Kiemelte: Magyarország megújította a felsőoktatási és szakképzési rendszerét, amelynek eredményeként stratégiai együttműködések születtek a szakképző centrumok, az egyetemek és az iparági szereplők között.

Kitért arra: 1995-ben Európa termelékenysége az Egyesült Államok termelékenységének 95 százalékán állt, míg most csak 80 százalékon. Az 50 legnagyobb technológiai cégből csak négy van az Európai Unióban. Az EU tudományos teljesítménye az elmúlt évtizedekben 8 százalékponttal csökkent, a közösség ezen a területen is lemaradt Kínához és az Egyesült Államokhoz képest - mutatott rá a miniszter.

Mindezek alapján óriási és sürgős szükség van az európai versenyképességi fordulatra. Erős és versenyképes Európára van szükség, és a mostani folyamatok nem ezt segítik - hangsúlyozta. A miniszter kiemelte: nem segíti Európa versenyképességét, hogy bár a közép-európai országok adják az EU lakosságának 24 százalékát, mindössze a kutatási és innovációs források 8 százaléka érkezik ebbe a régióba.

Szintén nem segíti az együttműködéseket és a versenyképességet, hogy Brüsszel igaztalan módon zárja ki az európai hálózatokból a magyar egyetemeket.

Hankó Balázs szerint a magyar modell eredményességét mutatja, hogy Magyarország a 21. helyen áll az innovációs teljesítmény alapján az EU-ban, míg az egy főre jutó Nobel-díjasok terén a 11., az egy főre jutó olimpiai aranyérmek terén a 13. a világban.
A magyar modell kulcselemei közé sorolta a kedvező adórendszert, az innovációs finanszírozás megerősítését, a tudatos befektetés-ösztönző politikát, amely számos kutató-fejlesztő központot vonzott Magyarországra, az egyetemek és az ipar összekapcsolását, valamint a stratégiai fókuszpontok meghatározását a magyar innovációban.

Bódis László, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) vezérigazgatója kiemelte: a NIÜ feladata, hogy célzott szolgáltatásokkal, tudással és kapcsolatteremtéssel segítse az ökoszisztéma szereplőket - az egyetemeket, a kis- és középvállalkozásokat, a startup vállalkozásokat - abban, hogy minél több innovációt vigyenek sikerrel a külpiacokra.

Kiemelt célként említette, hogy növelni szükséges az innovatív vállalkozók számát, az egyetemi tudásra építve több új innovatív vállalkozást kell létrehozni, valamint meg kell erősíteni a hazai kis- és középvállalkozások innovációs aktivitását is.

Az innovatív vállalkozók utánpótlásában a NIÜ zászlóshajónak tekinti a Startup University Programot (HSUP).
Az XPAND programsorozat segítségével a NIÜ az innovatív mikro-, kis és középvállalkozásokat, illetve startupokat segíti gyakorlati példákon keresztül megismerni a nemzetközi piacra lépés folyamatát, annak kihívásait és azt is, hogy az egyes országokban milyen sajátosságokra kell odafigyelniük. Végül kitért arra, hogy a következő hónapokban számos új szolgáltatást indítanak az egyetemi kutatók és a vállalkozások számára, amelyekről a NIÜ honlapján és közösségi média felületein tudnak az érdeklődők tájékozódni.

A Hungary Innovation Week nyitóeseményén több mint 10 ország szakértői vitatják meg az innováció és a startup-világ legújabb trendjeit és aktuális kérdéseit. A Nemzeti Innovációs Ügynökség rendezvényének középpontjában az innováció jövője és hatásai állnak.