Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. Az első húsvétot a keresztények ünnepelték. Mindezekről olvashatunk a Bibliában, az Újszövetségben, ahol a négy evangélista, Máté, Márk, Lukács és János írja le a történéseket. Ezeknek a könyveknek az ismerete alapműveltségünk részei, így gondolja ezt a Dunaújvárosi Református Egyházközség lelkipásztora, Böttger Antal is.

- A húsvét jelentősége a következő. Jézust Krisztust Nagypénteken keresztre feszítették, akit kereszthalála után eltemettek. Harmadnapon, a hét első napján, mely a vasárnap, Jézus Krisztus feltámadt a halálból. Többen szokták kérdezni, hogy mindezt mivel lehet bizonyítani? Erre azonban bizonyíték nincsen, de nem is akarunk erre valamiféle tudományos magyarázattal, meggyőzéssel élni, hiszen ezt hinni kell, hinni lehet. Ahhoz azonban, hogy ezt az ember elhiggye az kell igazán, hogy találkozzék Jézussal, mint föltámadott úrral. Aki már találkozott vele, az onnan kezdve tudja, hogy Ő él.

- Mit jelent a kereszthalál?
- Azt, hogy Jézus megfizetett az ember bűnéért, és innen van az ember számára bűnbocsánat. A kereszt az Isten és az ember közötti szakadékot áthidalja, mert a bűn miatt, ami egy szóval mondva engedetlenség, szófogadatlanság, lázadás, az ember messzire került az Istentől. Jézus kifizette a váltságot, vagyis megbűnhődött az ember bűnéért, innen kezdve, ha az ember bocsánatot kér Istentől, akkor bocsánatot kap.

- Mi a húsvét, a feltámadás jelentősége?
- Én, mint bűnbocsánatot nyert ember, ahogyan Krisztus is föltámadt a halálból, nem maradok a halálban, hanem számomra is van föltámadás, és egy örök élet Isten színe előtt. Ez azonban megint hit kérdés, melyet sokféleképpen próbálnak magyarázni. A Szentírás ad egy pillantást, hogy mi az örök élet, a mennyek országa. Jézus maga is beszél róla, az Ószövetségben is vannak erről képek, de beszél erről a maga különleges nyelvén a jelenések könyve is. Akkor lesz ez azonban világos, ha ott leszünk. Az azonban biztos, hogy van, és készülhetünk oda.

- A bűnbocsánattal nem élnek többen vissza?
- Sokan úgy gondolják, hogy ez jár mindenkinek. Ez a mindenféle jóléti szociális rendszereknek a hozománya. Pedig nem jár! Nincs olyan, hogy jár, egyébként sem, semmiben. Ezt az az ember kaphatja ajándékba, aki elfogadja, hogy Jézus meghalt érte, és ez ugyanúgy vonatkozik a feltámadásra is. Nincsenek kiskapuk. Jézus elmondja, hogy csak az jut be, aki hitt benne. Erről szól a húsvét. Sajnos, erre ez magyar szavunk rossz, mert a húsvét szó az előtte való negyven napos böjtre utal, hogy végre magunkhoz vesszük a húst. A szláv nyelvek ezt jobban fejezik ki. Oroszul a vasárnap jelentése: a feltámadás napja. A reformátusok próbálkoztak is a húsvétot Úr napjának hívni, de ez nem maradt általános.

- A római katolikus egyháznak különböző húsvéti szertatásai vannak, mint például a barka és a húsvéti sonka szentelése. A református egyházban azonban ilyen nincs.
- A református egyházban egyedi, hogy a reformátusság számára a legnagyobb ünnep a nagypéntek, mert akkor Krisztus kifizette értünk a váltságot, értünk ott eleget tett. Ennek okán van föltámadás, mert Ő meghalt értünk. A négy evangélium erről tesz bizonyosságot, hogy Krisztus meghalt és föltámadt, úgy, ahogy ezt Isten már réges-régen eldöntötte. Most vált valóra a szemünk előtt, vagy tanúk beszámolója alapján, és ettől kezdve a hitünk alapjául lett.