Németország évente több tízezer állampolgárát veszíti el a kivándorlás révén, és többnyire jól képzett fiatalok költöznek el az országból - mutatta ki egy kedden ismertetett felmérés, amelyben első alkalommal vizsgálták, hogy miért hagyják el németek a hazájukat.

Egy tekintélyes közhasznú szervezet, a Mercator Alapítvány támogatásával végzett kutatás szerint 2009 és 2013 között 710 ezer német állampolgár költözött el hazájából, és 580 ezren települtek vissza, ami azt jelenti, hogy évente átlagosan 25 ezer állampolgárát veszíti el a 81,1 milliós ország. A legnépszerűbb kivándorlási célország Svájc, utána az Egyesült Államok, majd Ausztria következik.

A kivándorlók és a hazatelepülők a lakosság egészéhez képest fiatalabbak, magasabb körükben az értelmiségi családból származók aránya és képzettségük is átlagon felüli. A kivándorlóknál 70 százalékos, a hazatelepülőknél 64,1 százalékos az egyetemi vagy főiskolai végzettségűek aránya.

A kivándorlásra ösztönző okok között a tapasztalatszerzés áll az első helyen, a megkérdezettek 72,2 százaléka jelölte ezt meg. A második a külföldi szakmai karrier 66,9 százalékkal, a harmadik helyen családi, párkapcsolati okok állnak 50,9 százalékkal. A magasabb jövedelem reményében kivándorlók aránya 46,9 százalék, míg a hazájukat az életkörülmények miatt elhagyók aránya 41,4 százalék, ami a 4. és az 5. helyet jelenti a kivándorlásra ösztönző okok gyakorisági sorában.

A kivándorlás anyagilag jellemzően jó döntésnek bizonyul, a többség külföldön képzettségi szinttől függetlenül magasabb jövedelmet ér el, mint Németországban, de ennek megvan az ára: a kutatásban megkérdezettek 43,5 százaléka arról számolt be, hogy a kivándorlás negatívan befolyásolta baráti és ismerősi kapcsolatait. A kivándorlás így ellentétes hatásokkal jár, többnyire magasabb jövedelmet eredményez, de a külföldre költözőket sok esetben 'társadalmi dezintegráció' sújtja a barátok, ismerősök elvesztése formájában - emelte ki a kutatás egyik vezetője, Norbert Schneider az alapítvány közleménye szerint.
A kivándorlás az esetek jelentős részében nem életre szóló döntés. A felmérésben megkérdezett, külföldön élő németek 41 százaléka azt mondta, szeretne hazaköltözni, míg egyharmaduk maradna az új helyén, 26 százalékuk pedig nem tudott dönteni.

A hazaköltözés motivációi részben hasonlóak, részben eltérőek, mint a kivándorláshoz vezető tényezők. A leggyakrabban - 63,9 százalékos aránnyal - a családi, párkapcsolati okokat említik a Németországba visszatért megkérdezettek. A hazatelepültek 56,5 százaléka a szakma, a karrier miatt költözött vissza Németországba. A külföldi életkörülményekkel elégedetlenek aránya 40 százalékos, s ez majdnem pontosan megegyezik a kivándoroltak körében a hazájukat az otthoni életkörülmények miatt elhagyók arányával.

A hazatelepülés hatásai éppen fordítottak, mint a kivándorláséi: a kutatók azt tapasztalták, hogy a hazavándorlók társas életének minősége rendszerint javult, de anyagi helyzete romlott, különösen az alacsonyabb képzettségűek körében. A külföldi tapasztalat elsősorban a legmagasabban képzett hazaköltözőknél eredményezett magasabb jövedelmet.

A felmérést a Mercator Alapítvány és több más tekintélyes német alapítvány - köztük a Volkswagen Alapítvány és a Robert Bosch Alapítvány - által a migrációs folyamatok vizsgálatára létrehozott tudományos tanácsadó testület (SVR), a szövetségi népességkutató intézet (BiB) és a Duisburg-Essen Egyetem empirikus társadalomszerkezet-kutatási tanszéke végezte el összesen 1700 kivándorolt, illetve hazatelepült német megkérdezésével.