józan ész érvényre juttatásával!Ez lehet a fő üzenete a tomboló kánikulában ki nem nyitó dunaújvárosi szabad-strandnak. Ami persze nyitva van, hiszen fürdenek az emberek, és árulják a sört és a vattacukrot, csak WC és zuhanyzó nincs, meg mentócsónak... hja és mindez tilos...

(csgy)