Burgenland vendége volt a múlt héten a Pats József vezetésével alkotó Skicc csoport, az általuk készített illusztrációkkal megjelent kétnyelvű és kétkötetes Játékos tanulás – Spielerisches lernen bemutatóján, amellyel egyidejűleg a képzőművészeti csoportnak kiállítása is nyílt a felsőlövői Népi Kultúrák Házában, Ausztriában.

Az óvodáskorúaknak szánt 350 játékos feladatlapból álló kötetekben többnyire a magyar mondókákhoz, népi játékokhoz, mesékhez és gyermekdalokhoz készítették el a színes rajzokat, illetve a kifestő feladatokhoz a kontúrokat. A tematikusan összeállított gyűjtemény az évszakokon, illetve az ünnepi szokásokon keresztül bővíti a kicsik magyar nyelvű szókincsét a vegyes tanítási nyelvű óvodákban, iskolákban.

A Játékos tanulás szerzője a soproni születésű, kétnyelvű családból származó Kramer Gisela, aki a felsőőri Szövetségi Óvónőképző Intézet Gyakorló Óvodájában magyar nyelv oktatásával foglalkozik és pályafutása során kétnyelvű pedagógusként és nyelvközpontú gyógypedagógusként a nyelvfejlesztés területén szerzett tapasztalatait a gyakorlatban is kipróbálva állította össze a most megjelent képzési anyagot. Munkájában szem előtt tartotta, hogy a gyermekek számára a nyelvi értés és a nyelvhasználathoz szükséges alaptudás közvetítése egyszerű módon történjen, mint pl. az érzékeléseken, vagy a dalokon keresztül, amelyek elősegítik a nyelvi befogadóképesség fejlesztését. A kötet társszerzőjével, a szintén Burgenlandban élő horvát-magyar családból származó Zsótér Iris-szel együtt, munkájuk szép példája a több nemzetiségű környezetben élők identitás-megőrzésének. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület gondozásában most megjelent készségfejlesztő mappákat az ott élők azért tartják fontosnak, hogy a gyermekek a nyelvet és a kultúrát minden érzékszervükkel megtapasztalhassák és megélhessék, és mindezt játékosan, teljesítménykényszer nélkül tehessék.

***

„Burgenland Ausztria legfiatalabb tartománya. Önálló területként az első világháború után jött létre, a vesztes Osztrák-Magyar Monarchia megszűnésekor, melyet az Antant hatalmak a „nemzeti önrendelkezés” elve alapján részeire szakítottak. A négyezer négyzetkilométeren elcsatolt Pozsony, Moson, Sopron és Vas vármegyék összefüggően németajkú részeit a St. Germain-i szerződés ítélte Ausztriának.

Míg az 1900. évi népszámláláskor a 290 ezer fős burgenlandi lakosságból több mint 20 ezren vallották magukat magyar ajkúnak, addig 2001-ben a 280 ezerből mindössze 6641-en. Burgenland népessége 87,3%-ban német, 12,6%-ban nem német, 5,9%-ban horvát, és mindössze 2,3%-ban magyarajkú – olvasható a Burgenlandban élő dr. Somogyi László: A burgenlandi magyarság c. könyvében, amelyből egy példányt a szerző a Dunaújvárosi Főiskolának adományozott.