Mindezt a KPMG legfrissebb, 11 kelet-közép-európai állam végzett vizsgálatának jelentéséből derül ki. A KPMG szerdai, MTI-hez eljutatott közleményében kifejti: a jelentésben szereplő adatokat a kelet-közép-európai országok (Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Románia, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia) KPMG-irodái gyűjtötték össze helyi, nyilvános adatbázisokból. A szerződéskötési- és kifizetési adatok, illetve ráták a 2013. december 31-i állapotot tükrözik.

Magyarország a támogatási ciklusban rendelkezésre álló 24,9 milliárd euró 106 százalékára, 26,5 milliárd euróra kötött szerződést 2013 végéig. Ebből a szempontból csupán Bulgária előzi meg 112 százalékos lekötési arányával. "A szerződéskötési arány azért haladhatja meg a száz százalékot, mert az országok így kívánják bebiztosítani, hogy akkor is teljes mértékben fel tudják használni a ciklusban rendelkezésre álló támogatást, ha egyes projektek a szerződéskötés ellenére nem valósulnak meg, vagy nem járnak 100 százalékos kifizetéssel" - fűzte hozzá a közlemény szerint Nestor Andrea, a KPMG uniós és kormányzati szektornak nyújtott tanácsadásért felelős igazgatója.

A szerződéskötési arány szempontjából a régióban a csehek és a szlovének a sereghajtók, akik a számukra elérhető források 92, illetve 93 százalékára szerződtek le, de így is alig maradtak el a régiós átlagtól, mely 97 százalék.

A 2007-2013-as támogatási ciklus során az unió mintegy 174,72 milliárd euró forráshoz biztosított hozzáférést 11 kelet-közép-európai tagállama számára. Ez évente átlagosan 24,96 milliárd eurót jelent, ami a régió éves GDP-jének 2,3 százaléka. Magyarországon az uniós támogatások a GDP 3,6 százalékát teszik ki, ez a legmagasabb arány a régióban, a második helyezett Litvánia esetében 2,8 százalékon áll ez a mutató.

Az uniós források felhasználásának ütemét tekintve Magyarország 62 százalékos kifizetési arányával a középmezőnyben található. A támogatási ciklus alatt 2013 végéig 15,6 milliárd euró áramlott az országba a rendelkezésre álló forrásokból. A vizsgált országok átlagban az uniós támogatás 63 százalékát fizették ki a kedvezményezetteknek. A legnagyobb kifizetési rátával Észtország, illetve Litvánia rendelkezik, amelyek az elérhető finanszírozás már 77 százalékát, illetve 74 százalékát fel is használták. A legrosszabb kifizetési arányt Románia, illetve Szlovákia érte el 37, illetve 53 százalékkal.

"A kormány az utóbbi években intenzív erőfeszítéseket tett, hogy mind a szerződéskötések, mind a kifizetések üteme felgyorsuljon. A jelenlegi időszak kihívása, hogy a maradék 9,3 milliárd eurót is lehívjuk 2015 év végig, ami az utóbbi 2-3 év kifizetési ütemét fenntartva reális célnak tűnik. A legfrissebb, 2014-es adatok alapján egyelőre sikerül tartanunk ezt a gyors ütemet: a kifizetési arány elérte a 76 százalékot, valamint a lekötési arány meghaladta a 115 százalékot, ami biztosíthatja a források teljes mértékű felhasználását. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a 2007-2013-as ciklus befejezése mellett most zajlik a következő, 2014-2020-as ciklus elindítása is, így jelenleg igen nagy terheléssel kell szembenéznie az uniós pénzekért felelős intézményrendszernek" - emelte ki Nestor Andrea.