A politikában és a tágabb közéletben tapasztalható jelenlegi hangzavarban és zűrzavarban ma sincs biztosabb szellemi iránytű, mint a józan ész - mondta az Országgyűlés elnöke az első Magyar-Német Ifjúsági Parlament ünnepélyes plenáris ülésén pénteken az Országházban.

Kövér László úgy fogalmazott, nyugati kultúránk és civilizációnk egésze a józan észen nyugszik, a nyugati világban azonban "egyre kíméletlenebb tudatipari támadás folyik a józan ész túszul ejtése és átértelmezése céljából".

A házelnök rámutatott, hogy a nyugati politikában egyre inkább értelmüket veszítik a politikai ideológiákra vonatkozó olyan meghatározó jelzők, mint jobboldali, baloldali vagy liberális; használhatatlanná válnak a politikai álláspontok beazonosítására szolgáló jobbközép, balközép, mérsékelt vagy radikális szavaink.

Napjainkban gyakorlatilag két nagy értékrend, két nagy ideológia ütközik egymással: a normalitásé és az abnormalitásé – tette hozzá, kiemelve: az európai politikában az abnormalitás egyre inkább teret követel magának, és egyre inkább dominánssá akar válni, "immár elvitatva a normalitás létezéshez való jogát is".
Kövér László a fiatalokhoz szólva hangsúlyozta: ha azt akarják, hogy a szabadság és a demokrácia, amelybe beleszülettek, "érvényesíthető jog" maradjon, akkor a józan eszükre támaszkodva kell megtalálniuk a jó válaszokat az európai jövőt meghatározó fontos kérdésekre.

A házelnök a jelenlegi európai politikát meghatározó "égető ügyek" között említette a háború, az illegális migráció, a klímavédelem, a genderelmélet vagy a demokrácia értelmezésének kérdéseit.

Azt is javasolta a fiataloknak, hogy a kérdésekre adandó válaszokat ne a virtuális világban keressék, hanem a hús-vér közösségekben. Megjegyezte: a személyes tapasztalati tudás közelebb visz a valósághoz, mint minden egyéb információ, különös tekintettel a sokféle érdekek és az algoritmusok által manipulált médiaközlésekre.

Az Országgyűlés elnöke felidézte: a második világháború után a működő demokrácia valósága emelte magasba Németország nyugati felét, és a demokrácia eszménye tartotta a lelket Németország keleti felében és Magyarországon is. "Tragikus lenne, ha a XXI. században Európát - benne Németországot és Magyarországot -, bármilyen erő képes lenne letéríteni a demokrácia és a józan ész útjáról" - állapította meg.

"Önökön és európai kortársaikon múlik, hogy a jövőben meg tudják-e védeni mindazt, amiben a szüleik és nagyszüleik hittek, és amiért megdolgoztak"
- mondta a jelenlévőknek.

Knáb Erzsébet, a Magyar-Német Ifjúságért Egyesület elnöke köszöntőjében azt mondta: az ifjúsági parlament megalakítása új fejezet a magyar-német kapcsolatok történetében. Szavai szerint ez nem csak egy ifjúsági találkozó, hanem a jövőért, Európáért, a két nemzet közös felelősségvállalásáért indított küldetés.

"A jövő nem azoké, akik várnak rá, hanem akik formálni merik" - jelentette ki Knáb Erzsébet. Hangsúlyozta azt is: a béke és az együttműködés nem magától értetődő örökség, hanem olyan érték, amit minden generációnak meg kell erősítenie.

Az elnök azt hangoztatta: a mostani fórum a történelmi partnerséget újítja meg, egyben a közös felelősség és bizalom szimbóluma.

Panyi Miklós, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt emelte ki, hogy a magyar-német együttműködés alapjai mélyek, de ezeket folyamatosan ápolni kell.

"Vannak témák, ügyek, amiben másként látjuk a világot, ilyen az orosz-ukrán háború, a migráció, a nemzeti szuverenitás kérdése, a családtámogatás vagy az Európai Unió jövőjéről szóló vízió" - sorolta, hozzátéve: az ezeréves együttélésünk miatt ezekről a kérdésekről szabad és kell is vitázni.

Rámutatott arra is, hogy Németország Magyarország legfontosabb külföldi tőkebefektetője és gazdasági partnere, a Magyarországon működő német vállalatok több mint 250 ezer embernek adnak munkát, és jelenleg is mintegy 200 ezer magyar honfitársunk él és dolgozik Németországban, nem beszélve a korábban elvándoroltak leszármazottjairól.
Panyi Miklós rögzítette: Magyarország a béke, a nemzeti szuverenitás védelme, a szabadság szeretete, a keresztény kulturális örökség megóvása és a józan ész alapján működő gazdaság és társadalom. Szavai szerint ezek az alapok stabilitást adnak a rendkívül gyorsan változó világban, és ezek teszik hazánkat Európa számára kiszámítható biztonságos partnerré.

Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a 21. század változásokat fog hozni Európa életében, ezért nem mindegy, hogy a következő évek nagy feladatait milyen alapokra támaszkodva tudja megoldani, és hogy az európai nemzetek milyen formában dolgoznak közösen az európai keresztény kultúra megőrzésén.

Knut Abraham, a Német Szövetségi Parlament tagja, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének alelnöke, a "Deutsch-Ungarisches Jugendwerk e.V." elnökségi tagja nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehet az ifjúsági fórumon, ami szavai szerint nagyon fontos a német-magyar kapcsolatok szempontjából, új dimenziót adva hozzá ehhez a partnerséghez.

A demokrácia a demokratáktól működik igazán, mégpedig azoktól, akik hajlandóak felelősséget vállalni - hangsúlyozta, hozzátéve: fontos eszmét cserélni és vitázni az Európai Unió szerepéről, a migrációról, a szociális kérdésekről és "arról a kérdésről, amely árnyékként vetül Európára: a háború és béke kérdéséről Oroszország Ukrajna elleni agressziója nyomán."
Knut Abraham elmondta, ő maga sok szállal kötődik Magyarországhoz, már a nyolcvanas évek vége óta dolgozik különböző pozíciókban a létfontosságú kétoldalú kapcsolatokon.

A jelen lévő fiataloknak azt mondta: parlamenti képviselőnek lenni nagyszerű dolog, de egyben rengeteg munka is. A kompromisszumért folytatott, elkötelezett és szenvedélyes küzdelmet mindig annak tudatában kell végezni, hogy azokat képviseljük, akik megválasztottak minket - húzta alá.