Az elmúlt három év vizsgálatainak, tanulmányainak és egyeztetéseinek eredményeként megszületett a DaHar Stratégiai Terv, amely kilenc város - Dunaújváros (Magyarország), Ennshafen (Ausztria), Galati és Giurgiu (Románia), Újvidék (Szerbia), Vukovar (Horvátország), Silistra és Lom (Bulgária) valamint Bratislava (Szlovákia) – kikötőinek fejlesztésére tesz konkrét javaslatokat a közös fejlesztési stratégia és az összehangolt hosszú távú kikötő-logisztikai fejlesztések alapján.

A kikötő-fejlesztések kidolgozása során nem csak a hajózhatási szempontok kerültek előtérbe, hanem a térség mezőgazdasági és ipari termelésének mennyisége és részaránya is, különös tekintettel a vízi szállításra alkalmas árukra. Ennek alapján Dunaújváros (Magyarország), Vukovár (Horvátország) és Újvidék (Szerbia) kikötői - a jelentős mezőgazdasági termelés miatt - nagy gabona forgalomra számítanak. A környezetbarát és olcsó dunai szállítás vonzó megoldást kínál a térség gazdasági szereplőknek, a modernizált kikötőkben pedig gyorsabb és olcsóbbak, rugalmasabbak lesznek a kikötői- szolgáltatások. Mivel a kikötők vasúti és közúti kapcsolat kialakítása és bővítése a fejlesztési tervek része, így céljuk, hogy a térségek meghatározó logisztikai központjaivá váljanak.

Silistra (Bulgária) kikötőjénél az elégtelen vasúti és közúti kapcsolat hiánya okozza a problémát, ezt a kell a legsürgetőbben megoldani. Ennshafen (Ausztria) az ipartérség meghatározó logisztikai szereplőjévé válhat, akárcsak Bratislava (Szlovákia - , melynek három ország ipari termelésének jelenős rész a vonzáskörzetébe tartozik, - ám ahhoz, hogy ez megvalósulhasson elengedhetetlen és szükséges az együttműködés a DaHar projekt partnerei között.

Giurgiunál (Románia) három transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) találkozik. Ha kikötője ezt a kedvező helyzetet ki tudja használni, sőt össze tudja kapcsolni a vízi teherszállítással, stratégiailag fontos és gazdaságilag meghatározó ponttá válik. Sőt, a Dunai hajózás egységesített, országhatároktól független vízi és informatikai rendszerével a DaHar projektben résztvevő össze többi kikötő forgalmára pozitív hatást gyakorolhat, akárcsak a Fekete-tengernél fekvő Galati kikötője.

A dunai teherszállítással olyan térségek is elérhetővé válnak vízi szállítással, - amely fenntartható és kifejezetten környezettudatos szállítási mód, - , amelyek tengerparttal nem rendelkeznek.

A kikötőfejlesztések vonzóbbá teszik a vízi szállítást új ügyfelek számára is, illetve javítják a térség gazdasági potenciálját. Ez hosszú távon a gazdaság erősödéséhez vezet;, új munkahelyeket és emelkedő életszínvonalat jelent a kikötő vonzáskörzetében.

Mi a DaHar projekt?

A DaHar projektet Dunaújváros, mint projektvezető, 2011 áprilisában indította el az EU stratégiai területfejlesztési célú közvetlen programja, a SEE Program (Dél-kelet Európai Program) keretében 8 ország (Ausztria, Belgium, Bulgária, Magyarország, Románia, Szlovákia, Horvátország és Szerbia) 23 partnerével. A projekt a dunai kis- és közepes méretű kikötők és városok együttműködésében a hosszú távú kikötő-logisztikai fejlesztéseinek összehangolását és közös fejlesztési stratégia kidolgozását tűzte ki célul. A Duna évszázadokig jelentős szerepet töltött be a vízi teherszállítmányozásban, ám jelenleg Délkelet-Európa legtöbb kis és közepes kikötővárosa - a hiányos infrastruktúra; a kikötők más, meglévő közlekedési hálózattól való elszigeteltségük és az elégtelen hajózási feltételek miatt -, nem tud megfelelni a nemzetközi vízi szállítás követelményeinek.

A DaHar projekt sikere megalapozta a folytatást: a „DaHar II” feladata, hogy a lehető legtöbb kikötő fejlesztés megvalósuljon, ám ehhez jelentős forrásokra van szükség. A rendelkezésre álló keretek nagymértékben befolyásolják, hogy a fejlesztési alternatívák közül melyik megoldást választják majd a városok. Dunaújváros például a meglévő kikötő modernizációja helyett szívesen belevágna egy új, minden igényt kielégítő kikötő megépítésébe is. A fejlesztések ösztönzően hatnak a gazdasági növekedésre és ennek következtében a térségben új munkahelyek is létesülnek.