Hozzávetőlegesen 400 milliárdra becsülik csak az építőiparban a lánctartozások okozta veszteségeket. A körbetartozások azonban már nemcsak ezt a szektort sújtják, hanem olyan ágazatokat is, amelyeket korábban válságállónak tartottak. A Ptk. hatályos pénzfizetésre vonatkozó szabályozása július elsejétől a fizetési határidőkre szigorúbb szankciókat ír elő.

A „baj” oka sok esetben a kifizetetlen vagy késve fizetett számla, ami akár a cég és üzleti partnereinek bedőléséhez is vezethet. A késedelmes fizetések ellen és a lánctartozások megakadályozása érdekében készült el a Polgári Törvénykönyv 2013. július 1-vel hatályos pénzfizetésre vonatkozó szabályozása, amely szigorúbb fizetési határidőket és szigorúbb szankciókat ír elő – derül ki a Szecskay Ügyvédi Iroda összeállításából.

A lánctartozások, a beruházások leállásán és a versenyképesség romlásán keresztül a mikro-, kis- és középvállalkozások létét, valamint makroszinten a foglalkoztatási mutatókat fenyegetik. A folyamat megállítása, illetve jövőbeni újratermelődésének megakadályozása - a módosításhoz fűzött miniszteri indokolás szerint - ma már nemzetgazdasági kérdés. A lánctartozások megakadályozása és a vállalkozások pénzügyi stabilitása érdekében készült a Polgári Törvénykönyv most hatályba lépő módosítása, amely szigorúbban határozza meg a fizetési határidőket és a szankciókat.

A Polgár Törvénykönyv legfontosabb újdonsága, hogy a módosítást követően megtámadhatók lesznek a 60 napnál hosszabb fizetési határidőt meghatározó szerződési feltételek, növekszik a késedelmi kamat mértéke, és 40 eurónak megfelelő behajtási költségátalány fizetésére lesz kötelezhető a késedelmesen fizető szerződő partner. A törvénymódosításra a vonatkozó EU irányelv átültetése miatt volt szükség.

„Egy késve fizetett számla nagyon könnyen kihathat egy kis- vagy középvállalkozás egész éves eredményére, a bedőlt cégek pedig láncreakciószerűen magukkal húzhatják a partnereiket is. A júliustól hatályos szabályozástól a fizetési fegyelem javulását, hosszú távon a lánctartozások visszaszorítását várják a jogalkotók – mondta Bozsonyik Hédi, a Szecskay Ügyvédi Iroda partnere.

Jóllehet alig egy év múlva, 2014. március 15-én hatályba lép az új Ptk., a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló 2011/7/EU irányelvnek megfelelően kihirdetették a 2013. évi XXXIV. törvényt, ami a jelenleg hatályos Ptk. késedelmes fizetésekkel összefüggő rendelkezéseit módosítja az alábbiak szerint:

2013. július 1-től a pénztartozásokat főszabályként 30 napon belül kell teljesíteni, kivéve, ha a felek a szerződésben a teljesítés idejét másképpen határozták meg. Kiköthetnek a felek 30 napot meghaladó fizetési határidőt is, azonban ez főszabályként nem haladhatja meg a 60 napot. Ha mégis ez utóbbira kerülne sor, akkor azt az ellenkező bizonyításáig olyan szerződési feltételnek kell tekinteni, amely a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével a jogosult gazdálkodó szervezet számára hátrányos.

Az ilyen feltételt a fizető fél megtámadhatja a bíróságon, amelynek sikeressége esetén érvénytelennek nyilváníthatják a 60 napnál hosszabb fizetési határidőt. Kis- és középvállalkozások érdekeinek képviseletét ellátó civil szervezetek is fordulhatnak bírósághoz, ha az ilyen tisztességtelennek tekinthető feltétel általános szerződési feltételként szerepel a szerződésben.

Nő a késedelmi kamat mértéke is a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 8 százalékponttal növelt értékére.

Fizetési késedelem esetén a jogosult követelheti a követelése behajtásával kapcsolatos költségei megtérítését legalább 40 eurónak megfelelő forintösszegben, amelyet az MNB késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint számolnak ki. A behajtási költségátalány megfizetése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól, annak összege azonban a kártérítésbe beszámít.