Az évek folyamán megtanulja az ember, hogy időt és energiát takaríthat egészen apró tettekkel is. Ezek közé tartozik a fedő használata vízforraláskor, főzéskor; illetve azon az urbánlegendán túllépve, hogy több áramot fogyasztunk, ha gyakran kapcsolgatjuk, a lámpát máris megejthetjük minden alkalommal, mikor valaki nem tartózkodik a helységben, s nem indokolt a világítás.
Ezekkel a kis lépésekkel mégis hosszútávon megtérülő befektetést kezdeményezünk, s a környezetünket is idővel jobb belátásra bírjuk. Innentől nem telik sokba külön gyűjteni a műanyag palackot vagy épp a papírhulladékot, amit ráadásul el is szállítanak tőlünk. A kollégiumban rövid idő alatt is jobban láthatóak az eredmények mivel 20-30 aktív ember él és tevékenykedik a kolesz falai közt, akik napközben a konyhában gyakran megfordulnak, így igenis számít, hogy meddig mosogat vagy főz éppenséggel valaki.
A lényeg, hogy mindenki fontosnak érezze, hogy egy darab műanyag palack, vagy akár 1 dl víz is fontos lehet a takarékosság szempontjából és így jobban becsüljük természeti kincseinket.

„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan”