- Egyszerűen másképp kell bánni velük. Szélesebb látókörrel rendelkeznek, a bölcsődei játékok közül a játéktelefon, játék számítógép az, amit először levesznek a polcról, és azokat biztonsággal használják. Ezzel nincs is semmi gond, csak más módon kell őket lekötni, megszólítani.

- Tudjuk, hogy a legtöbb változás a családi környezetből ered. Ebben az esetben sincs ez másképp, gondolom…

- Igen, nagyon sokat változott a családok szerkezete. Sok a csonka család. Ez esetben a gyermek nem lát férfi mintát, és adott esetben az anyuka mindent meg is enged a gyermekének. Első gyermek esetében pedig legtöbb esetben a trend, divat irányának megfelelő nevelés látható. Ennek a generációnak már más problémái vannak az életben, főként viselkedési problémák fordulnak elő, mert sok esetben nincs rendszer az életükben. Olyan apró dolgokra gondolok, mint például az ülve evés, vagy, hogy bizonyos ételeket nem ismernek. Egy rendszerhez szokott kisgyermek könnyebben önállósodik, jobban szocializálódik, ami az óvodába lépéshez nagy előny lehet. Itt a bölcsődében egymástól rengeteget tanulnak, így gyorsabban fejlődnek.

- Itt a digitális világ, ezek szerint nincs szükség meseolvasásra, beszélgetésre?

- A kisgyermekek nagyon érdeklődők, igénylik az élő mesét, az éneklést, furulyaszót, körjátékokat. Egy egészséges egyensúlyt kell teremteni a „gépi zene” és az élő szó, élő mese között. Tartani kell a lépést a korral is, de az is fontos, hogy ne váljanak a már kiskorban a gyermekek az informatika rabjaivá. Az élő mesével, énekkel, beszélgetéssel a kommunikációjukat fejlesztjük, ami szintén nagy jelentőségű ebben a korban.

A Dunaújváros kenyere soron következő kedvezményezettje a Dunaújvárosi Bölcsődék. Dobráné Szabó Márta elmondta, udvari, mobil játékokra, fejlesztőeszközökre szeretnék majd fordítani az összegyűlt összeget.