Kétmilliárdos kérdések Nem az a baj, hogy a mai közgyűlésen a polgármester méltatlanul (le)szerepelt. Pintér Tamásnak az elmúlt két hónap alatt nem sikerült megtanulni, mikor mit kell tennie, ezért fordulhatott elő, hogy nem tudja a napirendi pontokat, a határozatokat, a képviselő társai nevét. A legviccesebb Totál Kálmán volt, ahogy Tóth Kálmánt többször megnevezte. Ezek a bakik már a világhálót széltében hosszában bejárják. Mondom, ez nem baj, csak roppant mód kínos. A baj nem ez. A baj, sőt tragédia, hogy Pintér a rövid két hónapja tartó polgármestersége alatt már most eladósítja a várost. A november 21-i közgyűlésen ugyanis elfogadták a „rajta fiúk”, hogy 2 milliárd forint hitelt vegyen fel az OTP-től városunk. Jól értik, kétmilliárd forint hitelt, amelyet 2020 év végéig vissza is kell fizetnünk. Amikor én 2010-ben átvettem a város irányítását, a mostani képviselők egy része illetve harcos társaik már olyan mértékű adóssággal adták át a város vezetését, amely lehetetlen helyzetet teremtett, s évek alatt és csak a kormány segítségével lehetett rendbe tenni. Most úgy látszik, ezt ismétlik meg. Ez a hitel minden dunaújvárosi lakosnak 40 ezer forintjába fog kerülni. Nem karbantartott utakkal, nem felszedett falevelekkel, nem megjavított kátyúkkal, nem eltakarított hóval, nem megítélt prémiumokkal fogjuk mindannyian rövid időn belül visszafizetni. S hogy mire kell ez a pénz? Mire kellett ekkora összeg a saját fizetéseik emelésén, az új, Pestről jött szakemberek szóbeszéd szerinti 700.000 forint körüli havi díján kívül? Vajon mire kellett a választási győzelem után ilyen hirtelen a városnak 2 milliárd forintnyi hitelt felvenni? Vajon milyen tartozásaik lettek az elmúlt hónapban vagy netalán ezek még a választási kampány idején keletkeztek? Gyarló az ember. Ha nem mondják meg, mire kell a pénz, elkezd találgatni. Még olyan is eszébe jut - ami minden bizonnyal persze csak feltételezés lehet - hogy talán csak nem a kampányukra kölcsön kapott pénzt kell ebből visszafizetni? Mert valahonnan került pénz a mérhetetlen számú plakátra, a sok-sok színes újságra. szórólapra, ruhákra,ajándékokra, a fb-s hirdetésekre. Tudom, hogy csupán csak városi legenda lehet az, hogy "uzsorás mamát" emlegetnek, aki amolyan póker módra befektette a rajta fiúkba a pénzét, s most be szeretné zsebelni a nyereséget. Sok-sok a homályos kérdés és számos a feltételezés. Egy biztos, hogy a város folyószámláján az átadáskor volt 2,5 milliárd forint, hamarosan érkezik az iparűzési adó is, s ennek ellenére már most 2 milliárd hitelt vesznek fel, amit mind-mind nekünk kell kifizetni. Most már érthető, hogy miért volt az a kampányszövegük, hogy „építsünk együtt egy új várost!” A falevélszedés után majd jön a betonozás, a kisebb kátyúkat is majd közösségi összefogással fognak betemetni.