Adventi útépítés

Nagyot nyújtózva ébredt. Nem volt friss, ásított is egy nagyot. Kicsit gondolkodott „Milyen nap is van ma? – Jaj, karácsony, szenteste!” és már ugrott is ki az ágyból, hisz ma rohamtempóban kell csinálni mindent, mert karácsony van, és el kell készülnie mindennel. És már sorolni is kezdte magában mindazt, ami a nap feladata…
Vajon kiről szól e pár sor? De jó lenne mondani, hogy „Ó, ez a szomszédról, azok csinálják így a karácsonyt!” De nem, mert a felgyorsult életben mind sietünk, és az ünnep gyakran a még több munkát, még több feladatot, még több követelményt jelenti számunkra! És bár tudjuk, hogy nem jól van ez így, de nem találjuk a kijáratot, hogy hogyan lehet kilépni ebből a darálóból, hogy végre egy normális ünnepünk legyen!
Persze, hogy van ünnepi készülődés, van ilyenkor többletmunka, de nem mindegy, hogy mennyi, és hogy hogyan végzem azt!
Több, mint 10 éve találkoztam egy kedves, hívő római katolikus házaspárral és a karácsonyi készülődésinkről beszélgettünk. Nekik is, nekünk kicsik voltak gyermekeink, és olyan jó volt, ahogy egymásnak elmondhattuk: adventben leülünk esténként és minden este éneklünk. Ők úgy gyakorolták, hogy ahányadik napja az adventnek, annyit éneket énekelnek együtt. Mi is elmondtuk, hogy a szokásos esti imán, esetleg éneklésen kívül ilyenkor az adventi, karácsonyi énekeket vesszük sorra. És még ha úgy tűnne is, hogy ez még több munka és még több kihívás, mert nem csak a főzés, sütés, takarítás, ajándékozás: nem az! Sokkal inkább egy kis megállás, lassítás. A dolgok között egy kis töltekezés, lelki hangolódás, amiben formálódunk, alakulunk. Mert mi is történik ilyenkor? Most nem a munka a fontos, hanem egyrészt az Ünnepelt, akinek a születésnapjára készülünk! Másrészt fontossá lesznek azok, akikkel együtt énekeljük el az éneket, vagy énekeket, mert együtt vagyunk, egymásra is hangolódunk. Áthangolódunk a nagy sietségről, a sok tennivaló kényszerétől az ünnepre és egymásra.
Kezdődik az advent, közeleg a karácsony. Nincs lekésve senki, kezdjünk hozzá még ma este: énekelni, vagy együtt karácsonyi muzsikát hallgatni: karácsonyra, ünnepre lelkileg együtt készülni!
És történik bennünk a csoda: út épül a pusztában az Úrnak! (Ézsaiás 40,3)

Böttger Antal
református lelkész