A területfejlesztési miniszter a Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági fórumán arról beszélt, hogy a jelenlegi fejlesztéspolitika a közigazgatási határokhoz igazodik, holott a szolgáltatási határok ezzel nem esnek egybe. Nagykanizsa is ennek kárvallottja, hiszen a Nyugat-Dunántúlon belül a legkevésbé fejlett régióhoz tartozik, ugyanakkor a dinamikusabban emelkedő dél-dunántúli régióval határos.

A jövő egyik feladata, hogy hogyan írhatók felül a közigazgatási és szolgáltatási határok közötti különbségek, hogyan csökkenthető elszigetelő erejük - jelezte Navracsics Tibor.

Előadásában kifejtette: a magyarországi régiókban a 2004-es európai uniós csatlakozás óta változó ütemmel indult a felzárkózás folyamata, amiből Budapest messze kiemelkedik. A legfontosabb tanulság, hogy az uniós kohéziós politika legfőbb haszonélvezői a nagyvárosok és azok térségei, ahová pedig az uniós és nemzeti felzárkóztatási programok forrásai kerültek, mégsem tudtak kitörni a pozíciójukból, és ez egész Európára igaz.

"Küzdenek ma a magyarországi régiók", a dél-dunántúli például a rendszerváltás óta kudarctörténet. Pécs valaha a Dunántúl egyik gazdasági motorja, térségszervező ereje volt, ma pedig "a magyar gazdaság egyik tartós betege", ezért is kihívás, hogy erre milyen megoldást lehet találni - fogalmazott Navracsics Tibor.

Kifejtette azt is, hogy az egy főre eső nemzeti össztermékben is Budapest tölt be kiemelkedő helyet, mintegy 5,1 millió ember napi vagy majdnem napi szinten a fővároshoz van kötve munkáját, lakhatását, ügyintézését illetően. Csak két vármegye, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom mutat közelítő értéket Budapesthez, a többi mind alatta van a nemzetgazdasági átlagnak.

Járási szinten a bruttó átlagkeresetekben - a kormány ipartelepítési politikájának következtében - fokozatosan bővül Budapesttől Eger, Miskolc, Debrecen irányába az a térség, ahol emelkedőben vannak a bérek. A belföldi elvándorlás ugyanakkor azt mutatja, hogy délről északra költöztek inkább a magyar lakosok, de ezzel együtt a városokból az agglomerációba irányuló kiköltözés is jellemző - említette a miniszter.

Navracsics Tibor úgy vélekedett, hogy a repülőterek fontos bázisai lehetnek az iparfejlesztésnek, egyrészt az online kereskedelem felfutása, másrészt a befektetők közlekedési igényei miatt, és éppen a hátrányosabb régiókban találhatóak fejleszthető repülőterek.

Kitért arra is, hogy Zalaegerszeg és Kaposvár között nagyon nagy szükség lenne egy funkcionális várostérségre, a nagykanizsai lakosság növekedésére legalább 50 ezerre. A dél-zalai város ugyanis mindig sajátos pályát futott be, volt, hogy előnyös helyzetbe került a Déli Vasút fejlesztése idején, ma azonban a két régió határán hátrányos helyzetbe kényszerült.

Pleschinger Gyula, a Magyar Közgazdasági Társaság elnöke, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának tagja az inflációval kapcsolatos előadásában azt fejtette ki, hogy a magyar pénzromlás szerkezete nagyjából hasonló a régiós országokéhoz, de később indult és magasabban tetőzött. Az árstopok és a rezsicsökkentés volt az oka a későbbi kezdésnek, de az élelmiszerárak gyors emelkedése, valamint a benzinárstop és a rezsicsökkentés részbeni kivezetése okozta a magas tetőzést.

A januárban 26 százalékon, a régióban messze a legmagasabban tetőző infláció az MNB becslései szerint egyszámjegyűre csökkenhet év végére, de igazán a 3 százalék körüli érték lenne a cél. A csökkenés most a bázishatásoknak, a monetáris politikának és a kormányzati intézkedéseknek köszönhető - jegyezte meg a közgazdász.

Pleschinger Gyula felidézte, hogy 2021 nyarán a várhatóan hosszú és magas infláció miatt kezdett az MNB kamatemelésbe, amelynek eredményei idén év elején kezdtek megmutatkozni, és májustól elindulhatott az egynapos irányadó kamat csökkentése. Ha ezt sikerül 13 százalékra levinni, akkor ezután "adatvezérelt módon" lehet majd dönteni a további lépésekről.

Megjegyezte, hogy a fiskális politikának komoly szerepe van a versenyképesség növelésében. Most a külső egyensúly kedvezően alakul, a hazai hozzáadott érték várhatóan növekedni fog, és már nem a külföldi befektetők részesedésével, hanem a hazai kutatás-fejlesztés erősödése révén. A költségvetést illetően azonban a kormány csak úgy tudja tartani a GDP 3 százalékát jelentő hiánycsökkentési célját, ha drasztikus takarékossági intézkedéseket vezet be, vagy módosít a hiánycélon. Az MNB szerint e kettő kombinációja várható.