Gombos István, azaz sok-sok embernek Gombi, füllel hallhatóan jól van, vidám, élettel teli, energikus a hangja. Városunk humán alpolgármestere legelőször is azt mondja, hogy nagyon-nagyon sokat jelentett neki, hogy azóta a bizonyos 22. óta milyen sokan aggódtak érte, hogy mekkora erőt adott neki a gyógyulásban a számtalan email, sms, üzenet.
Bajban ismerszik meg a barát, mondja, s ő nem is gondolta volna, hogy ennyi barátja van.
Feleleveníti azt a napot, amikor infarktust kapott:
- Semmi köze nem volt a közgyűlésen történtekhez a rosszul létemnek. Az igazsághoz tartozik, hogy voltak korábban vérnyomás problémáim, erre gyógyszert is szedtem, s bizony a megelőző napokban már éreztem időnként mellkasi szorítást, de mivel hosszú évtizedeken keresztül sportoltam, nem szoktam a kisebb bajokkal törődni, így ennek sem tulajdonítottam akkora jelentőséget. Úgy voltam vele, hogy majd elmúlik. Mindenestre, nagyon nagy szerencsém volt, hogy nem a műhelyemben egyedül dolgozva ért a baj, hanem ott és úgy. Így pillanatok alatt jött a segítség. Jóformán mire felocsúdtam, már a kardiológiai intézetben voltam, s folyt a kezelésem. Mint megtudtam, a szívemben elzáródott egy ér, az elzáródás megszűntetésén dolgoztak az orvosok. A kórházi kezelést követően néhány hetet a füredi szívkórházban töltök, de nagyon jó hírt kaptam az elmúlt napokban. A vizsgálatok megerősítették, hogy nem csupán jól érzem magam, hanem egyre jobban is vagyok. A szívem egyre nagyobb kapacitással dolgozik, így 24-én ha hazamehetek, már folytathatom is a munkát.
Gyors gyógyulásának az okát nem csupán az orvostudományban látja:
- Boldog családapa vagyok. A kislányom féltő szeretete mindennél többet jelent nekem, s hihetetlen erőt ad. A feleségemmel ha csak tehetik, itt vannak mellettem.
Beszélgetünk arról, hogyan tovább.
- Sok mindenre volt időm, hogy végiggondoljam, átgondoljam, mérlegeljem. S arra jutottam, hogy semmi sem tud meggátolni abban, hogy a feladataimat ellássam: a családommal szemben lévő kötelezettségeknek ugyanúgy meg akarok felelni, mint a dunaújvárosiaknak. Már most tájékozódom a legfontosabb dolgokról, egyeztetek munkatársaimmal, folytatom a munkát. És természetesen nagyon vigyázok az egészségemre.
Búcsúzóul még megkér, hogy mondjam meg, nagyon köszöni a jó kívánságokat, s elnézést kér, ha nem személyesen vagy telefonon teszi ezt meg, de az utóbbi időben nem nagyon telefonált, egyéb elfoglaltsága volt. Meg akart gyógyulni.

fekete