Megbocsátható ez a kis „bűntény”, pláne azért is, mert a lokálpatrióta fiatalember azóta már újjáépítette a malmot terveiben…

Dunaújváros önkormányzata idén megvásárolta az Óvárosban található egykori malom épületét, a hozzá tartozó területet, a Rudnyánszky-Monbach-kastélyt. Jelenleg nagyszabású állapotfelmérést hajtanak végre, tanulmányterveket készítenek. Ezek szükségesek ahhoz, hogy fejleszteni lehessen, hiszen először átfogó képet kell kapni róla. Az örökségünk megóvása, megőrzése a helyi sajátosságok figyelembevételével történhet meg. A szakemberek pedig nyomon követik a pályázati kiírásokat, hogy forrást találjanak a fejlesztésre.

Történeti áttekintés
Óváros központjában, a Petőfi és a Magyar utca kereszteződésében található a malom és a kastély. Hatalmas területet, körülbelül 11 hektárt fednek le az építmények.
Az első feljegyzés a kastélyról 1798. július 1-jén született: a Fejér vármegyei Rudnyánszky vagyonról kataszteri felmérés készült. Ebben tesznek említést a majdnem kész épületegyüttesről. 1808-ban Rudnyánszkyné halála után az örökösöktől báró Montbach Károly császári kamarás vásárolta meg a kastélyt. Így lett Monbach birtok. A báró halála után az Etrekarcsi Lukács család tulajdonába került. Ők voltak azok, akik a kastély-együtteshez tartozó 20 kataszteri holdas területből, angol stílusú kertet varázsoltak. (ennek írásos nyoma az 1880. évi kataszteri térképen található). Érdekességként még, 1848 tavaszán, Jellasics bán itt szállt meg két napra, a szabadságharc idején pedig tisztek és betegek is megpihentek.
1945-ben a kastélyt megszállta a szovjet hadsereg. Aztán 1947-ben állami irányítás alá került a malom. 1989-ig állami üzemegységként működött, majd 1996-ig zrt-ként őröltek a malomban. 1998-ban magánkézbe került. A tulajdonosi kört, viszonyokat nem ismerték a helyiek, amely sosem hagyta nyugodni őket.
Az elmúlt években az önkormányzat az ügy mellé állt. A terület már a végrehajtó kezében volt, 130 millió forintos vételáron kínálta eladásra. Azonban a körzet önkormányzati képviselőjének, Hingyi László többszöri, hathatós tárgyalásainak köszönhetően sikerült 75 millió forintért megvásárolni a területet. Ezzel pedig visszakerült méltó helyére a pentelei örökség.

Elképzelés
Mivel műemlékről van szó, ezért semmiképp sem lehet radikális átalakítást tervezni, hanem kizárólag revitalizációban kell gondolkodni. Az új funkciók új térkialakítást hozhatnak, de a védett épületet a saját eredeti pompájában kell helyreállítani, úgy, hogy az utcáról is látható legyen.

„A tér- funkció-forma szentháromságot szem előtt tartva és a megbízóval való egyeztetések által alakulhat ki a terület új látképe. A tervezés mindig összetett feladat; Meg kell felelni a helyi, illetve a helyszínre vonatkozó előírásoknak, a megbízó szándékainak és még ott van a „tervezői faktor”, vagyis maga az építész”- magyarázza Szabó Zsolt Róbert. Az építész jelenleg doktori disszertációjára készül. A malom és a kastély felújításának tervezését 10 évvel ezelőtt kezdte, akkor még csupán kétméteres colostokkal végezte el a méréseket. Azóta elkészültek a tervei, amelyeket már negyedik alkalommal állították ki (jelenleg a főiskola „A” épületében látható). „A koncepció, hogy egységes kulturális és rendezvény komplexumot alakítsanak ki a városlakók számára. Fesztiválok, gyereknap, kulturális rendezvények színterévé kell varázsolni ezt a felbecsülhetetlen történelmi értéket”- mondta az építész, majd felvázolta az általa elkészített terveket. A terület három fő részre osztható. Az első maga a Kúria, ami a rendezvények, kiállítások, központi tereit foglalhatná magába. A malom épületének kihasználása központi kérdés. Lehetnek itt irodák, bemutató tér, rendezvénytermek bemutató gépészettel együtt. Mindenképpen a hagyományőrzésé a főszerep, illetve a szeparáció, a funkciók elválasztása. A második részt, a Petői Sándor utca mögötti területet parkosítással, parkolók építésével lehetne kihasználni. A harmadik egység a Tesco áruház alatti terület, aminek több funkciója is lehet: szállás kialakítása, szabadtéri foglalkozások rendezése. Ezek mind a tervezési kiírástól, a koncepciótól függnek. Az épületegyüttes Pentele városrész központjában helyezkedik el, így hangsúlyos városképet formálhatna, nemcsak mint építészeti alkotás, hanem mint kulturális intézmény. Funkcióbeli változásra is szükség lenne. Tartalmi változást jelentene a park visszaállítása (területrendezéssel). A raktárépületek múzeumként funkcionálhatnának; a múltszázad pillanatképeivel, technológiai hűséggel, viasz szobrokkal. A fiatalok bevonásával képzőművészeti foglalkozásokat és kézművész attrakciókat lehetne szervezni, egyfajta interaktív központként. A gőzmalom reprezentatív városi központként- rendezvény központként üzemelhetne. A Rudnyánszky kastély pedig kiállító terem lehetne, amelybe a régóta helyét kereső Pentelei Molnár János galéria is költözhetne.