A tájékoztatás szerint Liz Truss külkereskedelmi miniszter hétfőn - éppen egy évvel a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) után - terjeszti be hivatalosan London csatlakozási folyamodványát.

A felvételi tárgyalások a tervek szerint még az idén elkezdődnek.

A megállapodás eredeti, Csendes-óceáni Partnerség (TPP) nevű változatát hosszú évekig tartó tárgyalások után 2016. február 4-én, az új-zélandi Aucklandben írta alá az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 állama.

Az aláírók között volt az Egyesült Államok is, de Donald Trump akkori amerikai elnök választási ígéretéhez híven 2017 januárjában, első munkahetének első napján aláírta azt a rendeletet, amelynek alapján az Egyesült Államok kilépett az egyezményből.

A maradék 11 ország képviselői 2018. március 8-án parafálták az Egyesült Államok nélküli csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezet fenntartásáról szóló megállapodást. Az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség névvel újraformált megállapodásnak Ausztrália, Brunei, Kanada, Chile, Japán, Malajzia, Mexikó, Új-Zéland, Peru, Szingapúr és Vietnam a tagja.

Az 500 millió lakosú CPTPP-csoport a világgazdasági szintű hazai össztermék (GDP) 13 százalékát állítja elő.

Nagy-Britannia kereskedelmi forgalmának értéke ezzel az országcsoporttal tavaly 111 milliárd font (45 ezer milliárd forint) volt.

A brit külkereskedelmi minisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint az egyezmény tagországaival folytatott brit kereskedelem 2016 óta évente átlagosan 8 százalékkal bővült.

Nagy-Britannia és az Európai Unió kétoldalú kereskedelmi forgalmának értéke ugyanakkor a brit EU-tagság utolsó évében megközelítette a 660 milliárd fontot (270 ezer milliárd forint), vagyis csaknem pontosan a hatszorosa volt a CPTPP-országokkal folytatott kereskedelem tavalyi értékének.

A brit export nem egészen 10 százaléka a CPTPP-piacokra, 43 százaléka viszont az Európai Unióba irányult.

Nagy-Britannia az Európai Unió tagjaként 40 szabadkereskedelmi szerződés részese volt, és ezek 70 országra terjedtek ki. A brit külkereskedelem 12 százaléka ezeknek a külső országokkal kötött EU-szerződéseknek a hatálya alapján zajlott.

Nagy-Britannia december 31-én, a brit EU-tagság megszűnése utáni 11 hónapos átmeneti időszak lejártával az eredeti terveknek megfelelően kilépett az Európai Unió vámuniójából is, és így immár saját hatáskörében dönthet az EU-n kívüli országokkal szemben alkalmazott vámpolitikájáról, illetve arról, hogy mely globális kereskedelmi társulásokhoz kíván önállóan csatlakozni.

Ez volt a feltétele annak is, hogy London kérhesse felvételét a CPTPP-csoportba.

A felvételi tárgyalások sikere esetén Nagy-Britannia a csoport második legnagyobb gazdasága lenne Japán után.